• Ónodi-Szűcs
    • A labda az államtitkárnál volt

      A labda az államtitkárnál volt

    • Nem kell adót fizetni a praxis eladása után

      Nem kell adót fizetni a praxis eladása után

    • Tető alatt az uniós egészségügyi fejlesztések kétharmada

      Tető alatt az uniós egészségügyi fejlesztések kétharmada

  • költségvetés
    • Fókusz: népegészségügy, alapellátás és betegbiztonság

      Fókusz: népegészségügy, alapellátás és betegbiztonság

    • Ónodi-Szűcs: csökken a lemaradásunk

      Ónodi-Szűcs: csökken a lemaradásunk

    • Százmilliót vonnának el a kórházaktól

      Százmilliót vonnának el a kórházaktól

  • bérrendezés
    • KSH: kétszámjegyű növekedés az átlagkeresetben

      KSH: kétszámjegyű növekedés az átlagkeresetben

    • Jelentősen nőttek az egészségügyi fizetések

      Jelentősen nőttek az egészségügyi fizetések

    • Ápolói fizetések - a régióban sereghajtók vagyunk

      Ápolói fizetések - a régióban sereghajtók vagyunk

A privatizáció időszaka - 12. rész

100 éves az Egis

Az Egis 1991 végén alakult részvénytársasággá, majd két évvel később megvalósult alaptőke-emeléses privatizációja.

A vevő az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) volt, mely Kelet-Európában első alkalommal vett részt magánosításban. Az akvizíció révén az EBRD megszerezte az Egis 30 százaléknyi tulajdonrészét, a vállalat pedig rendkívül jelentős forráshoz jutott. Egy évvel később az Egis megjelent a Budapesti Értéktőzsdén, ahol hamarosan a legkeresettebb részvénykibocsátók egyikévé vált.

Az Egis-részvényt többféle címletben bocsátották ki, a képen a 10 000 és 5 000 forint névértékű részvények láthatók

A tőzsdére vitellel az állami tulajdon 28 százalékra apadt. 1995-ben a magyar állam eladta részvénycsomagját egy londoni székhelyű befektetési banknak, a NatWestnek, amely az EBRD-vel együttműködve a többségi tulajdon megszerzéséhez szükséges részvénycsomag értékesítésére szakmai befektetőket keresett. A tőkeerős szakmai partner, az Egist korábban licencpartnerévé választó francia Servier gyógyszergyár 1995 decemberében vásárolta meg a részvények 51 százalékát.

A francia gyógyszeripari vállalatot 1954-ben alapította a névadó dr. Jacques Servier, aki jelenleg is a társaság elnöke. A hetvenes-nyolcvanas években a Servier gyors növekedésnek indult, és Franciaország legnagyobb független, magánkézben lévő gyógyszerkonszernjévé vált. Ma már a Servier gyógyszereinek 90 százalékát Franciaországon kívül értékesítik, a vállalat a világ 140 országában van jelen. Mindenkori árbevételének negyedét fordítja kutatásra és fejlesztésre. A Servier világszerte 20 ezer munkatársat foglalkoztat, közülük háromezret a kutatás területén.

A Servier és az Egis között a kutatás, a termelés és a forgalmazás terén egyaránt kölcsönösen előnyös, üzleti elszámoláson alapuló együttműködés, szakmai és partneri viszony alakult ki. Az Egis korszerűsítette injekcióüzemét, bővítette budapesti tabletta- és csomagolóüzemét, valamint a körmendi üzemcsarnokot is.

Ebben az időszakban, 1998-ban nyerte el az Egis készítményével a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság Az Év Gyógyszere díját.

Saját erőből, hitelfelvétel nélkül valósult meg minden beruházás és fejlesztés. A kapacitásbővítések eredményeként a 2000-es évek elejére termékszerkezetében a késztermékek domináltak, arányuk a hatóanyag-értékesítéssel szemben egyre nőtt.

2005 decemberében, a Servier-Egis együttműködés tízéves évfordulóján jelentette be visszavonulását dr. Orbán István vezérigazgató, aki közel negyedszázadon át irányította az Egist, s eközben a vállalatot sikerrel vezette át a politikai és gazdasági rendszerváltáson, majd a privatizáción.

Sorozatunk előző és további részei itt olvashatók

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink