• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: az igazságosság felé tart az egészségügy

      Ónodi-Szűcs: az igazságosság felé tart az egészségügy

    • Útmutatókat várnak egy kemény év után

      Útmutatókat várnak egy kemény év után

    • Szükség van az alapellátás átrendezésére

      Szükség van az alapellátás átrendezésére

  • kanyaró
    • Fel lehet számolni a kanyarót Romániában

      Fel lehet számolni a kanyarót Romániában

    • Kanyaró: újabb áldozat Romániában

      Kanyaró: újabb áldozat Romániában

    • Németországban is egyre jobban terjed a kanyaró

      Németországban is egyre jobban terjed a kanyaró

  • bérrendezés
    • Egyre több pénz üti a markunkat

      Egyre több pénz üti a markunkat

    • Folytatódik a béremelés és az adócsökkentés

      Folytatódik a béremelés és az adócsökkentés

    • Emelkednek a bérek, de nagyok a különbségek

      Emelkednek a bérek, de nagyok a különbségek

A privatizáció időszaka - 12. rész

100 éves az Egis

Az Egis 1991 végén alakult részvénytársasággá, majd két évvel később megvalósult alaptőke-emeléses privatizációja.

A vevő az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) volt, mely Kelet-Európában első alkalommal vett részt magánosításban. Az akvizíció révén az EBRD megszerezte az Egis 30 százaléknyi tulajdonrészét, a vállalat pedig rendkívül jelentős forráshoz jutott. Egy évvel később az Egis megjelent a Budapesti Értéktőzsdén, ahol hamarosan a legkeresettebb részvénykibocsátók egyikévé vált.

Az Egis-részvényt többféle címletben bocsátották ki, a képen a 10 000 és 5 000 forint névértékű részvények láthatók

A tőzsdére vitellel az állami tulajdon 28 százalékra apadt. 1995-ben a magyar állam eladta részvénycsomagját egy londoni székhelyű befektetési banknak, a NatWestnek, amely az EBRD-vel együttműködve a többségi tulajdon megszerzéséhez szükséges részvénycsomag értékesítésére szakmai befektetőket keresett. A tőkeerős szakmai partner, az Egist korábban licencpartnerévé választó francia Servier gyógyszergyár 1995 decemberében vásárolta meg a részvények 51 százalékát.

A francia gyógyszeripari vállalatot 1954-ben alapította a névadó dr. Jacques Servier, aki jelenleg is a társaság elnöke. A hetvenes-nyolcvanas években a Servier gyors növekedésnek indult, és Franciaország legnagyobb független, magánkézben lévő gyógyszerkonszernjévé vált. Ma már a Servier gyógyszereinek 90 százalékát Franciaországon kívül értékesítik, a vállalat a világ 140 országában van jelen. Mindenkori árbevételének negyedét fordítja kutatásra és fejlesztésre. A Servier világszerte 20 ezer munkatársat foglalkoztat, közülük háromezret a kutatás területén.

A Servier és az Egis között a kutatás, a termelés és a forgalmazás terén egyaránt kölcsönösen előnyös, üzleti elszámoláson alapuló együttműködés, szakmai és partneri viszony alakult ki. Az Egis korszerűsítette injekcióüzemét, bővítette budapesti tabletta- és csomagolóüzemét, valamint a körmendi üzemcsarnokot is.

Ebben az időszakban, 1998-ban nyerte el az Egis készítményével a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság Az Év Gyógyszere díját.

Saját erőből, hitelfelvétel nélkül valósult meg minden beruházás és fejlesztés. A kapacitásbővítések eredményeként a 2000-es évek elejére termékszerkezetében a késztermékek domináltak, arányuk a hatóanyag-értékesítéssel szemben egyre nőtt.

2005 decemberében, a Servier-Egis együttműködés tízéves évfordulóján jelentette be visszavonulását dr. Orbán István vezérigazgató, aki közel negyedszázadon át irányította az Egist, s eközben a vállalatot sikerrel vezette át a politikai és gazdasági rendszerváltáson, majd a privatizáción.

Sorozatunk előző és további részei itt olvashatók

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink