• Ónodi-Szűcs
    • A labda az államtitkárnál volt

      A labda az államtitkárnál volt

    • Nem kell adót fizetni a praxis eladása után

      Nem kell adót fizetni a praxis eladása után

    • Tető alatt az uniós egészségügyi fejlesztések kétharmada

      Tető alatt az uniós egészségügyi fejlesztések kétharmada

  • költségvetés
    • Fókusz: népegészségügy, alapellátás és betegbiztonság

      Fókusz: népegészségügy, alapellátás és betegbiztonság

    • Ónodi-Szűcs: csökken a lemaradásunk

      Ónodi-Szűcs: csökken a lemaradásunk

    • Százmilliót vonnának el a kórházaktól

      Százmilliót vonnának el a kórházaktól

  • bérrendezés
    • KSH: kétszámjegyű növekedés az átlagkeresetben

      KSH: kétszámjegyű növekedés az átlagkeresetben

    • Jelentősen nőttek az egészségügyi fizetések

      Jelentősen nőttek az egészségügyi fizetések

    • Ápolói fizetések - a régióban sereghajtók vagyunk

      Ápolói fizetések - a régióban sereghajtók vagyunk

Elindul a nagyüzemi hatóanyaggyártás - 5. rész

100 éves az Egis

Az 1950-es évek közepén új, nagy jelentőségű gyógyszerekkel bővült a paletta.

Az 1950-es években a magyar gyógyszergyárak termelését is központilag hangolták össze a népgazdasági tervek végrehajtása érdekében. Az illetékes minisztérium által szükségesnek ítélt összegeket a vállalatoknak a Magyar Nemzeti Bank utalta ki. Az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár a szocialista országok együttműködése keretében KGST-profilként kapta meg a központi idegrendszerre ható gyógyszerek fejlesztését és termelését. A vállalat exportját és elenyésző importját az 1949-ben alapított Medimpex Gyógyszer-külkereskedelmi Vállalat bonyolította.

Az 1950-es évek közepén a Wander és a csatolt vállalatok termékein túl új, nagy jelentőségű gyógyszerekkel bővült a paletta, s idővel egyre jellemzőbbé váltak a nagy volumenű gyártási folyamatok. A fertőzések szélesspektrumú antibiotikummal történő kezelésében jelentős áttörést hozott az 1949-ben először az USA-ban előállított klóramfenikol. Az EGYT rendkívül rövid idő alatt, már 1952-re kifejlesztette a korszak e jelentős antibakteriális szerét és megkezdte gyártását. A Wander-időkben az Ovomaltine, majd az EGYT idején a klóramfenikol antibiotikum tette évtizedeken át ismertté a vállalatot.

Az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár épületei az ötvenes években

A szkizofrénia és más pszichózisok kezelésében fordulópontot jelentett, amikor 1952-ben Franciaországban először alkalmazták a klórpromazint. A szer értéke az addig gyógyíthatatlan szkizofrén betegek szempontjából felbecsülhetetlen volt. Hazánkban az EGYT rövidesen kifejlesztette a hatóanyagot, és 1957-ben megkezdte a fenotiazinok családjába tartozó antipszichotikum nagyüzemi gyártását. Az 1950-es években négyszer volt igazgatóváltás, majd 1961-ben Vereczkei István vegyészmérnök igazgatói kinevezésével stabilizálódott a vállalat vezetése. A Keresztúri út vonalának áthelyezésével jelentősen bővült a vállalat területe 1954-ben, és megkezdődött a gyártelep nagymértékű fejlesztése. Központi forrásból felépítették a nagyüzemi hatóanyaggyártáshoz szükséges új épületeket és az azokhoz csatlakozó kiszolgáló rendszereket. A hatóanyagok egy részéből gyógyszerkészítményeket állítottak elő, másik részét a fejlett tőkés országokba exportálták. Az ebből származó dollárbevételnek nagy jelentősége volt a vállalat és az ország számára.

Tablettagyártás az 1960-as években

Napirendre került a készgyógyszer-gyártás fejlesztése is, a nagy volumenű tabletta- és injekciógyártás korszerű gépek beszerzésével valósult meg. A működési feltételek kedvező változása maga után vonta a kutatás-, a gyártmány- és a gyártásfejlesztés, valamint a minőségellenőrzés megerősítését, fejlődésének felgyorsulását. Mindezek eredményeként számottevően bővült a termékpaletta. 1957 és 1967 között hatvan új készítményt fejlesztettek ki és hoztak forgalomba. A klóramfenikol mellett a prometazin, a klórpromazin, valamint a levomepromazin váltak a gyár vezető készítményeivé.

A hazai gyógyszergyárak termelését az 1963-ban alakult Magyar Gyógyszeripari Trösztön keresztül hangolták össze. A tröszt 1968-ban a direkt irányítás megszűntével – kisebb hatáskörrel – Magyar Gyógyszeripari Egyesüléssé alakult. Az 1968-tól életbe lépő új gazdasági mechanizmus lehetővé tette, sőt ösztönözte a vállalati tartalékok feltárásán alapuló szabadabb fejlődést, a gyártásfejlesztés gyorsítását, a vállalati tevékenységek gazdaságosabbá tételét.

Korabeli hatóanyaggyártó csarnok

A vállalat termelése tíz év alatt a hússzorosára növekedett. Ebben az időszakban épült ki a gyár új energia- és csatornarendszere, a központi tartálypark és az oldószerállomás. Új iparvágány és raktártömb, valamint két új gyártócsarnok létesült. Folyamatosan terebélyesedett a kutató-fejlesztő laboratóriumok rendszere is: 1963-ra négy szintetikus gyógyszerhatóanyag-kutató laboratórium, tápszer- és kemoterápiai laboratórium, gyógyszertechnológiai és farmakológiai laboratórium is működött. Jelentősen fejlődött az analitikai laboratórium, ahol a végtermékeket és a kutatás-fejlesztés alatt álló készítményeket vizsgálták, ellenőrizték.

A sorozat előző és további részei

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink