• Ónodi-Szűcs
    • A labda az államtitkárnál volt

      A labda az államtitkárnál volt

    • Nem kell adót fizetni a praxis eladása után

      Nem kell adót fizetni a praxis eladása után

    • Tető alatt az uniós egészségügyi fejlesztések kétharmada

      Tető alatt az uniós egészségügyi fejlesztések kétharmada

  • költségvetés
    • Fókusz: népegészségügy, alapellátás és betegbiztonság

      Fókusz: népegészségügy, alapellátás és betegbiztonság

    • Ónodi-Szűcs: csökken a lemaradásunk

      Ónodi-Szűcs: csökken a lemaradásunk

    • Százmilliót vonnának el a kórházaktól

      Százmilliót vonnának el a kórházaktól

  • bérrendezés
    • KSH: kétszámjegyű növekedés az átlagkeresetben

      KSH: kétszámjegyű növekedés az átlagkeresetben

    • Jelentősen nőttek az egészségügyi fizetések

      Jelentősen nőttek az egészségügyi fizetések

    • Ápolói fizetések - a régióban sereghajtók vagyunk

      Ápolói fizetések - a régióban sereghajtók vagyunk

Megkezdődik a gyógyszerkutatás - 3. rész

100 éves az Egis

Az 1932-ben alapított új laboratóriumban megkezdődött a tudományos munka.

Az 1930-as évek elején már egyértelműen látszott, hogy a vállalat további fejlődéséhez elengedhetetlen a saját kutatói gárda és kutató-fejlesztő laboratórium megteremtése.

Az 1932-ben alapított új laboratóriumban megkezdődött a tudományos munka, melynek első eredménye még abban az évben a vérehulló fecskefűben található tiszta chelidonin alkaloid izolálása volt. A belőle készült termék, a Temidol az epebetegségek gyógyítására szolgált. Nagy jelentőségű tudományos eredménynek számított a Wander által 1937-ben kifejlesztett első heterociklusos szulfonamid készítmény, a Ronin, melyet a gyár hamarosan nagy sikerrel forgalmazott.

Az első laboratórium a korra jellemző berendezéssel

A Kormányfőtanácsosok albuma 1931-ben így ír Balla Sándorról, akit „a közélet terén kifejtett hasznos munkásságának elismeréséül" tüntettek ki e méltósággal 1928-ban:
„Külföldi tanulmányútjain szerzett értékes tudását nem tudván eléggé gyógyszertárának keretén belül érvényre juttatni (...) megalapította a Dr. Wander gyógyszer és tápszer gyár r.t.-ot, melynek alelnök vezérigazgatója lett, hogy tapasztalatait és összeköttetéseit érvényesítse s így a vezetése alatt álló gyár csakhamar – európai relációkban is – a szakmában az elsők közé tartozik. A Vegyészeti Gyárosok Egyesületének igazgatósági és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara zsűri tagja."

Balla Sándor

Balla Sándor alapította a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság tudományos munkásságot elismerő, aranyból vert Lengyel Béla jutalomérmét és az ő támogatásával jelent meg 1931-ben A magyar gyógyszerész-kultúra emlékei című négynyelvű könyv is, amelyről Ernyey József a következőket írta a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője 1932. évi első számában: „Balla Sándor áldozatkészségével megvalósult (...) nagyon beszédes kis könyv ez. Hirdeti, hogy társadalmunkban a mai nehéz viszonyok közepette sem hiányzik a kellő áldozatkészség, csak ember kell ennek élesztésére."

C-vitamin reklám a harmincas évekből

Mivel egyre több figyelmet és pénzt fordítottak a gyógyszerkutatásra, a cég sok jeles szakembert vonzott erre a területre. Itt dolgozott Szász Kálmán, aki később a vinca alkaloidák kutatójaként vált híressé. A Wanderben kezdte vegyészmérnöki pályafutását Beke Dénes, akit az államosításkor a gyár főmérnökévé neveztek ki – e pozícióban elért eredményeiért megkapta az ország egyik legrangosabb elismerését, a Kossuth-díjat, majd a Budapesti Műszaki Egyetem Szerves Kémiai Tanszékének legendás hírű vezetője lett. Nyolc éven át tevékenykedett a Wanderben Láng Béla, aki szintén a gyógyszerkutatásban jeleskedett, s évtizedekig szerkesztette a Gyógyszerészet c. folyóiratot. Itt dolgozott kutatóként Vándor József, akinek nevéhez később az első magyar nylonszál előállítása kötődött.


A családi tradíciókat követve Balla Sándor fia, Imre is gyógyszerészi diplomát szerzett, majd ő is nyugati tanulmányútra indult, ahonnan visszatérve 1936-ban igazgatóként csatlakozott a gyógyszergyár vezetőségéhez. Ő felügyelte a gyártás teljes folyamatát, újításaival és szabadalmaival vitte előre a céget.

 

A díszes oklevéltartót Balla Sándor hatvanadik születésnapján, 1941. október 7-én kapta ajándékba munkatársaitól


1942-ben származása miatt az Ipari Minisztérium törölte Balla Sándor vezérigazgatói jogkörét és címét, majd két évvel később fia vezetői beosztását is megszüntették. Az ügyvezető igazgató Bolberitz Károly, a korábbi főmérnök lett.

A második világháború során szállítási, nyersanyag-beszerzési gondok, katonai behívások nehezítették a gyár működését. A gyártás és forgalmazás ennek ellenére tovább folytatódott, melyben jelentős szerepe volt Bolberitz Károlynak, aki kitűnő szakembernek és jó vezetőnek bizonyult. 1945-ben a gyár néhány hónapra szovjet katonai parancsnokság irányítása alá került, de ezt követően visszavehette a Wander vezetősége. Az igazgatótanács 1945 júliusában visszahívta a cég élére Balla Sándort. A rehabilitált régi-új vezérigazgató és fia azonban már csak rövid ideig vezették a Wandert. Balla Sándor az 1948-as államosítás előtt lemondott minden tisztségéről, Svájcba utazott, és többé nem tért vissza Magyarországra. Fia, Balla Imre még korábban visszavonult igazgatói és cégjegyzői tisztségéből, majd György testvérével Argentínában telepedett le, ahol a családi hagyományokat folytatva a Gador S. A. gyógyszergyártó cég társtulajdonosai lettek.

Balla Sándor a hazai gyógyszergyártás fejlesztésében szerzett érdemeiért 2012-ben felvételt nyert a Magyar Gyógyszerészet Pantheonjába.

A sorozat előző és további részei

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink