• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: az igazságosság felé tart az egészségügy

      Ónodi-Szűcs: az igazságosság felé tart az egészségügy

    • Útmutatókat várnak egy kemény év után

      Útmutatókat várnak egy kemény év után

    • Szükség van az alapellátás átrendezésére

      Szükség van az alapellátás átrendezésére

  • kanyaró
    • Fel lehet számolni a kanyarót Romániában

      Fel lehet számolni a kanyarót Romániában

    • Kanyaró: újabb áldozat Romániában

      Kanyaró: újabb áldozat Romániában

    • Németországban is egyre jobban terjed a kanyaró

      Németországban is egyre jobban terjed a kanyaró

  • bérrendezés
    • Egyre több pénz üti a markunkat

      Egyre több pénz üti a markunkat

    • Folytatódik a béremelés és az adócsökkentés

      Folytatódik a béremelés és az adócsökkentés

    • Emelkednek a bérek, de nagyok a különbségek

      Emelkednek a bérek, de nagyok a különbségek

Örkény István az EGYT-ben - 6. rész

100 éves az Egis

Öt éven át Örkény István írta a készítményekről az orvosoknak szóló tájékoztatókat.

A gyógyszerismertető munka színvonalát fémjelzi, hogy öt éven át, 1958-tól 1963-ig az egyik legkiemelkedőbb magyar író, Örkény István írta a készítményekről az orvosoknak szóló tájékoztatókat, illetve ő alkotta az első színes, fényképes gyárismertető szövegét is 1961-ben, ami ezután négy nyelven jelent meg.

A magyar groteszk megteremtőjét – aki eredeti végzettsége szerint gyógyszerész és vegyészmérnök volt – az 1956-os forradalom után a kultúrpolitika háttérbe szorította, szilenciumra és „társadalmilag hasznos munkára" ítélte. Ekkor választotta munkahelyének az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár gyógyszerismertető osztályát; az író itt töltött éveiről közvetlen kollégája, dr. Kósa László gyógyszerész Pisti a gyógyszergyárban címmel könyvet is írt. Az EGYT-ben töltött időszakra Örkény így emlékezik a Párbeszéd a groteszkről című könyvében: „Ez volt a szabadság korszaka, nem voltam tekintettel arra, hogy meg fog-e jelenni, amit írok." Az irodalomtörténészek a nagy magára találás korszakaként jellemzik ezeket az éveket, ez idő alatt született a Macskajáték című dráma, illetve a műfajteremtő Egyperces novellák.

Az író EGYT-s névjegye

Örkény Egyperces novellák című kötete 1967-ben látott napvilágot. A rendkívül rövid, tömör, filozofikus vagy groteszk egyperceseiben Örkény arra világított rá, hogy a hétköznap tényei más közegbe kerülve milyen megdöbbentő hatást kelthetnek. Több novellájában tetten érhetők az EGYT-ben töltött évek, néhány szereplő nevét volt kollégáitól kölcsönözte, ilyen volt például a gyárban rendkívül közismert és elismert Gelegonya Géza kémiaüzem-vezető is.

EGYT-s Örkény-arckép

Egy gyógyszergyárról beszélve, valamilyen ünnepélyesebb csengését érezzük ennek a szónak, mint hogyha bármilyen más gyárról esik szó. Nem is alaptalanul. Egy gyógyszergyár közvetlenül az emberiség szolgálatában áll. Igaz, ugyanezt elmondhatnók egy szövödéről, vagy egy autójavító üzemről is; egy gyógyszergyár azonban mégis különbözik tőlük.

Itt minden munkaóra, minden munkamenet és gondolat, mely az agyakból kipattan, közvetlenül és áttétel nélkül az emberek egészségének szolgálatában áll. Ami egy gyógyszergyárban készül, élet-halál kérdése az emberiségnek. Ezért volna nehéz büszkeség nélkül végigtekinteni ezeken a régi és új képeken, az adatokon és a számsorokon, melyekben több nemzedék munkája, gondja, nehézsége és sikere fejeződik ki." (Örkény István sorai a vállalat alapításának 50. évfordulójára készült kiadványban)

Sorozatunk előző és további részei itt olvashatók

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink