Egy szadai anyuka

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Weborvos!

Kisfiunk öt és fél éves, nagycsoportos óvodás, két és fél éves kora óta teljesen szobatiszta. Ettől fogva bepisiléssel vagy -kakilással kapcsolatos gondjai soha nem voltak - egészen az elmúlt hónapokig. Mostanában viszont gyakran megtörténik, hogy nappal a széklet eleje becsúszik a nadrágba, és erről nem szól sem az óvónőnek, sem nekünk, csak később. Azt mondja, nem érzi előtte az ingert, és nem is veszi észre, amikor bemegy. Nem tudjuk eldönteni, hogy mennyire adhatunk hitelt az - amúgy szavahihető, de szemérmes - gyermek elmondásának. Azt is tapasztaltuk már, hogy az óvónők megszégyenítettek hasonló "cipőben" járó gyermekeket, ami miatt esetleg kisfiunk az óvodában nem mer szólni. Az óvónő azt mondja, ők minden esetben kiengedik a kikéredzkedőt vécére, de fiunk nem kéredzkedett ezekben az esetekben. Lehetségesnek tartom azt is, hogy belemerül a játékba, és sajnálja az időt a nagy dolga elintézésére.Nem vettük észre, hogy a baleset bizonyos ételfélék fogyasztásához kapcsolódna. Várom szíves tanácsukat arra nézve, hogy milyen vizsgálatokat célszerű elvégeztetni annak érdekében gyermekünkön (ételérzékenység? allergia?), hogy kizárhassuk vagy felderíthessük az esetleges nem-pszichés okokat.

Kisdedkor végén, az iskoláskor elején gyakori probléma, hogy a gyermek nem akar WC-re menni. A nagy mennyiségű széklet az ampullában (az utolsó bélszakasz) felszaporodik, és a végbélnyílás izomgyűrűje megnyílik kissé. Ha étkezéssel segítve lágy székletről gondoskodnak és azonos időben székletürítésre biztatják a gyermeket, a probléma megszűnik. A háttérben lévő lelki tényezőket valóban érdemes számbavenni, ami nem biztos, hogy az óvónők viselkedésében rejlik.
Üdvözlettel Sebő Zsuzsanna dr