segítség
Közzétéve: 2012. 02. 07. 14:22 -
• 1 perc olvasásKözzétéve: 2012. 02. 07. 14:22 -
• 1 perc olvasás
Tisztelt Doktornő/Úr! A problémám a következő: Már évek óta munka nélküli vagyok és lassan beleörülök ebbe az "állapotba". Állandó fej és hasfájásom van, mert sokat idegeskedek, hogy mi lesz holnap...
...Nem tudom magam elengedni, csak nagyon ritkán, akkor is csak pár percre. A páromat nem akarom ezzel a "problémával" terhelni, mert tudom, hogy őt is zavarja, hogy nincs munkánk, minek rinyálnék neki folyamatosan. Nem tudom mit csináljak, azon kívül, hogy munkát keresek. Tudom sokan vannak így Mo-n, de nem igazán érdekel más ember problémája. Ettől rossz ember lennék? Az utóbbi időben teljesen ellent mondok magamnak. pl: azt mondom az ismerőseimnek, hogy mondja el mi a gondja, de közben pedig nem is érdekel. Mintha nem lennék önmagam. Régebben ez teljesen más volt. Sokkal többet tudtam örülni, még az apróbb dolgoknak is. Mára ez elveszett. Szeretnék újra a régi lenni, de nem tudom, hogyan? Várom válaszát segítség jeligére.
VÁLASZ
Kedves levélíró!
Már válaszoltam a kérdésére. Az érző lények életképtelenek kreatív (azaz teremtő) tevékenység végzése nélkül. Lehet, hogy most nincs munkája, de nem szabad összekeverni a jövedelemszerző munkát az alkotó emberi aktivitással.
Úgy tűnik, mintha Ön számára csak a foglalkoztatottság ténye lenne képes tevékenysége értelmét igazolni.
Együttérzéssel: dr.Lajtavári László
Kövess minket!
facebookKapcsolódó cikkek


