ismét a gyerekkel való együttalvásról

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Weborvos!

Kedves Lajtavári Doktor Úr! Az "ebéd utáni alvás a mamával" címü cikkre reagálnék. Nekem a kislányom 3 és fél éves volt, amikor az óvodába kerülve beteges lett, mindig mondta, hogy feküdjek mellé és úgy mentünk aludni, föleg este, de sokszor nappal is a délutáni alvásnál. Ennek már egy éve, még mindíg igényli, hogy a meseolvasás után együtt aludjunk el. Azt mondja, hogy azért akar velem aludni, mert nagyon szeret engem. Hozzáteszem, ragaszkodó kislány. Van amikor megvárom, amíg elalszik, van amikor szépen elmondom neki, hogy most /kb 10 perc után/ már kimegyek töle, mert még dolgom van. ö megérti, és elalszik maga. A doktor úr nagyon megijesztett közvetve engem a már említett cikk olvasása közben. Gondolja, hogy káros lehet a fejlödésére? Köszönöm válaszát

Kedves Krisztina!
Nem akartam megijeszteni, de nem tudtam hány éves a kislánya és valamiért (ez lehet az én bajom) az maradt a fejemben, hogy fiúról van szó. Most, hogy sokkal több információt kaptam megnyugtathatom, nincs baj. Persze arra majd vigyázni kell, hogy ez az időszak ne tartson túl soká. Nem véletlen, hogy az óvodába kerülés után és betegségek során lépett fel ez az igény és valóban az lehetett az oka, hogy vágyott az édesanyjával való szoros testi kontaktusra. Nincs ebben semmi baj. A baj akkor van, ha ez nagyon rögzül, ha követeli magának, ha nem érti meg, amit Ön mond neki és nem tudja elfogadni, hogy ez nem tart örökké.
Nekem a feleségem gyermekpszichológus és teljesen természetes, hogy amikor a 4 éves unokánk nálunk van, akkor ebéd után mesél neki és együtt alszanak el.
Ha a dolgok egyensúlya helyes, akkor nem szokott baj lenni és úgy látom Önöknél így van.
Üdvözlettel: dr.Lajtavári László