Weborvos.hu
  • Pollen
    • Évről évre súlyosbodhatnak az allergiások tünetei

      Évről évre súlyosbodhatnak az allergiások tünetei

    • OKI: Másodfokú riasztás a parlagfű miatt

      OKI: Másodfokú riasztás a parlagfű miatt

    • OKI: már tüneteket okoz a parlagfű

      OKI: már tüneteket okoz a parlagfű

  • utazás
    • Egzotikus utazás egzotikus betegség nélkül

      Egzotikus utazás egzotikus betegség nélkül

    • Kockázatos az utazás az oltások nélkül

      Kockázatos az utazás az oltások nélkül

    • Utazást tervez? Erre mindenképpen gondoljon!

      Utazást tervez? Erre mindenképpen gondoljon!

  • napártalom
    • A napégés meggyógyul, a hatása megmarad

      A napégés meggyógyul, a hatása megmarad

    • Milyen szempontok szerint válasszunk naptejet?

      Milyen szempontok szerint válasszunk naptejet?

    • Rendszeresen kell használni a fényvédőt

      Rendszeresen kell használni a fényvédőt

Egészségügy: Senki sem tudja, honnan teremtik elő a hiányzó összeget

Lapszemle Forrás: Népszabadság Szerző:

Takarékosabb működtetéssel, újabb adókkal és kiegészítő biztosítással orvosolnák az egészségügy pénzhiányát.

Szócska Miklós Semmelweis-terve azonban szakértők szerint mégis „lóg a levegőben", mert a valódi problémát - jelesül azt, hogy a jelenleginél 250-500 milliárd forinttal több pénz kellene a kórházak és a rendelők működtetésére - nem oldja meg. Az sem derül ki belőle, hogy honnan lesz a kormánynak pénze az „egészségügy megmentésére", már ha lesz egyáltalán.

A több mint 130 oldalas reformprogram valójában a teljes ellátórendszert megbolygatná, kilenc nagytérség köré szervezve az ellátást. E nagy felfordulás értelme az lenne, hogy „valahogy működésben tartható legyen" az egészségügy. A rendelkezésre álló pénzből ugyanis sokkal kevesebb kórházra, gyógyszerre futná, mint amennyit ma elköltenek. Orvosból, ápolóból pedig már rég nincs annyi, amennyivel működtethetők lennének a kórházak, illetve a szakrendelők.

Azt a Semmelweis-terv is elismeri, hogy a betegek kiszolgáltatottak, a területi és szakmai aránytalanságok miatt pedig nagyon is esetlegesen jutnak hozzá az ellátáshoz. Sőt egyre gyakrabban fordul elő, hogy valaki már nem kapja meg a neki járó kezelést, mert nincs orvosa és megfelelő gyógyszere a kórháznak. A terv is tényként rögzíti, hogy a rendszerből 250-550 milliárd forint hiányzik.

A Semmelweis-terv főként szervezéssel - az elaprózott ellátórendszerből a drágán gyógyítható betegségek orvoslását az egyetemek köré csoportosítva - faragná le a költségeket. A most elérhető gyógyító eljárások is alapos szelekció alá esnének, és csak hatékony ellátások maradhatnának az új rendszerben, a szolgáltatáscsomagból kizárnák az egészségi állapoton nem javító eljárásokat. Kérdés, mik tartoznak ebbe a körbe, mert a kormány elé szánt javaslat ezt nem részletezi.

A program egyébként is nagyvonalúan bánik a részletekkel. Azt ugyan jelzi, hogy a bérekre is csak abból lehet költeni, amit az intézmények például gyógyszer-, gáz- és árambeszerzésekkel megtakarítanak, ám hogy ebből kinek, mikor, mennyi és hogyan juthat, arról egyetlen szót sem ejt a dokumentum.

- A Semmelweis-tervnek az a célja, hogy részben az ellátás javuljon, részben a rendszerben lévő megtakarításokra „rátaláljon", de nem ad választ arra, hogy miből pótolja a hiányzó százmilliárdokat - állítja Sinkó Eszter közgazdász. A szakember szerint a betegutak átszabásával mintegy 25-30 milliárd, az orvosi technológiák megújításával pedig még egyszer ennyi nyerhető ki a rendszerből.

Az már most is látszik, hogy a kormány már nem késlekedhet sokáig, hogy az orvosoknak és egyéb szakdolgozóknak valami biztatót mondjon. Ugyan a most elkészült konvergenciaprogram 2015-ig GDP-arányosan 5,9 százalékot költené az egészségügyre, azaz fejlesztendő közkiadásokkal számol ezen a területen, ami legalább 400-500 milliárd forint többletforrást jelenthet, kár, hogy egyelőre még nem ismert az a kormányzati stratégia, amivel el lehet érni ezt a célt.

Legolvasottabb cikkeink