• Ónodi-program
    • Mit várnak a szakértők az egészségpolitikától?

      Mit várnak a szakértők az egészségpolitikától?

    • Folytatódnak az egészségügyi ágazati tárgyalások

      Folytatódnak az egészségügyi ágazati tárgyalások

    • Márciustól ismét 130 ezerrel nő a praxispénz

      Márciustól ismét 130 ezerrel nő a praxispénz

  • EESZT
    • EESZT: Indul a lakossági tájékoztatás

      EESZT: Indul a lakossági tájékoztatás

    • EESZT: fennakadás nincs, hibajavítás van

      EESZT: fennakadás nincs, hibajavítás van

    • 100 napja működik már az EESZT

      100 napja működik már az EESZT

  • EBP
    • Új eszközöket kapott a Honvédkórház

      Új eszközöket kapott a Honvédkórház

    • Mit várnak a szakértők az egészségpolitikától?

      Mit várnak a szakértők az egészségpolitikától?

    • Új mammográfiás eszköz a megújuló szakrendelőnek

      Új mammográfiás eszköz a megújuló szakrendelőnek

Az IBS növeli a szívinfarktus rizikóját

Egészségmagazin Forrás: Budai Kardioközpont Szerző:

Az irritábilis bélszindrómás betegeknél kétszer akkora a szívinfarktus esélye, mint azoknál, akik nincs ilyen problémájuk.

Az irritábilis bél szindróma (IBS) sokak életét megnehezíti, és mint kiderült, a szívinfarktusnak is önálló rizikófaktora. Az összefüggéseket dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta világította meg.

Egyre többen szenvednek IBS-től
A szív-érrendszeri betegségeknek sok ismert önálló rizikófaktora létezik, mint a magas vérnyomás, a dohányzás, a cukorbetegség és magas koleszterinszint, és ezek közé tartozik az IBS is – erre a megállapításra jutott az American College of Cardiology, miután 17.5 millió ember egészségi adatait elemezte.

Az IBS-ről tudni kell, hogy az egy krónikus gyulladásos betegség, amely a bélcsatornát vagy az emésztőcsatornát érinti. A belek azért gyulladnak be, mert az immunrendszer önmaga ellen fordul, és egészséges sejteket támad meg a – többek közt – a bélszövetben. Az IBS nem keverendő össze két másik, igen hasonló panaszokat okozó betegséggel, a fekélyes vastagbélgyulladással és a Crohn-betegséggel. Míg az előbbi a vastag- és végbelet érinti, az utóbbi a száj és a végbél közt bármely szakaszát érintheti az emésztőrendszernek.

Mindegyik kórképnél tipikus tünetként a hasi fájdalom, a hasmenés, a fáradtság és a fogyás jelentkezik. Sokan összekeverik az IBS-t a lisztérzékenységgel vagy cöliákiával is, hiszen a tünetek itt is hasonlóak, de ez utóbbi a gluténra adott speciális immunválasz miatt alakul ki és megfelelő étrenddel karbantartható.

Az IBS-t az esetek többségében a 30-as életévek előtt diagnosztizálják. Mivel pedig az IBS agresszívebben, gyakrabban mutatkozik meg fiatalabb emberekben és nőkben, erről a két csoportról feltételezhető, hogy magasabb szintű náluk a gyulladás.

Miért tekinthető önálló rizikótényezőnek?
Amerikai kutatók vizsgálták meg 17.5 millió, 18-65 év közti személy egészségi adatait, kiszűrvén azokat, akik 2014-2017 közt IBS diagnózist kaptak és azokat, akik (IBS-sel vagy anélkül) szívinfarktuson estek át. Az eredmények szerint 211.870 emberről derült ki, hogy IBS-sel él, ami az USA teljes lakosságára vetítve 1,2 százalékos előfordulást jelent. Azt is megfigyelték a szakemberek, hogy a szív-érrendszeri betegségek ismert rizikófaktorai, mint a dohányzás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és magas koleszterinszint gyakrabban voltak jelen az IBS-betegek közt. Végezetül arra a megállapításra jutottak, hogy az IBS-betegeknek kétszer akkora esélye van arra, hogy szívinfarktusuk legyen, mint azoknak, akik nincs ilyen problémájuk.

Az emelkedett rizikó akkor is jelentős maradt – egészen pontosan 23 % -, amikor tekintetbe vették az életmódbeli kockázati faktorokat és azokat a megváltoztathatatlan tényezőket, mint az életkor, a nem és a rassz.

Miért fontos ezt tudni a kardiológusnak?
- A kardiológiai kivizsgálásnak kiemelt része az anamnézis felvétel. Az ilyen jellegű kutatások arra hívják fel a figyelmet, hogy valóban teljes körűen szükséges a páciens kikérdezése, leleteinek vizsgálata, hiszen nem csak a meglévő szív-érrendszeri betegségek jelenthetnek rizikófaktort, de számos más betegség vagy állapot is, mint például a menopauza lezárulta a nőknél vagy akár az IBS – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona. – Ezért aztán azoknak, akik nem rendelkeznek tünetekkel, de bármilyen szempontból veszélyeztetettek, nagyon ajánlott évente-kétévente egy kardiológiai szűrés. Ilyenkor az alapos kikérdezésen, fizikális vizsgálaton túl a nyugalmi és terheléses EKG, a szívultrahang, az arteriográfiás érállapot felmérés, a vérnyomásmérés, a testösszetétel meghatározás és a nagylabor vizsgálatok már egy olyan, viszonylag teljes képet mutathatnak a szív-érrendszer állapotáról, amellyel lehetővé válik a korai felismerés és szükség esetén a kezelés.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink