• hálapénz
    • Hálapénz: próbára bocsátották az orvosokat

      Hálapénz: próbára bocsátották az orvosokat

    • Nem a munkáltatótól függ a hálapénz megítélése

      Nem a munkáltatótól függ a hálapénz megítélése

    • Hálapénz vagy copayment: ki fizessen a gyógyításért?

      Hálapénz vagy copayment: ki fizessen a gyógyításért?

  • kórházadósság
    • Alku tárgya lesz a kórházadósság?

      Alku tárgya lesz a kórházadósság?

    • Újabb államtitkári ígéret a háziorvosoknak

      Újabb államtitkári ígéret a háziorvosoknak

    • Megkezdődhet az egészségügy átalakítása

      Megkezdődhet az egészségügy átalakítása

  • ebola
    • Együttes erővel dolgoznak az ebolavakcinán

      Együttes erővel dolgoznak az ebolavakcinán

    • Képzés, protokoll, védőruha és fegyelem

      Képzés, protokoll, védőruha és fegyelem

    • New Yorkban is felbukkant az Ebola

      New Yorkban is felbukkant az Ebola

Amit a madárinfluenzáról tudni kell

Egészségmagazin 2004.01.28 01:00 Forrás: EPINFO

Az embereket megbetegítő szárnyas influenzáról szóló WHO összefoglaló.

A szárnyasinfluenza a madarak fertőző betegsége, amelyet az influenza A vírus különböző altípusai okoznak. Ez a betegség, melyet először több mint 100 évvel ezelőtt Olaszországban írtak le, világszerte elterjedt.


Vélhetőleg minden madár fogékony a szárnyasinfluenza-fertőzésre, bár néhány faj a többinél ellenállóbb. A fertőzés madarakban a tünetek széles skáláját okozza az enyhe megbetegedéstől a súlyos járványokat jellemző, igen fertőző és gyorsan elhulláshoz vezető esetekig. Az utóbbi tünetegyüttest fokozott megbetegítő képességgel rendelkező szárnyasinfluenzának nevezik. Ezt a formát a hirtelen kezdet, a súlyos megbetegedés valamint a gyorsan jelentkező és 100%-os arányt is elérő elhullás jellemzi,- ál aban az összefoglaló tanulmányban,amelyet az Országos Epidemiológiai Központ honlapja hozott nyilvánosságra.


Az influenzavírusnak 15 féle, olyan altípusát ismerjük, amely madarakat is meg tud betegíteni. Így a madarak az influenzavírus számára kiterjedt reservoire-t jelentenek. Napjainkig a fokozott megbetegítő képességgel rendelkező influenza A vírus járványos előfordulását a H5 és H7 altípus okozta.


A vándorló viziszárnyasok – legfőképpen a vadkacsák – a természetes rezervoire-jai a szárnyasinfluenza-vírusoknak, és a fertőzéssel szemben ezek a madarak a leginkább ellenállóak. A háziszárnyasok, beleértve a csirkéket és a pulykákat, különösen fogékonyak a gyors lefolyású, fatális influenza-fertőzésre.
A házi állományoknak a vad, és vándor vízi-szárnyasokkal történő direkt vagy indirekt kontaktusa következtében a háziszárnyasok között gyakran alakul ki járvány. Az élőállat vásárok szintén fokozott állatorvosi járványügyi jelentőséggel rendelkeznek a vírusok gyors terjedésében.


A korábbi kutatások azt mutatták, hogy az alacsony megbetegítő képességű vírusok - a baromfiállományban történt, viszonylag rövid idejű cirkulációt követően – fokozottan megbetegítő vírusokká mutálódnak. Az USA-ban az 1983-84. évi járvány idején a H5N1 altípusú vírus kezdetben kismértékű elhullást okozott, de hat hónap alatt megnőtt a kórokozó képessége és az elhullás aránya megközelítette a 90%-ot. A járvány megfékezése 17 millió madár megsemmisítését tette szükségessé, ami közel 65 millió dollárba került. Olaszországban, az 1999-2001. évi járvány idején a H7N1 altípusú vírustörzs kezdetben enyhe megbetegedéseket okozott, 9 hónap alatt fokozottan megbetegítő képességű változattá mutálódott. Ebben a járványban több mint 13 millió madár pusztult el vagy került megsemmisítésre.


A madarak betegsége: hatás és felügyeleti intézkedések
A szárnyasinfluenza terjedésének megakadályozására a fertőzött farmok karantenizálása és a feltehetően megfertőződött állományok megsemmisítése a leghatékonyabb állatorvosi felügyeleti intézkedés. Ezek azt a célt szolgálják, hogy megakadályozzák a kórokozónak további farmokra történő továbbterjedését, végeredményben a vírusnak az ország baromfiállományában történő meghonosodását. Azon felül, hogy igen fertőzőképes, a szárnyasinfluenza-vírus könnyen terjed farmról farmra mechanikai úton, vagyis kontaminált/szennyezett eszközökkel, járművekkel, takarmánnyal, ketrecekkel vagy ruhákkal. A fokozott kórokozó képességgel rendelkező vírus hosszú ideig életképes marad a környezetben, különösen, ha a külső hőmérséklet alacsony. A farmokon szigorú higiénés intézkedéseket lehet elrendelni, mindazonáltal a védekezésnek több fokozatát lehet meghatározni. Hatékony surveillance-szal (adatgyűjtő-elemző-intézkedést megalapozó rendszerrel) támogatott azonnali felügyeleti intézkedések hiányában a járványok évekig elhúzódhatnak. Például a H5N2 altípusú szárnyasinfluenza-vírus által okozott egyik járvány, amely Mexikóban, 1992-ben kezdődött, amikor a vírust még alacsony megbetegítő képesség jellemezte, a későbbiekben súlyos/fatális megbetegedéseket okozó változattá fejlődött, és a járványt 1995-ig nem sikerült megfékezni.

Folyamatosan változó vírus - két következmény

Az influenza A vírusának minden altípusa – beleértve azokat is, melyek rendszeresen szezonális járványokat okoznak az emberek között – genetikailag labilis és sikeresen kijátssza a gazdaszervezet védekező mechanizmusait. Az influenzavírusok esetében -hasonlóan minden más RNS-vírushoz - hiányzik a hibajavítás lehetősége a replikáció/sokszorozódás során, ami a létrejövő hibákat felismeri és kijavítja. E ki nem javított hibák eredményeképpen a vírusok genetikai összetétele úgy változik, ahogyan azok az emberben és az állatokban szaporodnak és a meglévő antigének helyébe új antigén szerkezetű változatok lépnek. Ezeket, az influenzavírusok antigén-összetételében végbemenő állandó, folyamatos és általában kismértékű változásokat antigén-drift-nek nevezzük.


Ez az emberi influenzavírusokra is érvényes, gyakori és folyamatos antigén-változás szükségessé teszi, hogy az influenza globális járványügyi helyzetét állandóan figyelemmel kísérjék, és az influenza-vakcina összetételét évente újra szabályozzák. Mindezek a tevékenységek az 1947. évi kezdete óta a WHO Globális Influenza Programjának sarokkövei.


Kizárólag az A típusú influenzavírusoknak van egy másik, igen nagy népegészségügyi jelentőségű tulajdonsága: az influenza A vírustörzsek - beleértve a különböző állatfaj-specifikus altípusokat is – képesek kicserélni vagy „reassortálni" genetikai anyagukat és "keverék vírusokat létrehozni". Ez a gén-újrarendeződési folyamat, amelyet antigén-shift-nek (ugrásnak) nevezünk, mindkét „szülő-vírus"-tól eltérő, új altípust eredményez, amelynek a felszíni fehérjéi különböznek valamennyi korábbi vírustól. Mivel a lakosság nem rendelkezik az új altípussal szembeni védelemmel, és mivel nincs elérhető vakcina, amely védelmet biztosítana, az antigén-shift a történelem során magas halálozási arányú, világ-járványokat eredményezett. Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, az új altípusnak humán influenzavírusokból származó génre is szüksége van, amely képessé teszi arra, hogy hosszan tartó időszakon keresztül könnyen terjedjen emberről emberre.


Hosszú ideig úgy gondolták, hogy az antigén-shift létrejöttéhez alkalmas körülményeket olyan emberek jelentik, akik háziszárnyasokkal és sertésekkel szoros közelségben élnek. Mivel a sertések mind a szárnyasok, mind az emlősállatok – köztük az ember - vírusfertőzései iránt fogékonyak, „keverőedénykét" szolgálhatnak az emberi és szárnyas-vírusok genetikai anyagának összeolvasztására, ami egy új altípus megszületését eredményezheti. A mostanában történt események mindazonáltal egy másik lehetséges mechanizmusra hívják fel a figyelmet. Erősödik a bizonyíték arra, hogy a madárpopulációban cirkuláló 15 szárnyasinfluenza-vírus altípus közül legalább néhány számára az emberek maguk szolgálnak „keverőedénykét" a reasszortálódáshoz (géncsere, gén-átrendeződés).

A szárnyasinfluenza vírusával történt emberi fertőzések története

A szárnyasinfluenza-vírusok rendes körülmények között a sertéseken és a madarakon kívül más fajokat nem fertőznek meg. A szárnyasinfluenza-vírussal történt első igazolt emberi fertőzés 1997-ben, Hongkongban fordult elő, ahol a H5N1 törzs 18 emberben súlyos légúti megbetegedést okozott, és közülük hatan meghaltak. Az emberi fertőzések a hongkongi baromfiállományban egy fokozottan patogén szárnyasinfluenza-járvánnyal egy időben fordultak elő, melyet az emberi fertőzésekkel megegyező törzs okozott. E járvány széleskörű vizsgálata megállapította, hogy az emberi fertőzés forrása élő, fertőzött baromfi volt, a velük való szoros kontaktus révén a kórokozó átterjedt az emberre is. A genetikai tanulmányok további megállapításai szerint a vírus a madarakról közvetlenül az emberekre ugrott át. Az egészségügyi dolgozók körében csak néhány megbetegedés történt, de azok nem voltak súlyosak.


A becslések szerint kb. 1,5 milliós hongkongi csirkeállomány gyors - mindössze három napon belül elvégzett - megsemmisítése csökkentette az esélyét annak, hogy a vírusnak az emberre történő átjutása tovább folytatódjon, és vélhetőleg ezzel lehetett elkerülni az újabb világjárványt.


Ez az esemény riasztotta a közegészségügyi hatóságokat. Mint ahogy megállapították, ez volt az első eset, amikor a szárnyasinfluenza-vírus közvetlenül átjutott az emberre és súlyos, magas halálozási aránnyal járó megbetegedéseket okozott. 2003 februárjában újra megismétlődött a riasztás, amikor Hongkongban egy H5N1 altípus által előidézett szárnyasinfluenza-járvány két megbetegedést és egy halálesetet okozott egy család tagjai között, akik korábban Dél-Kínába utaztak. A család egy másik gyermeke a látogatás idején halt meg, de a halál oka nem vált ismertté.


Két másik altípusú szárnyasinfluenza-vírus is okozott korábban emberi megbetegedéseket. A fokozottan patogén H7N7 altípusú vírus következtében kialakult egyik járvány, amely 2003 februárjában, Hollandiában kezdődött, két hónappal később egy állatorvos halálát és 83 ember enyhe megbetegedését okozta. A szárnyasinfluenza-vírus H9N2 altípusa által gyermekeknél okozott enyhe megbetegedés fordult elő Hongkongban, 1999-ben (két eset) ill. 2003 decemberében (egy eset). A H9N2 altípus madarakban nem fokozottan patogén.
A riasztás legutóbb 2004 januárjában következett be, amikor laboratóriumi vizsgálatokkal igazolták a H5N1 altípusú vírus jelenlétét Vietnamban, egy súlyos légúti tünetekkel megbetegedett embertől származó mintában.

Miért kelt különösen nagy aggodalmat a H5N1 altípus megjelenése?

A szárnyasinfluenza-vírusok 15 altípusa közül a H5N1 több okból kelt különös aggodalmat. Ezen altípus genetikai állományában gyorsan következnek be mutációk és igazoltan hajlamos magába idegen géneket beépíteni más állatfajokat megfertőzni képes vírusoktól. Azt a képességét, hogy emberben súlyos megbetegedést okoz, már két alkalommal igazolták. Ráadásul laboratóriumi tanulmányok bizonyítják, hogy e vírus izolátumai fokozottan megbetegítő képességűek és emberben súlyos megbetegedést képesek okozni. A fertőzést túlélő madarak váladékaikkal illetve székletükkel (vízimadarak) legalább 10 napig ürítik a vírust, ami elősegíti az élőállat piacokon és a vándormadarak által történő további terjedést.


A H5N1 altípus által súlyos megbetegedéseket okozó szárnyasinfluenza-járvány, mely 2003 decemberének közepén kezdődött a Koreai Köztársaságban, és amely más ázsiai országokban is felütötte a fejét, különösen nagy közegészségügyi aggodalomra ad okot. A H5N1 variánsok embert közvetlenül megfertőző képességét 1997-ben bizonyították, és újra ez történt Vietnamban, 2004 januárjában. A madarak fertőzésének terjedése a szárnyas populációban növeli az ember közvetlen úton történő fertőződésének a lehetőségét. Ha egy időszak alatt több ember lesz fertőzött, annak is nő a valószínűsége, hogy az emberek, ha egyidőben fertőződnek emberi és szárnyasinfluenza-vírussal, „keverőedényként" képesek szolgálni ahhoz, hogy új altípus szülessen az emberi influenzavírusok megfelelő génjeivel kiegészítve. Egy ilyen esemény jelezné egy új influenza pandémia (világjárvány) kezdetét.

Influenza világjárványok: el tudjuk kerülni ezeket?

A történelmi adatok alapján az influenza pandémiák várhatóan minden évszázadban három-négy alkalommal fordulnak elő, amikor új emberi vírus altípus születik és könnyedén terjed emberről emberre. Mindazonáltal az influenza pandémiák előfordulásának időpontja megjósolhatatlan. A 20. században az 1918-1919-es nagy influenzajárványt, amelyben a becslések szerint 40-50 millió ember halt meg, 1957-58-ban és 1967 –68-ban követte újabb világjárvány.


A szakértők egyetértenek abban, hogy egy következő influenza pandémia elkerülhetetlen és talán már a küszöbön áll. A legtöbb influenza szakértő abban is egyetért, hogy a teljes hongkongi baromfiállomány 1997-ben történt azonnali megsemmisítésével valószínűleg egy újabb világjárványt kerültek el.


Különféle intézkedések segíthetnek minimalizálni a globális közegészségügyi kockázatot, amelyet növelhetnek a fokozottan patogén H5N1 szárnyasinfluenza-vírusok által okozott, madarakat érintő, kiterjedt járványok. Azonnali elsőbbsége annak van, hogy megállítsák a baromfipopulációban a járvány továbbterjedését. Ez a stratégia úgy működik, hogy csökkenti az emberek vírusexpozíciójának lehetőségét. A fertőzött baromfik által fokozott expozíciónak (a fertőzés lehetőségének) kitett emberek vakcinációja – olyan oltóanyagot használva, mely az aktuálisan az emberek között keringő influenzavírus törzsek ellen nyújt hatékony védelmet – képes csökkenteni az emberek humán és szárnyasinfluenza-vírus törzsekkel egyidőben történt fertőződésének valószínűségét, és ez csökkenti a kockázatát annak, hogy a gének kicserélődjenek. A baromfiállomány megsemmisítésében résztvevő dolgozókat megfelelő ruházattal és felszereléssel kell védeni a fertőzés ellen. Megelőző intézkedésként ezeknek a munkásoknak vírusok ellen ható gyógyszereket is kell kapniuk.


Ha a szárnyasinfluenza emberekben is kialakul, sürgősen szükség van az állatok és az emberek körében kialakult fertőzések kiterjedésére és a cirkuláló influenzavírusra vonatkozó információkra is, hogy segítsék a közegészségügyi kockázatbecslést és a leghatékonyabb védelmi intézkedések bevezetését. Minden esetet alaposan ki kell vizsgálni. Míg a WHO és a globális influenza hálózat tagjai más nemzetközi intézményekkel együttesen ezen tevékenységek közül sokban tudnak segíteni, a magas közegészségügyi kockázat sikeres csökkentése az érintett országok járványügyi és laboratóriumi kapacitásától és a már működő surveillance (adatgyűjtő - elemző-intézkedéseket megalapozó) rendszerek megfelelő voltától függ.
Míg e tevékenységek mindegyike csökkenteni tudja a valószínűségét annak, hogy egy világjárványt okozni képes törzs kialakuljon, azt a kérdést, hogy vajon egy következő influenza világjárványt el lehet-e kerülni, biztonsággal nem lehet megválaszolni.

Az embernek H5N1 altípusú szárnyasinfluenza-vírussal történt fertőződését követően kialakuló megbetegedés lefolyása és kezelése

Az embernek H5N1 altípusú vírussal történt fertőződésének lefolyásáról szóló publikációk tapasztalatai csupán az 1997-es hongkongi járvány megbetegedéseinek adatain alapulnak. Ebben a járványban a betegeknél láz, torokfájás, köhögés és számos halálos kimenetelű esetben a vírus-pneumónia következtében másodlagosan súlyos légzőszervi distressz tünetegyüttes alakult ki. A megbetegedések korábban egészséges felnőtteket és gyermekeket továbbá néhány krónikus betegségben szenvedőt érintettek.


A minden állati és emberi influenzavírus törzs diagnosztizálására alkalmas teszt gyors és megbízható. A WHO globális influenza hálózatának sok laboratóriuma rendelkezik a szükséges, teljesen biztonságos lehetőségekkel és reagensekkel éppúgy, mint számottevő jártassággal, hogy elvégezzék ezeket a vizsgálatokat. Az emberi influenza diagnózisának megállapítására alkalmas, ágy mellett elvégezhető gyorstesztek szintén hozzáférhetőek, de nem olyan pontosak, mint a szélesebb körű laboratóriumi vizsgálatok, amelyek jelenleg szükségesek ahhoz, hogy teljesen megértsük a legtöbb új esetet és meghatározzuk, vajon a fertőzés közvetlenül madárról vagy más emberről terjedt-e az adott személyre.
A vírusok ellen ható gyógyszerek, melyek némelyike gyógyításra és megelőzésre egyaránt alkalmas, mind felnőtt, mind gyermek esetében klinikailag hatékonyak az influenza A vírusa ellen, de van néhány korlátjuk. Ezen gyógyszerek némelyike drága és a gyógyszerellátás korlátozott.


Az influenza-vakcina termelésében szerzett tapasztalatok szintén jelentősek, különösen abban, hogy a vakcina összetételét évenként megváltoztassák, hozzáigazítva az antigén-drift következtében a cirkuláló vírusokban bekövetkezett változásokhoz. Mindazonáltal legalább négy hónap kellene ahhoz, hogy olyan új vakcinát tudjanak jelentős mennyiségben előállítani, mely képes az új vírus altípus ellen védelmet biztosítani.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink