• Pollen
    • Inkább a felesleges diéta, mint a tünetek?

      Inkább a felesleges diéta, mint a tünetek?

    • Évről évre súlyosbodhatnak az allergiások tünetei

      Évről évre súlyosbodhatnak az allergiások tünetei

    • OKI: Másodfokú riasztás a parlagfű miatt

      OKI: Másodfokú riasztás a parlagfű miatt

  • melanóma
    • Itt az éves anyajegyszűrés ideje!

      Itt az éves anyajegyszűrés ideje!

    • Esztétikai probléma, vagy rákmegelőző állapot?

      Esztétikai probléma, vagy rákmegelőző állapot?

    • Nagykanizsán több százan vettek részt a melanóma-vizsgálaton

      Nagykanizsán több százan vettek részt a melanóma-vizsgálaton

  • egynapos sebészet
    • Lassan elkészül az orosházi kórház egynapos sebészeti részlege

      Lassan elkészül az orosházi kórház egynapos sebészeti részlege

    • Több műtétet vállalnának az egynapos sebészetek

      Több műtétet vállalnának az egynapos sebészetek

    • Egynapos sebészet: felmérés és tanulságok

      Egynapos sebészet: felmérés és tanulságok

A magyarok fele súlytöbblettel és mozgás nélkül él

Egészségmagazin 2018.07.28 Forrás: ÉMOT Szerző:
A magyarok fele súlytöbblettel és mozgás nélkül él

Azok mozognak a legkevesebbet, akik nem végeznek semmiféle munkát, otthon sem.

Friss adatok támasztják alá, hogy a magyar lakosság 55 százaléka súlytöbblettel küzd, nagy részünk alig mozog, és mégis többnyire egészségesnek gondoljuk magunkat. Dr. Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság (ÉMOT) elnöke szerint éppen ezek a tények azok, amelyek miatt jóval nagyobb szerep kell, hogy jusson az életmód orvoslásnak.

Nem figyelünk eléggé az életmódunkra

Nemrégiben látott napvilágot a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss kutatása, Egészségi állapot és egészségmagatartás 2016-2017 címmel. A KSH tanulmánya szerint a népesség szubjektíven megélt általános egészségi állapotában nem történtek jelentős változások a 2010–2017 közötti időszakban. Az egészségüket jónak, vagy nagyon jónak tartók aránya 2010-től 2015-ig 55–56%-on stagnált, majd 2016–2017-ben egy magasabb, 59–60%-os szintet ért el hazánkban.

Az egészségi állapot önbevallásos megítélése természetesen részben a valóságon alapul, másrészt viszont szubjektív, az egyének egy általuk vélt normához igazítják a véleményüket. Ugyanakkor, ha a tényeket nézzük, a testtömegindex számítás és WHO iránymutatása alapján megállapítható, hogy a 15 év felettieknek csupán 40%-a tekinthető normál testsúlyúnak. Az ennél soványabbak aránya az 5 %-ot sem éri el, tehát a lakosság több mint felének súlytöbblete van! Ez utóbbiak nagy része túlsúlyos, enyhe és középsúlyos elhízással a lakosság mintegy kéttizede, súlyos elhízással csak elenyésző része küzd.

Ezzel nyilván összefügg, hogy kevesebb testmozgást végeznek a munkahelyükön kívül azok, akik vagy sokat mozognak munkavégzés közben, vagy nagy erőt kell kifejteniük. Mégis azok mozognak a legkevesebbet, akik nem végeznek semmiféle munkát, otthon sem. A nem dolgozók kétharmadának életében semmiféle rendszeres mozgás nem szerepel.

Az egészséges életmód másik fontos elemét, a gyümölcs- és zöldségfogyasztást vizsgálva a KSH arra jutott, hogy a 16 évesnél idősebbek 40%-a fogyaszt naponta gyümölcsöt vagy frissen facsart gyümölcslevet, és 30%-a friss zöldségeket, salátát vagy frissen facsart zöldséglevet. A vizsgált célcsoport 12%-aa heti rendszerességnél ritkábban vagy sohasem fogyaszt gyümölcsöt és gyümölcslevet, 14%-uk pedig zöldséget és zöldséglevet. Azok aránya, akik heti szintnél ritkábban fogyasztanak zöldséget és gyümölcsöt, 8,2%.

Miért hisszük mégis, hogy egészségesek vagyunk?

A gyógyítás mindig két szereplőt feltételezett: a pácienst és a gyógyítót.  A bizonyítékok ismeretében az eredményes gyógyuláshoz a páciensnek is aktív szereplőjévé kell válni a gyógyulás folyamatában, és ezzel sokan nem szeretnének szembesülni. Mindig könnyebb egy „tablettától” várni a gyógyulást, mint belátni, mit tehetünk mi magunk ennek érdekében. Éppen ezért az életmód orvoslás első lépése a páciens megnyerése, annak tudatosítása, hogy a gyógyító csak az utat tudja megmutatni, de az úton végigmenni a páciensnek kell, természetesen szakértő támogatással – hangsúlyozza dr. Babai László. A komplex támogatás annyit jelent, hogy a páciens az életmód orvoslás részeként a táplálkozásterápia és a mozgásterápia mellett akár mentális terápián is részt vehet. Sorolhatjuk az ijesztő tényeket, hiszen például 2015-ben a felnőtt lakosság 12,43 % volt cukorbeteg, csaknem ugyanennyien a prediabates állapotában voltak, és 3 millió ember küzdött magasvérnyomás betegséggel (és később döntő többségük a lehetséges következményekkel), de a cél, hogy tudatosítsuk: az életmódunk nem csak betegíthet, de gyógyíthat is.

Az életmód orvoslása gyógyító eszköz

A WHO stratégiája szintén az életmód reformjára épít, hiszen 2015-ben deklarálták, hogy 10%-os fizikai aktivitás növelés a teljes lakosság szintjén

- 25%-os relatív csökkenést eredményezhet a szív-érrendszeri betegségek, rosszindulatú daganatok, cukorbetegség és krónikus légúti megbetegedések okozta korai halálozás kockázatában,

- 25%-os relatív csökkenést érhet el a magasvérnyomás-betegség előfordulásában,

megállíthatja a cukorbetegség és az elhízás terjedését.

Az elmúlt néhány évben a mozgás- és táplálkozásterápia bekerült minden nagyobb hazai és nemzetközi szakmai szervezet terápiás protokolljába, mint a magas vérnyomás, cukorbetegség, koleszterinszint emelkedés kezelésének alapja. Szerencsére az ismeretek bővülésével, az ajánlások megjelenésével párhuzamosan az orvos-szakma is egyre nyitottabb az életmód orvoslás „bevetésére”, hiszen csak így érhetünk el valódi, tartós változásokat- hangsúlyozza a szakember. 

Kapcsolódó hírek

Legolvasottabb cikkeink