• Ónodi-Szűcs
    • Most a központi régió következik

      Most a központi régió következik

    • Már idén bevezethetik a mentők életpályamodelljét

      Már idén bevezethetik a mentők életpályamodelljét

    • Új prioritások az egészségügyben jövőre

      Új prioritások az egészségügyben jövőre

  • kanyaró
    • Oltáshiány miatt pusztít a kanyaró

      Oltáshiány miatt pusztít a kanyaró

    • Szakszerűek voltak a hazai intézkedések

      Szakszerűek voltak a hazai intézkedések

    • Újabb halálos áldozatot követelt a kanyaró

      Újabb halálos áldozatot követelt a kanyaró

  • bérrendezés
    • Éger az ígéretekről, költségvetésekről

      Éger az ígéretekről, költségvetésekről

    • A miniszter elégedett a mentős bérfejlesztéssel

      A miniszter elégedett a mentős bérfejlesztéssel

    • Ismét minimálbéren az egészségügyben?

      Ismét minimálbéren az egészségügyben?

AHDH: ez a baj sem jár egyedül

Egészségmagazin 2012.11.22 11:31 Forrás: Semmelweis Figyelő

A figyelemhiányos hiperaktivitás betegség kapcsolata más pszichiátriai betegségekkel.

Magyar kutatók is vizsgálják a figyelemhiányos hiperaktivitás betegség (attetion deficit hyperactivity disorder, ADHD) kapcsolatát más pszichiátriai megbetegedésekkel, különösképpen a depressziós és a szorongásos eltérésekkel. Bitter István professzor és munkatársai a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájáról a New York-i Nathan Klein Pszichiátriai Kutató Intézettel karöltve elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy az ADHD-s betegek különböző csoportjai között milyen az említett betegségek előfordulása, összefügg-e ez az ADHD súlyosságával, illetve hogy lehet-e közös neurobiológiai alapjai ezeknek a megbetegedéseknek - számolt be a Semmelweis Figyelő.

Az ADHD-t, mint pszichiátriai elváltozást jellemezheti döntően a figyelemhiány, a hiperaktivitás vagy e kettő különböző kombinációja. A gyermekkorban fellépő betegség 30-80%-ban felnőttkorra is megmarad, így alakul ki a felnőtt populációra jellemző 2,5%-os előfordulás. A betegség kialakulása összefüggést mutat a rossz szocioökonómiai helyzettel (családi, társadalmi helyzet), ismertek genetikai hajlamosító tényezők, és gyakoriak a pszichiátriai komorbiditások, azaz legtöbbször nem ez az egyetlen megbetegedése az érintettnek.

Más pszichiátriai elváltozásokkal karban
A leggyakoribb komorbiditások a depresszió, krónikus kóros lehangoltság (dysthymia), szorongásos zavarok, szerhasználati betegségek (például drog, alkohol) és személyiségzavarok. Ezen betegségek együttes megjelenését további kutatásokra is érdemesnek találták, hisz az összefüggés mélyén közös neurobiológiai alapok, fejlődésbeli rendellenességek, de csupán egymást átfedő, egymással kapcsolatban nem álló tünetek is lehetnek.

Korábbi tanulmányok azt sugallták, hogy a felnőtt ADHD-s betegek komorbiditási formái különböző módon oszlanak meg a nemek között. Eszerint a szerhasználat, antiszociális személyiségzavar, alkoholizmus gyakrabban fordul elő a férfiak között, míg a depresszió, szorongás, dysthymia inkább a nőkre jellemző. Ezt a jelenséget is górcső alá vette a mostani Semmelweis Egyetemen zajló vizsgálat.

A betegség és a depresszió kapcsolata
A kutatás több korábbi tanulmány tapasztalatát magába olvasztva készült: olyan ADHD-s betegeket válogattak össze, akiknél korábban nem álltak fent más pszichiátriai kórképek. Az ADHD diagnózisát és súlyosságát interjúkkal, illetve pszichiátriai tesztekkel határozták meg. A pszichiátriai komorbiditásokat mind be tudták sorolni két nagy csoportba: a depressziós kórképekbe és a szorongásos zavarokba, így végül ennek a két csoportnak az összefüggéseit vizsgálták az ADHD-val.

A megfigyelések szerint az eltérő ADHD altípusokban nem különbözött sem a depresszió, sem a szorongás előfordulása, amikor azonban a típusok helyett a súlyosság függvényében vizsgálták a gyakoriságot, ott jelentős különbségekre lettek figyelmesek. Súlyosabb ADHD mellett jóval nagyobb eséllyel alakult ki depressziós megbetegedés, mint egy enyhe esetben, és nem ez az első tanulmány, amely az ADHD és a depresszió szoros kapcsolatára utal. Szorongásos zavarokból is magasabb volt az előfordulás a súlyosabb esetekben, de ez a különbség nem ért el olyan jelentős mértéket, mint a depresszió esetében. A nemek közötti megoszlás vizsgálata itt nem támasztotta alá a korábban említett eltéréseket férfiak és nők között.

Úgy tűnik, hazánkban gyakoribb
Összességében mind a depressziós, mind a szorongásos zavarok előfordulási aránya magasnak mondható (34,5% és 41,95%). Összehasonlításképp a WHO hasonló felmérése (bár az nem egész élet alatti előfordulást, csupán 12 hónapos után követést vizsgált) 24,8%-t és 38,1%-t eredményezett. A vizsgálat megerősítette, hogy a depresszió és az ADHD között szoros kapcsolat valószínű, amely mindkét nemben megjelenik. A gyerekek, fiatalok közreműködésével végzett testvér-vizsgálatok pedig igazolták, hogy a kortól is független. További nagyobb csoportokat felölelő, képalkotó vizsgálatokkal, neuropszichiátriai adatokkal megtámogatott kutatások még tovább boncolhatják a két kórkép kapcsolatát, hogy jobban megérthessük annak neurobiológiai alapjait.

A kutatási eredményeket részletesen bemutató cikk elérhető itt

Kapcsolódó hírek

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink