• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

    • Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

      Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

Hirtelen kiugró vagy lassan emelkedő pulzus

Egészségmagazin 2018.09.19 Forrás: Kardioközpont
Hirtelen kiugró vagy lassan emelkedő pulzus

Mindenképpen utána kell járni,  „természetes” oka van-e a jelenségnek vagy szervi rendellenesség áll a hátterében.

Meglehetősen ijesztő jelenség, ha hirtelen erős szívdobogást érzünk, de arra is fel kell figyelnünk, ha lassan, fokozatosan emelkedik magasba a pulzusunk. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa az indokokat és a kivizsgálási lehetőségeket vette számba.

Miért ugrik ki hirtelen a pulzus?

Mindenki tapasztalhatta már, hogy bizonyos helyzetekben erősebben kezd dobogni a szíve, kiugrik a pulzusa. Ennek megértéséhez tudni kell, hogy minden szívverés mögött a miocitáknak nevezett speciális izomsejtek munkája áll. Ha a sejtjeinknek több oxigénre van szüksége – például intenzívebb mozgás során -, az agy küld egy üzenetet a szívnek, hogy keményebb munkára „bírja” a miocitákat. Ennek következtében a növekszik a percenkénti szívverések száma, vagyis emelkedik a pulzus.

Ennek a jelenség számos természetes, külső és belső oka lehet, mint például az alábbiak: 

-          Fizikai aktivitás – ha intenzívebben mozgunk, a szívnek gyorsabban kell pumpálnia a vért, hogy oxigénhez és tápanyaghoz jussanak a sejtek. Minél erőteljesebb a mozgás, annál inkább emelkedik a pulzus. Arra azonban fel kell figyelni, a túl magasra ugrik, vagy lassan csillapodik le a pulzus. Ilyenkor érdemes kardiológushoz fordulni.

-          Negatív vagy pozitív stressz – egy rossz hír, egy nagyobb ijedtség vagy akár egy örömhír, nagy esemény hatására is beindulhat a stresszreakció, aminek hatására emelkedik a pulzus.

-          Időjárás – a párás, meleg idő keményebb munkára szorítja a szervezetet, hogy le tudja hűteni magát.

-          Hirtelen testhelyzetváltozás – egy gyors felállás is megemelheti a pulzust. Ez elsősorban alacsony vérnyomás mellett jellemző.

-          Gyógyszerek és drogok – bizonyos gyógyszerek és egyes drogok, mint az ecstasy és a kokain is rövid idő alatt felgyorsítják a pulzust.

-          Hormonális változások – a hormonszintek változásai, például terhesség vagy menopauza alatt átmenetileg megemelhetik a pulzusértéket.

Miért emelkedhet lassan, fokozatosan a pulzus?

Az életmódunk számos olyan eleme van, amelyek lassú, tartós pulzusszám emelkedést okozhatnak. A leggyakoribbak ezek közt:

-          mozgásszegénység, ülő életmód,

-          nem megfelelő étrend, egyoldalú táplálkozás, helytelen diéta,

-          rendszeres alkoholfogyasztás,

-          dohányzás

-          vérnyomás problémák,

-          tartós droghasználat, egyes vényköteles gyógyszerek szedése.

Ezért kell kivizsgálni

Akár kiugró, akár egyre magasabbra emelkedő pulzust tapasztalunk, akár olyan jelenségekre figyelünk fel, mint a mellkasban érzett „repkedés”, ki-kihagyó szívverés, majd hirtelen bedobbanás, mindenképpen érdemes kardiológiai kivizsgáláson részt vennünk. Mindenképpen utána kell járni, olyan „természetes” oka van-e a jelenségnek, mint például egy stresszes élethelyzet, amit nyilvánvalóan szintén kezelni kell, csak talán nem kardiológiai úton – hangsúlyozza dr. Vaskó.

– Kiderülhet azonban, hogy szervi okok okozzák a pulzusproblémákat, például vashiányos vérszegénység, egyes szívbillentyűt vagy más, szívet érintő problémák, abnormális pajzsmirigy vagy más hormonális aktivitás, komoly vérzés vagy egyes szervek súlyos betegségei. Éppen ezért a kivizsgálásnak elsősorban a háttérben meghúzódó okokat kell felderítenie, hiszen csak így tudhatjuk, hogy a célunk „csak” a pulzus csökkentése kell, hogy legyen, vagy az ezt kiváltó ok kezelése. Közismert az ún. béta-blokkoló gyógyszerek pulzuscsökkentő hatása, de korántsem biztos, hogy minden esetben ez lehet a megoldás. Már csak azért sem, mert a szer működési mechanizmusa miatt asztmás rohamot válthat ki, így asztmás, vagy arra hajlamos betegeknél például meg kell fontolni a szedésüket. Tehát senkinek sem ajánlott, hogy saját felelősségre válasszon pulzust szabályozó szert, azt csakis orvosi kivizsgálás és elrendelés alapján szabad szedni.

Legolvasottabb cikkeink