Hogyan diagnosztizálható a perifériás érbetegség?

A perifériás artériás betegség (PAD) a periférián, vagyis a szívtől távolabb lévő erek szűkületét jelenti. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint a betegség diagnosztizálásának első eszköze a boka-kar index, de szükség lehet képalkotó eljárásra is.

Mit jelent a boka-kar index?

A PAD leggyakrabban a láb artériáit érinti a betegség, de előfordulhat a gyomorban, a karokban és a fejben is. A koszorúér-betegséghez hasonlóan itt is az érszűkület, az atherosclerosis áll a háttérben. Legjellemzőbb tünet a sétálás vagy lépcsőzés során jelentkező lábfájdalom, fáradtság- vagy zsibbadásérzés, ami a csípőre is kiterjedhet. Ez a fájdalom jellemzően elmúlik pihenéskor, majd a járáskor ismét jelentkezik.

- Ha ilyen panasszal jelentkezik valaki, az alapos kardiológiai kivizsgálás során érdemes a pulzust megmérni a lábon is, valamint felállítani a boka-kar indexet. Ez az úgynevezett doppler-index, amikor a bokán mért vérnyomás értékét elosztjuk a karon mért értékkel, aminek normál esetben 1-nek kell lenni. Ha ez a hányados 0,8 alá esik, érszűkületről beszélünk. Ugyanígy az sem jó, ha túl magas az alsó érték, és a hányados 1,2 fölött van, hiszen ez meszes erekre utal. Ez a mérés előrehaladott, 50 százalék feletti szűkületet mutat ki, tehát ezt már leginkább csak a tünetekkel rendelkező betegeknek lehet ajánlani – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.

Milyen vizsgálatra lehet még szükség?

- Az arteriográfos módszer alkalmas lehet korai stádiumban, esetleg tünetmentes betegnél is a kezdődő folyamat kimutatására. Magyarországon ez még nem napi gyakorlat, holott ez a szűrővizsgálat nagyon hasznos lenne a 40 éves kor felett, különböző rizikófaktorokkal rendelkező személyeknek, hiszen a megelőzés éppen ebben a fázisban lenne a legfontosabb.

- CT-vel megvizsgálhatóak a hasi, a csípőben és a lábban található erek is. Ez a vizsgálat jöhet szóba a pacemaker-es és stent-es pácienseknél.

- Számos más vizsgálat során is fény derülhet az érszűkületre, például egy hasi- vagy mellkasröntgen is kimutathat egy meszesebb aortát.

Miért kell kezelni az érszűkületet?

Ha nem ismerjük fel idejében az érbetegséget, az az érrendszer bármely részében problémát okozhat. Akár a szívinfarktus, az agyi keringési zavarok miatt beállt bénulás, stroke esélye is jelentősen nőhet. Kutatások során az is kiderült, hogy már a legenyhébb fokú betegségben szenvedőkben is kétszer-háromszor több infarktus és stroke fordult elő. Jelentősen nagyobb volt az érintettek közti halálozás is.

- A rizikófaktorok egy az érelváltozások szigorú kezelése nagyfokú javulást eredményezhet akár egy közepesen súlyos érszűkületnél is. Azonban az értágító és véralvadásgátló gyógyszeres terápia mellett feltétlenül szükség van a vércukorszint, a koleszterinszint, a vérnyomás rendezésére és bizonyos életmódbeli reformokra. Az elsődleges a dohányzás befejezése, a napi szintű mozgás, ami lehet akár séta is (komolyabb sporttevékenység előtt feltétlenül orvosi jóváhagyás szükséges), és egy megfelelő, szükség esetén testsúly csökkentő étrend bevezetésére – mondja Sztancsik doktornő. - Az érszűkület megelőzésének és kezelésének folyamatában döntő jelentőségű, hogy a szakember valódi életmódprogramot dolgozzon ki a hozzá fordulóknak, akár az életmódorvoslás bevonásával, hogy a páciens pontosan tudja, mit kell tennie a gyakorlatban.