• Ónodi-Szűcs
    • 221 milliárddal több jut egészségügyre 2018-ban

      221 milliárddal több jut egészségügyre 2018-ban

    • Az államtitkárt nem lepte meg az egészségügy lelete

      Az államtitkárt nem lepte meg az egészségügy lelete

    • Az államtitkár is élt az alkalommal

      Az államtitkár is élt az alkalommal

  • kanyaró
    • Egyre súlyosabb a romániai kanyaróhelyzet

      Egyre súlyosabb a romániai kanyaróhelyzet

    • Kanyaró: nő a nyomás Románia felől

      Kanyaró: nő a nyomás Románia felől

    • Kanyaró: egy hét alatt több száz beteg

      Kanyaró: egy hét alatt több száz beteg

  • bérrendezés
    • Nem az IKEA az egészségügy gyilkosa

      Nem az IKEA az egészségügy gyilkosa

    • Éger az ígéretekről, költségvetésekről

      Éger az ígéretekről, költségvetésekről

    • A miniszter elégedett a mentős bérfejlesztéssel

      A miniszter elégedett a mentős bérfejlesztéssel

Kitört a vakáció: csak óvatosan!

Weborvos archív Forrás: Weborvos Szerző: kávé
Kitört a vakáció: csak óvatosan!

A legfontosabb, hogy a sérült gyermeket, még ha külső nyoma nincs is a balesetnek, mindig lássa gyermektraumatológus.

A legtöbb sérülés tavasszal, az iskolaév végén, illetve nyáron és kora ősszel következik be. Ez a jó idővel éppúgy összefügg, mint a szünidő adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken űzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel járnak.

A gyerekeket sajnos éppúgy érheti végzetes baleset, mint a felnőtteket, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye.

A sérülések fajtája is korfüggő: kisgyermekkorban – 6 éves korig – a sebek és égések dominálnak, a 11-14 éveseknél a ficamok-rándulások, 7-11 éveseknél a végtagtörések a leggyakoribbak. A legsérülékenyebb testrész gyermekkorban egyértelműen a felső végtag, de 5 éves korig a legtöbb gyermek fejsérüléssel kerül kórházba. Ezek túlnyomó része agyrázkódás, ami azonban igen alattomos sérülésfajta, mert komolyabb elváltozás is meghúzódhat mögötte.

A gyerekeket általában többször éri valamiféle sérülés, mint a felnőtteket, ám ezek legtöbbje könnyebb, ambulánsan ellátható eset (zúzódások, sebek, rándulások, ficamok, kisebb égések). A balesetet szenvedett kicsik 10-20 százalékát azonban kórházban kell ellátni, és nemcsak azokat, akiket operálni kell, hanem akik szoros megfigyelést igényelnek (agyrázkódást szenvedettek, tompa hasi sérültek).

A legfontosabb, hogy a sérült gyermeket, még ha külső nyoma nincs is a balesetnek, mindig lássa gyermektraumatológus. A gyerekeket minden esetben szakrendelőbe vagy kórházba kell vinni. A késedelem a gyerek életébe kerülhet, a gyermekkori sérülések és halálesetek túlnyomó többsége a sérült gyermek gyors, 20 percen belüli szakorvosi ellátásával jelentősen csökkenthető.

Elengedhetetlen, hogy a szülő együttműködjön a gyermek kezelőorvosával, ne titkolja el, ne bagatellizálja a sérülést, és bízzon abban, hogy az orvos a legjobbat, a gyógyulást akarja gyermekének- figyelmeztetnek a szakemberek.

Azonnali teendők gyermekbaleset esetén
Idegentest lenyelése esetén: forduljunk azonnal orvoshoz, mert bár a lenyelt tárgyak gyakorta néhány nap alatt természetes módon kiürülnek a szervezetből, mégis, néha bekerülhetnek a légutakba vagy méretüknél, alakjuknál fogva elakadhatnak a tápcsatornában. A lenyelt tárgyat semmiképpen se próbáljuk hánytatással kihozni, mert a visszaerőltetett idegentest életveszélyes nyelőcsősérülést okozhat.

Égési sérülés esetén: az első teendő az égett bőrfelület azonnali és legalább húsz-huszonöt perces hűtése folyóvízzel vagy vizes borogatással. Ezen kívül semmit sem szabad a sérült testrészre tenni. A gyermek tenyérfelületénél nagyobb kiterjedésű égés biztosan orvosi ellátást -, a 4-5 tenyérnyi sérülés már kórházi kezelést igényel, a húsz tenyérnyi égés már életveszélyes lehet. Ha nincsen elég kötszer, a hűtés után bugyoláljuk tiszta, vasalt lepedőbe a gyermeket és itassuk bőven folyadékkal, amíg a mentő megérkezik.

Áramütés esetén: ha az áram ki és belépési helyén kis égési sérülést találunk feltétlenül vigyük orvoshoz a gyermeket. Ez ugyanis azt jelzi, hogy olyan nagy energia-behatás érte a szervezetet, ami miatt szívműködési zavar is jelentkezhet. Szerencsétlen esetben szívmegállás vagy eszméletvesztés következik be, az áramtalanítás után kezdjük meg a mesterséges lélegeztetést, amíg a mentő megérkezik.

Fejsérülés esetén: feltétlenül orvoshoz kell fordulni, ha a baleset után - akár azonnal, akár órákon belül- a gyerek elveszíti az eszméletét vagy sápadt, szédül, fejfájásra, hányingerre panaszkodik, esetleg hány. Az ilyen tünetek mögött nem csak agyrázkódás, hanem életveszélyes koponyaűri bevérzés is lehet. Fejsérült gyermeket fekve, lehetőleg mentővel kell a kórházba szállítani, gyalog, főképpen egy másik gyermek kíséretében orvoshoz küldeni veszélyes. Akkor is orvoshoz kell fordulni, ha a baleset után a fejen széles duzzanat alakul ki, vagy a fülből vér szivárog, esetleg a szem körül alakul ki lila bevérzés, mert ezek a tünetek koponyatörésre utalhatnak.

Gyógyszermérgezés esetén: akkor is hívjunk mentőt, ha a gyerek jól van. A gyanús gyógyszerekből vigyünk magunkkal mintát és próbáljuk megbecsülni, hány tabletta hiányozhat. Az eszméletlen beteget nem szabad sem felültetni, sem hanyatt fekve magára hagyni, mert egy esetleges hányás fulladást okozhat. Ehelyett felhúzott lábakkal stabil oldalfekvésbe kell elhelyezni, amíg a segítség megérkezik.

Harapott sérülés után: ajánlatos orvossal konzultálni, még akkor is, ha maga a seb jelentéktelennek látszik, mert fennállhat a veszettség lehetősége. Ez ugyanis nem gyógyítható, halálos betegség, azonban gyanús körülmények között védőoltással biztonsággal megelőzhető.

Mély sebbel minden körülmények között, lehetőleg egy-két órán belül ajánlatos a sebészeten jelentkezni. Többórás késedelem a seb fertőződése miatt már lehetetlenné teszi az optimális sebellátást. A mély sebekre tiszta kötésen kívül semmit se tegyünk. Erős vérzés esetén - hasonlóan a szúrt-lőtt hasfali vagy mellkasi sérüléshez - sok gézlapból álló úgynevezett nyomókötést kell tenni, mert a szakszerűtlenül felhelyezett szorítókötés többet árt, mint használ.

Végtagtörés esetén: a fájdalom hamar orvoshoz viszi a beteget, de nem is érdemes várakozni: a fájdalmas duzzanat vagy alakváltás alapján gyanítható a csonttörés, ám az esetleges repedés utáni teendőket is inkább az orvos diktálja. (A Heim Pál Gyermekórház szakmai ajánlása nyomán)

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink