• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

      Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

    • A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

      A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

    • Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

      Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

  • EBP
    • Harmincmilliárd forintból újulhat meg a dél-pesti kórház

      Harmincmilliárd forintból újulhat meg a dél-pesti kórház

    • EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

      EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

    • EBP: új szakrendelőt kap a II. kerület

      EBP: új szakrendelőt kap a II. kerület

  • EESZT
    • Képzés és vizsga az EESZT felhasználóknak

      Képzés és vizsga az EESZT felhasználóknak

    • Néhány nap maradt az e-személyik igénylésére

      Néhány nap maradt az e-személyik igénylésére

    • EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

      EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

Nehezen felismerhető az ADHD, a láthatatlan betegség

Egészségmagazin 2014.10.09 13:17 Forrás: Weborvos Szerző: Krasznai Éva
Nehezen felismerhető az ADHD, a láthatatlan betegség

A mentális egészségi rendellenességek között az ADHD a leginkább aluldiagnosztizált és félreértett betegség.

Európában a 6-18 évesek között az ADHD, azaz a figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar aránya, mintegy 20:1-hez. Tudni kell, hogy az ADHD gyakorta a felnőtt korban is folytatódik. Magyarországon becslések szerint 70 ezer fiatalkorú érintett a betegségben. A kórkép gazdasági terhei évente a 33 milliárd forintot is elérik.

A „láthatatlan betegség" kifejezés gyakran használatos az ADHD meghatározására a tudáshiány és a betegség körül kialakult tévhitek miatt. Az ADHD az egyik leggyakrabban félreértelmezett mentális egészségi rendellenesség.

Magyarországon a 6-18 éves korosztályban 70 ezerre tehető az ilyen gyermekek száma, így idén szeptembertől minden általános- és középiskolai osztályban lehet átlagosan legalább egy figyelemzavarral küzdő tanuló.

A szülők és pedagógusok háromnegyede csak későn vagy egyáltalán nem ismerik fel a bajt, 10 osztályból 7-ben találkozhatunk olyan ADHD-s gyermekkel, aki nem részesül kezelésben. Márpedig, ha nem ismerik fel időben a betegséget, akkor a kisdiák nem kap megfelelő segítséget, és a többiekkel nem tud lépést tartani.

A kezeletlen ADHD szinte 100%-ban tanulási, sok esetben magatartási problémákhoz vezet. Számos érintett – hazánkban mintegy 50 ezer gyermek – él anélkül, hogy ő vagy környezete tudna állapotáról, holott az ADHD betegség időbeni felismerésével és megfelelő szakorvosi segítséggel nagymértékben javulnak a gyermekek szociális, beilleszkedési, magatartási problémái, interperszonális kapcsolatai, tanulási nehézségei, majd később továbbtanulási lehetőségei, munkaképességei, vagyis esélye lesz egy egészséges, pozitív életpálya kialakítására.

Az ADHD tünetei általában óvodáskor végén vagy kisiskoláskorban jelentkeznek, amikor már a teljesítményt, a koncentrációt feladatokkal mérik, és kiderül, a gyermek egy dologra nem tud folyamatosan figyelni. A betegség neuorobiológiai probléma, s aminek hátterében az agyban található figyelemközpont működési zavara áll. A kór lehet örökletes, de kialakulhat magzatkorban oxigénhiányos állapot következtében is, így nem nevelési probléma.

Mivel nem tudnak hosszasabban összpontosítani, figyelni egy adott dologra, úgy mint a tanórára, mert az nekik fárasztó, túlzott aktivitással vagy éppen fordítva figyelmük „kikapcsolásával" kompenzálják ezt a diszkomfort érzést. Bár az ADHD-s gyermekeket gyakran sorolják a „neveletlen, kezelhetetlen" kategóriába, azért mindkettő kulcsa az iskola és a szülő kezében van. A tünetek észlelése után a szülő a területileg illetékes nevelési tanácsadóhoz vagy gyermekorvoshoz fordulhat, ahonnan, ha az indokolt gyermekpszichiáterhez küldik.

A betegség kezelhető, ám a diagnózis felállításához nagy tapasztalat és gondos vizsgálat kell, ezért a tünetcsoportok alapján csak gyermekpszichiáter szakember vonhat le következtetést. A szakember a diagnózist követően gyógypedagógiai, mozgás-, szükség esetén komplex, kezelést javasol. Ennek része lehet pszichoedukáció, viselkedés terápia, szülő-, szociális beilleszkedést, tanulást segítő tréning, illetve esetenként gyógyszeres terápia.

Az időben – ideális esetben 6 éves kor körül - felismert és kezelt ADHD-s gyermekek és környezetük életén javíthat a szülő, a tanár, a gyermekpszichiáter és nem utolsó sorban a gyermek együttműködése. Az ADHD egyénre szabott komplex kezelése segít abban, hogy az érintettek a későbbiekben tünetmentes, teljes életet élhessenek, az érintett gyermeket körülvevő felnőttek a tüneteket megtanulják kezelni, s az ADHD-val élőknek így nyújtják a harmonikus környezetet.

- Minél előbb diagnosztizálják a rendellenességet, annál több esély van arra, hogy a lehető legkevesebb hátrányt szenvedje el az érintett gyermek, sőt, megtanulja a speciális állapotban rejlő lehetőségeket előnyére fordítani. Ahhoz azonban, hogy minden érintett gyermek megkaphassa a személyre szabott, komplex kezelést, el kell jutniuk gyermekpszichiáter szakorvoshoz – ebben van óriási feladata a szülőknek, a pedagógusoknak és a társadalom egészének – mondotta Hajdu Ágnes, az ADHD Magyarország Alapítvány elnöke egy mai sajtótájékoztatón. Egyébként az alapítványt 2006-ban hívták életre.

Nemzetközi civil-, és orvos-szakmai szervezetek közös elhatározásából minden év októberében tartják az ADHD – a figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar – hónapját. A nemzetközi kezdeményezéshez csatlakozott az ADHD Magyarország Alapítvány is, ami idén 10. alkalommal szervezi és rendezi meg nemzetközi konferenciáját, hogy a betegség időbeni felismerésére és megfelelő szakorvosi kezelésére figyelmeztessen. Az idei rendezvény mottója a „Bárkit érinthet az ADHD!" lett.

Kapcsolódó hírek

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink