• Ónodi-Szűcs
    • Az államtitkár egy követelést tud teljesíteni

      Az államtitkár egy követelést tud teljesíteni

    • Megújul a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház

      Megújul a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház

    • Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

      Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

  • EBP
    • EBP: az Uzsoki Kórház is fejleszthet

      EBP: az Uzsoki Kórház is fejleszthet

    • Tényleg lesz új egészségügyi struktúra a fővárosban?

      Tényleg lesz új egészségügyi struktúra a fővárosban?

    • Kardiológiai rehabkórházzá alakítják a Szent Ferencet

      Kardiológiai rehabkórházzá alakítják a Szent Ferencet

  • EESZT
    • EESZT: Féltérden volt, de működik

      EESZT: Féltérden volt, de működik

    • Nagykorúsítani kellene a betegeket

      Nagykorúsítani kellene a betegeket

    • Hogy hogy áll az EESZT? Bizony leáll(t)

      Hogy hogy áll az EESZT? Bizony leáll(t)

Nem szabad misztifikálni az élet végét

Egészségmagazin 2017.10.31 07:35 Forrás: Semmelweis Egyetem
Nem szabad misztifikálni az élet végét

A felgyorsult világban azt várja a környezet, hogy rövidebb ideig tartson a gyász.

A gyászolók érzései, az ún. normál gyász folyamatának egyes stádiumai nagyon hasonlóak mindenkinél, kortól és nemtől függetlenül – mondja Dr. Hegedűs Katalin, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének docense, aki a gyászolókkal végzett sok éves munkája során összegyűlt, gyászolók által írt naplókat elemzett. A tapasztalatok szerint előtérbe került a társadalomban a gyász „sürgetése" holott szakemberek szerint a teljes folyamat ritkán zárul le egy éven belül - olvasható az intézmény honlapján.

Dr. Hegedűs Katalin tapasztalatai szerint kevesen vannak tisztában az ún. „normál gyász" lefolyásával. Sokan azt gondolják, egy-két hónap alatt lezajlik a neheze, és a külvilág is ezt várja el a gyászolótól. Furcsának találják azt a személyt, akinek gondolatai még ezután is gyász körül forognak. Holott valójában ritkán zárul le egy éven belül a gyász teljes folyamata, az érzéseket az egymást követő évfordulók (pl. házassági évforduló, születésnap) újra és újra felerősíthetik, és az is természetes, ha az egy éves évforduló ismét nehezebb érzéseket hoz elő.

A szakirodalom megkülönbözteti a normál és a komplikált gyászt, előbbi jellemzi az emberek 80-85 százalékát. Bár a normális gyász folyamatát számos egyéni tényező határozza meg, meghatározhatók a különböző szakaszok, melyek ismerete segítséget jelenthet.

A sokk a halál bekövezése után általában egy-két napig tart, és jellemzően akkor is átéli a gyászoló, ha már hónapok óta tudta, hogy el fogja veszíteni a hozzátartozóját. A sokk bénult, ködös érzéssel társulhat, előfordulhat például, hogy valaki nem tud sírni, ami ijesztő lehet, pedig természetes. Ezt követi az összeszedettség, szervezettség ún. kontrollált időszaka, mely a temetés szervezésével, ügyintézéssel telik. Sokan azt hiszik, ezt követően már könnyebb lesz, pedig ez után a tudatosulás időszaka több hónapig, fél évig is eltarthat érzelmi zűrzavarral, regresszióval (gyermeki érzésvilágba való visszacsúszás) kísérve.

Ebben az időszakban előfordul, hogy a gyászolót annyira foglalkoztatja az elhunyt, annyira erősek az érzelmek, hogy szinte vizuálisan megjelenik számára a hozzátartozó vagy sokat álmodik vele – mondja Dr. Hegedűs Katalin, hozzátéve, hogy ezek szintén a normál gyász körébe tartoznak. A gyászfolyamattal sokat foglalkozó szakemberek szintén tapasztalják, hogy a gyászoló akár olyan vélt vagy valós testi tüneteket is produkálhat, melyek az elhunyt utolsó időszakát jellemezték. De számos egyéb, az erős stresszhelyzettel összefüggő testi tünet is megjelenhet (rosszullét, légszomj, torokszorítás érzése).

Átlagosan fél év után kezdődik egy átalakulás, és kezd nyitni a gyászoló a környezet felé.

A folyamatban sokat segíthet a gyásznapló, melyben lehet írni a mindennapokról, különös tekintettel az elhunyttal kapcsolatos érzésekre – tanácsolja Dr. Hegedűs Katalin. A docens legutóbb megjelent könyvében ilyen anonimizált gyásznaplókat elemzett. Azt találta, hogy a normál gyász lefolyása során nagyon hasonlóak az érzések, amin keresztülmennek a gyászolók, éskortól, nemtől függetlenül megjelennek a különböző stádiumok.

A normál gyásztól megkülönböztetik a szakemberek az ún. komplikált gyászt, melyre hajlamosíthat a váratlan vagy erőszakos halál, gyermek elvesztése, vagy például ha a gyászoló hajlamos a depresszióra. Ilyen esetben előfordulhat a késleltetett gyász éppúgy mint a bagatellizáció vagy a túlzott, elhúzódó gyász.
Az, hogy milyen körülmények között halt meg a szerettünk, nagyban befolyásolja az ittmaradók testi és lelki állapotát. Dr. Hegedűs Katalin szerint sajnos elfelejtettük a búcsúzással, gyásszal kapcsolatos évszázados rítusokat, melyek gyógyító hatásúak voltak.

Tapasztalatai szerint a végstádiumú betegek általában pontosan tisztában vannak az állapotukkal akkor is, ha nem beszélnek erről, viszont őszinte beszélgetések nélkül egyedül maradnak a félelmeikkel, szorongásaikkal, és minden fél megfosztja magát a búcsúzás lehetőségétől is. A szakember a természetességet javasolja, mint alapelvet az ilyen helyzetekben: beszéljünk ugyanúgy szerettünkkel (vagy betegünkkel), mint korábban.

Nem szabad misztifikálni az élet végét, mert akkor eltávolodunk attól, aki ezzel küzd vagy gyászol. Akkor tudunk igazi segítői lenni a legsúlyosabb állapotú betegnek, ha nem félünk a vele való beszélgetéstől – fogalmazott a szakember.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink