• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: nem fenyegettek sztrájkkal a tárgyalófelek

      Ónodi-Szűcs: nem fenyegettek sztrájkkal a tárgyalófelek

    • 2021-ig plusz 4100 orvos állhat itthon  munkába

      2021-ig plusz 4100 orvos állhat itthon munkába

    • Előrehozzák a szakdolgozók novemberi béremelését

      Előrehozzák a szakdolgozók novemberi béremelését

  • EBP
    • Felújítják és bővítik a dunakeszi szakrendelőt

      Felújítják és bővítik a dunakeszi szakrendelőt

    • 2019 tavaszára megújul az Irdalmasrendi Kórház

      2019 tavaszára megújul az Irdalmasrendi Kórház

    • A jövő kórháza épül Dél-Budán

      A jövő kórháza épül Dél-Budán

  • EESZT
    • 100 napja működik már az EESZT

      100 napja működik már az EESZT

    • Nem elég rugalmas  az e-recept

      Nem elég rugalmas az e-recept

    • Hekkerek tarolták le a lett egészségügyi rendszert

      Hekkerek tarolták le a lett egészségügyi rendszert

Vashiány: akár daganat is állhat a hátterében

Egészségmagazin 2018.01.24 10:53 Forrás: Semmelweis Egyetem
Vashiány: akár daganat is állhat a hátterében

Érdemes odafigyelni a táplálkozásra, a máj, a vöröshúsok, a halak és a tojás is kiváló vasforrás.

A vashiányos vérszegénység a leggyakoribb betegség a világon. A növekedéssel járó magasabb vasszükséglet miatt sokszor alakul ki gyermekeknél, a felnőttek között pedig a menstruáló vagy szülő nők között fordul elő gyakran – ismertette dr. Várkonyi Judit.

A Semmelweis Egyetem III. Sz. Belgyógyászati Klinikájának egyetemi docense kitért rá, menopausába került nőknél és férfiaknál minden életkorban a vashiány gyomor- bélvérzésre hívhatja fel a figyelmet. Hangsúlyozta, vegetáriánusok között is általánosnak számít ez a kórkép, mert a legtöbb vasat a húsokból nyerjük.

Felszívódási zavar is állhat a háttérben, amely lisztérzékenységből vagy helicobacter baktérium okozta gyulladásból is fakadhat. A szédüléssel, fáradékonysággal, sápadtsággal, a terhelhetőség és a koncentráció csökkenésével, a haj vagy a köröm töredezésével járó betegség kezelés is attól függően változik, mi áll a kórkép mögött.

Amennyiben indokolt, szájon át szedhető vaskészítményt adnak a páciensnek. Ezeket az optimális hasznosulás miatt két naponta, a vasraktár feltöltéséig (akár fél év is lehet) kell szedni a felszívódás elősegítése miatt C-vitaminnal együtt. A kezelés megkezdését követően egy hónappal készítenek egy vérképet, hogy megnézzék, javult-e az állapot.

Ha nem javul a vérkép, tisztázni kell, hogy milyen a felszívódás. Ilyenkor két dolgot néznek meg: hogy nincs-e helicobacter baktérium a gyomorban, amely fekélyeket, gyulladásokat okozhat, gátolva a vas felszívódását. Ezt helicobacter kilégzési teszttel ellenőrzik, majd szükség esetén antibiotikummal és savkötővel kezelik. A másik, amit ki kell zárni, a lisztérzékenység, ilyenkor lepusztul a vékonybél nyálkahártya, ami felszívódási problémákat okot. A búzaliszt és rozsliszt kerülésével azonban 1-2 hónap alatt rendeződik a vérkép.

Előfordul, hogy a vastabletta hányingert, székrekedést, hasmenést vagy egyéb mellékhatást okoz. Ilyenkor előfordul, hogy más szert ír fel az orvos. Amennyiben semmilyen szájon át szedhető készítményt nem tud szedni a páciens, sürgős esetben vénás vaskészítménnyel próbálják rendezni a vérképet. Emellett érdemes odafigyelni a táplálkozásra is, a máj, a vöröshúsok, a halak és a tojás is kiváló vasforrás, a növények közül pedig a paraj, a sóska, a lencse, a bab, a borsó, a vargánya gomba, a mák, a mogyoró és a kakaó tartalmaz sok vasat.

Kapcsolódó hírek

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink