• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: nem fenyegettek sztrájkkal a tárgyalófelek

      Ónodi-Szűcs: nem fenyegettek sztrájkkal a tárgyalófelek

    • 2021-ig plusz 4100 orvos állhat itthon  munkába

      2021-ig plusz 4100 orvos állhat itthon munkába

    • Előrehozzák a szakdolgozók novemberi béremelését

      Előrehozzák a szakdolgozók novemberi béremelését

  • EBP
    • Felújítják és bővítik a dunakeszi szakrendelőt

      Felújítják és bővítik a dunakeszi szakrendelőt

    • 2019 tavaszára megújul az Irdalmasrendi Kórház

      2019 tavaszára megújul az Irdalmasrendi Kórház

    • A jövő kórháza épül Dél-Budán

      A jövő kórháza épül Dél-Budán

  • EESZT
    • 100 napja működik már az EESZT

      100 napja működik már az EESZT

    • Nem elég rugalmas  az e-recept

      Nem elég rugalmas az e-recept

    • Hekkerek tarolták le a lett egészségügyi rendszert

      Hekkerek tarolták le a lett egészségügyi rendszert

2021-ig plusz 4100 orvos állhat itthon munkába

Egészségpolitika 2018.01.24 07:01 Forrás: Weborvos Szerző: beb
2021-ig plusz 4100 orvos állhat itthon  munkába

Az államtitkár szerint nincs az egészségügyben olyan feszültség, amelyet ez a kormány hozott volna létre.

Ha valaki soha nem olvasott volna magyar egészségügyi híreket, nem tapasztalta volna a saját vagy ismerősei bőrén az ellátórendszert és először a keddi Egészségügy 5 Dimenzióban című konferencia délutáni előadásain hallott volna az ágazat teljesítményeiről, úgy gondolhatná eljött a Kánaán. Igaz, Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár állította, még nem vagyunk ott, de szerinte "az irány jó".

Az államtitkár előadása elején leszögezte: nincs az egészségügyben olyan feszültség, amelyet ez a kormány hozott volna létre, az a kérdés tehát, hogy mit kezdtek a korábbiakkal. Az első ilyen korábbi feszültséggóc a várólisták kérdése, amelyeket, legalábbis a műtéti várólistákat korábban, 2012. előtt, senkinek nem volt bátorsága pontosan vezetni, azaz konkrétan megszámolni, hányan is várnak operációkra. Ónodi-Szűcs Zoltán hangsúlyozta: ez a kormány megtette, sőt csaknem harmadára csökkentette a várakozók számát, hiszen a 2012-es 75 ezer helyett 2017 végén már csak körülbelül 27 ezren voltak ezeken a listákon. Ráadásul nemzetközi összehasonlításban sem állunk rosszul, hiszen például térdprotézis műtétre míg nálunk 83 napot kell várni, addig az Egyesült Királyságban 124-et.

Az államtitkár nem hagyta kommentár nélkül a napokban nagy sajtóvisszhangot kiváltó endometriózis-ügyet, amely betegségnél az alaphír szerint akár éveket is várni kell a műtétre. Ezt, sőt a várólista tényét is az államtitkárság akkor cáfolta. A konferencián az államtitkár annyit tett mindehhez hozzá: az intézményeknek kötelessége várólistát nyitni, ha a beavatkozásra hatvan napot meghaladó a várakozási idő. Most a konkrét eset kipattanása után "két nap alatt hirtelen 140 beteg került fel az adott várólistára, ami korábban nem létezett". Köztük több olyan pácienssel, akik évek óta nem is jártak a klinikán - tette hozzá. Ónodi-Szűcs Zoltán hangsúlyozta: Ebben az ügyben az államtitkárság és az egészségbiztosító végig transzparensen járt el. Azt is megjegyezte, a várólista nem szégyenfal, hanem egy eszköz arra, hogy a rendszer áttekinthetően működjön, és lehetőség arra, hogy az egészségbiztosító be tudjon avatkozni. Ha az intézmény nem nyitja meg a várólistát, akkor a betegeivel tesz rosszat - tette hozzá.

Az elmúlt 7 év eredményeit sorolva az államtitkár a kormány humán-erőforrás terén tett intézkedéseit sorolta. Először is azt említette meg, hogy az általános orvosképzésből kikerülőknek sokkal nagyobb lehetősége van bekerülni a szakorvosképzésbe. Mint mondta, az utóbbi 3 évben már többen vesznek részt ebben, mint ahányan az orvosegyetemeken végeznek. Már kevesebb orvos akar külföldre menni, és egyre többen vesznek részt az ösztöndíjprogramokban. Mint ismert ez utóbbi azt is jelenti, hogy az ösztöndíjban részesülőknek a végzés után legalább annyi ideig itthon kell dolgozniuk, ameddig a képzésük tartott. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a következő három évben több mint 4100 olyan orvos kerül a rendszerbe, akik ösztöndíjat kaptak, tehát ők valószínűleg nem mennek el. Az orvosok és szakdolgozók itthontartásához nagy mértékben hozzájárulhat természetesen a többlépcsős béremelés is, amelynek eredményeként az államtitkár bemutatott számai szerint hét év alatt az orvosok átlag havi bruttókeresete 338 ezer forintról 754 ezerre, a szakdolgozóké 171 ezerről 317 ezerre nőtt.

Az egynapos sebészeti ellátások száma is megduplázódott az utóbbi 7 évben, ami nagyban hozzájárulhat a betegbiztonsághoz, hiszen az államtitkár szerint így elkerülhetőek a kórházi fertőzések. A konkrét adatokról szólva az államtitkár bemutatta, hogy nemcsak abszolút mennyiségben emelkedett az ilyen beavatkozások száma - 138 880-ról 298 764-re -, hanem nőtt az az arány is, amely azt mutatja meg, hogy az így elvégezhető műtétek közül mennyit végeztek el ténylegesen. Ez az arány 2010-ben csupán 41,3 százalék volt, 2017-ben viszont már 82,4 százalék.

A digitális átállásról csak röviden beszélt Ónodi-Szűcs Zoltán, annyit azonban megemlített hogy nálunk valószínűleg sokkal gyorsabban zajlik le az elektronikus tér teljes meghódítása, mint a szomszédainknál. Január közepén a vények felét már így rögzítették, és az e-receptek felhőforgalma már most eléri gyakran a heti ötmilliót.

Végül az államtitkár az egészségügyi költségvetés 16 éves történetével húzta alá addigi mondandóját. Eszerint míg az előző kormány alatt (2002-2010) 4,3 százalékkal nőtt a gyógyító-megelőző ellátásra fordítható összeg, addig a mostani kormány alatt (2010-2017) 32,2 százalékkal: 791 milliárd forintról 1196,2 milliárdra. Hasonlóan nagy ugrás történt az alapellátás finanszírozásában is: míg a korábbi kormány alatt a növekedési ütem egy számjegyű volt, addig 2010 és 2017 között több mint 33 százalékkal nőtt a forrás (123,4 milliárd forintról 188,9 milliárdra).

A jövő kihívásairól szólva az államtitkár az egyre idősödő lakosság növekvő egészségügyi igényeit említette első sorban. Felhívta a figyelmet arra, hogy a statisztikák szerint egy 75 éves ember ellátásának költsége hatszor több, mint egy 40 évesé. Ráadásul a társadalom idősödése azt is jelenti, hogy a kevesebb aktív korú kevesebbet fizet be, már most a kifizetéseknek csupán 24 százalékát lehet a befizetésekből fedezni - mondta az államtitkár. Hozzátette: persze nemcsak az életkori sajátosságok, hanem a súlyos betegségek miatt is vannak nagy különbségek egyes csoportok egészségügyi kiadásai között. Például a befizető lakosság 80 százaléka a teljes ellátási volumennek csupán 13 százalékát veszi igénybe, tehát a többit a maradék 20 százalék "használja fel". Van olyan súlyos beteg például, akinek a gyógyszerköltsége egy évben 300 millió forint. Az államtitkár végül leszögezte: mindezek miatt is tartja nagyon fontosnak a kockázatközösségen alapuló magyar egészségügyi rendszert.

A konferencia délutáni előadásain ketten is beszámoltak arról, hogyan áll a magyar egészségügy jelenlegi legnagyobb fejlesztése, az Egészséges Budapest Program (EBP), amely a Közép-Magyarországi Régió, Budapest és Pest megye egészségügyi ellátását korszerűsíti. Az EBP miniszteri biztosa Cserháti Péter kettős szerepben is jelen volt, mivel a program másik felelőse, Bedros J. Róbert megbetegedett, így az ő előadását is a miniszteri biztos adta elő. A beszámolókból kitűnt, hogy ez a jelenleg 700 milliárd forintra becsült program, amely a létrehozandó három nagy egészségügyi centrumon kívül is a régió szinte minden kórházát érinti a tervek szerint halad, a kormány teszi a dolgát, hozza azokat a döntések és határozatokat, amelyek a folytatáshoz szükségesek.

A miniszteri biztos által kivetített rengeteg számból talán kiemelendő, hogy a programra eszközbeszerzésekre megítélt tavalyi 21,2 milliárd mellett, idén plusz 30 milliárd áll rendelkezésre tervezésre, de már eldőlt az is, hogy a járóbeteg-ellátás megújítására 42,6 milliárd forrás van. Ezen felül már konkrét határozatok vannak az EBP-t érintő további fejlesztési forrásokról is, például az egyházi fenntartású kórházak korszerűsítésére csaknem 27 milliárd forintot adnak, és a Semmelweis Egyetem is elkezdheti tervezni oktatási, kulturális tevékenysége fejlesztését, ugyanis tavaly decemberben 4 milliárd forint forrást kaptak erre a célra. Ahogy Cserháti Péter mondta, mindösszesen tehát 188,5 milliárd forint sorsáról már megszületett a döntés.

A három nagy centrum közül a zöldmezős beruházásról, a Dél-Budai Centrumról (DBC), azaz a "szuper kórházról" külön előadás szólt. A bemutatott tervek valóban egy igazi XXI. századi, világszínvonalú fekvőbeteg intézményt mutattak, amelyben a legkorszerűbb technológiák mellett, a betegbiztonságra is maximálisan ügyelnek: például a fertőzés veszély elkerülésére egyágyas kórtermek, mozgatható falak. Nagyívű elképzelések vannak a műtők felszereltsége mellett - robotműtők - képalkotó diagnosztikai lehetőségekről is: 5 CT, 3 MRI, 6 RTG, 3 RTG/Átvilágító, 2 Mammográf, 8 Endoszkóp, 4 DSA, 1 PET/CT, 1 SPECT/CT. Persze mindezek előtt például meg kell oldani a DBC elérhetőségének a problémáit, ahogy a miniszteri biztos fogalmazott a fejlesztéshez számos közúti és közműfejlesztési beruházásnak is csatlakoznia kell. Az a cél, hogy a kórház tervezése és az egyéb beruházások "összeérjenek".

A járóbeteg-ellátás programhoz kapcsolódó fejlesztéséről Mayer Ákos beszélt. Az ÁEEK EBP járóbeteg-szakellátási igazgatója a régió több mint 40 milliárd forintból megújuló 16 szakrendelőjének bemutatása kapcsán elmondta azt is, hogy valószínűleg lesz még egy ütem, és további rendelők is bekerülnek a programba. Nemcsak a lehetőségekről a nehézségekről is szót ejtett, végül azzal zárta előadását: "Az úttörők kapják a nyilakat, a telepesek a földet".

A konferencia délelőtti előadásairól itt olvashat.

Kapcsolódó hírek

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink