• Ónodi-Szűcs
    • 221 milliárddal több jut egészségügyre 2018-ban

      221 milliárddal több jut egészségügyre 2018-ban

    • Az államtitkárt nem lepte meg az egészségügy lelete

      Az államtitkárt nem lepte meg az egészségügy lelete

    • Az államtitkár is élt az alkalommal

      Az államtitkár is élt az alkalommal

  • kanyaró
    • Egyre súlyosabb a romániai kanyaróhelyzet

      Egyre súlyosabb a romániai kanyaróhelyzet

    • Kanyaró: nő a nyomás Románia felől

      Kanyaró: nő a nyomás Románia felől

    • Kanyaró: egy hét alatt több száz beteg

      Kanyaró: egy hét alatt több száz beteg

  • bérrendezés
    • Nem az IKEA az egészségügy gyilkosa

      Nem az IKEA az egészségügy gyilkosa

    • Éger az ígéretekről, költségvetésekről

      Éger az ígéretekről, költségvetésekről

    • A miniszter elégedett a mentős bérfejlesztéssel

      A miniszter elégedett a mentős bérfejlesztéssel

Ápolók nélkül nem tudna működni az egészségügy

Egészségpolitika 2016.02.22 16:47 Forrás: MTI
Ápolók nélkül nem tudna működni az egészségügy

Az ápolók munkájukkal mindenkinek példát mutatnak törődésből - mondta Ónodi-Szűcs Zoltán.

Az egészségügyért felelős államtitkár a Magyar ápolók napja alkalmából hétfőn tartott budapesti ünnepségen mondott beszédet.
  

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt mondta, azt tervezik, hogy a szociális ellátórendszerhez sorolják azokat a területeket, amelyek sokkal inkább kötődnek ehhez, mint az egészségügyihez.
  
Hozzátette: valószínűleg mindenki ugyanabban az épületben dolgozik majd, ahol eddig, csak a fenntartó változik.
  
Az egészségügyi és a szociális ellátás különválasztásáról a napokban Ónodi-Szűcs Zoltán azt mondta: a kórházi ágyak egy részén olyan ellátást nyújtanak, amely nem kapcsolódik szorosan a egészségügyhöz. Ma Magyarországon 17 ezer ágyon adnak krónikus vagy rehabilitációs ellátást, és - a szociális államtitkársággal közösen - most azt vizsgálják, hogy ezeket az ágyakat miként lehetne "átadni" a szociális területnek úgy, hogy a finanszírozásuk az egészségügyi kasszában maradjon.
  
A hétfői ünnepségen Ónodi-Szűcs Zoltán közölte, az átalakításhoz két jogszabálycsomagot kell kidolgozni: meg kell teremteni az ellátás úgynevezett minimumfeltételeit és biztosítani kell a két intézményrendszer jó együttműködését, hogy minél kevesebb problémát okozzon a betegek átadása.
  
Az ápolókat méltatva úgy fogalmazott: szerencsére mindig vannak olyan emberek, akik munkájukkal példát mutatnak a többieknek törődésből. Orvosként mindig azt tapasztalta - tette hozzá -, hogy az ápolók nélkül nem tudna működni az egészségügy.
  
A Magyar Ápolási Egyesület ünnepségének fővédnöke, Schmittné Makray Katalin úgy fogalmazott: azokat köszöntik, akik egész évben töretlenül végzik munkájukat.
  
Bugarszki Miklós, az egyesület elnöke arról beszélt, hogy borúlátó becslések szerint "több mint tízezer ápoló hiányzik a biztonságos betegellátáshoz".
  
Kitért arra is: az ápolók napján azoknak a munkáját ismerik el, akik nap mint nap a magyar emberek egészségi állapotának javításán munkálkodnak.
  
Az ünnepségen Batthyány-Strattmann László-díjat, Pro Sanitate-díjakat, Kossuth Zsuzsanna-díjakat és több miniszteri elismerő oklevelet adtak át.
  
Az Országgyűlés 2014. február 6-án nyilvánította Kossuth Zsuzsanna születésnapját, február 19-ét a magyar ápolók napjává.
  
Kossuth Zsuzsanna (1817-1854) Kossuth Lajos legfiatalabb húga volt. Kossuth 1849 áprilisában "az összes tábori kórházak főápolónőjének" nevezte ki. Kossuth Zsuzsanna munkájának eredményeként három hónap alatt több mint hetven tábori kórház létesült. Április 23-ai felhívásában felszólította a magyar nőket, hogy önkéntesként vegyenek részt a sebesültek ápolásában. A szabadságharc bukásáig fáradhatatlanul járta az országot, szervezte és ellenőrizte a katonakórházakat.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink