• Ónodi-Szűcs
    • Az államtitkár egy követelést tud teljesíteni

      Az államtitkár egy követelést tud teljesíteni

    • Megújul a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház

      Megújul a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház

    • Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

      Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

  • EBP
    • EBP: az Uzsoki Kórház is fejleszthet

      EBP: az Uzsoki Kórház is fejleszthet

    • Tényleg lesz új egészségügyi struktúra a fővárosban?

      Tényleg lesz új egészségügyi struktúra a fővárosban?

    • Kardiológiai rehabkórházzá alakítják a Szent Ferencet

      Kardiológiai rehabkórházzá alakítják a Szent Ferencet

  • EESZT
    • EESZT: Féltérden volt, de működik

      EESZT: Féltérden volt, de működik

    • Nagykorúsítani kellene a betegeket

      Nagykorúsítani kellene a betegeket

    • Hogy hogy áll az EESZT? Bizony leáll(t)

      Hogy hogy áll az EESZT? Bizony leáll(t)

Balog az EESZT-ről: 21. század az egészségügyben

Egészségpolitika 2017.10.26 12:39 Frissítve Forrás: MTI
Balog az EESZT-ről: 21. század az egészségügyben

A szolgáltatási tér működőképes és működni fog november elsejétől Pintér Sándor szerint.

A gyógyítást és a gyógyulást is érezhetően gyorsabbá, biztonságosabbá, kényelmesebbé és hatékonyabbá tevő, 21. századi rendszer indul el az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (EESZT) november elsejei bevezetésével - hangsúlyozta az emberi erőforrások minisztere a témában rendezett csütörtöki budapesti konferencián.

Balog Zoltán emlékeztetett arra, hogy az első szakaszban, november elsejétől a háziorvosok, a közfinanszírozott szakrendelők, a kórházak és a gyógyszertárak csatlakoznak a rendszerhez, jövőre pedig a mentőszolgálat és az összes magánszolgáltató, majd 2019-ig a megelőző öt év adatait digitalizálják, hogy a gyógyítás folyamatának bármely pontján elérhessék azokat a szakemberek. Mint mondta, a rendszer ötvözi az egységes fenntartóhoz tartozás, a központosított struktúra és a digitalizáció előnyeit, és ebből olyan előnyök származnak, amelyek a betegeket, az egészségeseket és a rendszerben dolgozókat is érintik.

Balog Zoltán kiemelte azt is, hogy a rendszer használatával elkerülhetőek a párhuzamos és a többszörös vizsgálatok, bevezetik az elektronikus receptet, így teljes képet kap a korábban szedett gyógyszerekről az orvos, kiküszöbölhetőek az esetleges mellék- és kölcsönhatások, a pácienseknek pedig nem kell kórelőzményeik irataival járniuk orvosukhoz.

A miniszter példaként hozta fel, hogy az egészségügyi várólisták bevezetésével sikerült átláthatóvá tenni a rendszert, világossá téve, hol kell beavatkozni, ami egyszerre adott lehetőséget a rendszer hiányosságaival való szembenézésre és a célzott fejlesztésekre.

Ennek eredményeként említette, hogy pár év alatt 70 ezerről 28 ezer alá sikerült csökkenteni a várólistán szereplők számát, amelyet újabb fejlesztésekkel tovább kívánnak mérsékelni.
Szólt arról is: napokkal az egészségügy legfontosabb szereplőit összekötő rendszer "élesben" indulása előtt az érintettek 95 százaléka már regisztrált a hálózatban. Ez egy rugalmas rendszer, amelyben benne van az állandó fejlődés lehetősége - jelentette ki a Balog Zoltán, hangsúlyozva, hogy a fejlesztések nem állnak meg.

Pintér Sándor, az informatikai fejlesztésekért felelős Belügyminisztérium vezetője kijelentette: az EESZT működőképes, működni fog november 1-jétől, és mindenkinek - legyen az orvos vagy beteg - előnyére válik majd. A miniszter hozzátette, az eddigi egészségügyi informatikai fejlesztések szigetszerűek voltak, az EESZT ezeket az alkalmazásokat "fogja össze", az adatokat a felhőben tárolva. Kifejlesztésével az emberek segítése, támogatása, a betegellátás biztonságosabbá tétele volt a cél - közölte. Kiemelte: a rendszer alkalmas arra, hogy a beteg betekintsen a róla keletkezett egészségügyi adatokba, és a rendszerhez hozzáférő orvos minden, a páciensről készült adatot lát.

Pintér Sándor megjegyezte, valószínűleg "lesznek gyermekbetegségei" a rendszernek; azt kérte a jelenlévő háziorvosok képviselőjétől, jelezzék, ha a rendszer alkalmazása során bármilyen akadályba ütköznek. Elmondta, egy call centert üzemeltetnének majd, ahol azonnal megpróbálnák kezelni a felmerülő informatikai problémát.

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár kiemelte, a biztonság, a hatékonyság és a betegek kényelme volt a három fő cél a rendszer létrehozásakor. Rámutatott arra, hogy ilyen átfogó informatikai rendszer sehol sincs Európában, hasonló is csak az észteknél van.

Megemlítette, hogy november 1-je után a betegek kevés változást fognak érezni, de az orvosok és a patikusok között egy új kommunikációs rendszer lép életbe.

Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Program összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos arról beszélt: digitalizáció nélkül éppúgy nem képzelhető el egyetlen európai gazdaság versenyképességének erősítése, ahogy oktatásának vagy egészségügyének színvonalának emelése sem.
Hangsúlyozta: a kormány megközelítése szerint a digitalizáció nem csupán technikai forradalmat jelent, hanem alapvető társadalmi változások sorozatát, amely rendkívül sok esélyt és lehetőséget teremt a polgárok számára.

Vartus Gergely, az e-egészségügyért felelős miniszteri biztos arról beszélt, a rendszert úgy fejlesztették ki, hogy ne kelljen a "napi rutinokat" megváltoztatni, tehát nem új szoftvert hoztak létre, hanem a már meglévő informatikai rendszerek "mögé" fejlesztették ki az EESZT-t.

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke úgy fogalmazott, az EESZT jó célra született, elindítása bátor és történelmi lépés, s nagy feladat, hogy a betegekkel elhitessék, adataik biztonságban lesznek.

Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke felidézte, hogy számos esetben támasztottak szakmai elvárást a rendszerrel kapcsolatban. Ilyen volt például, hogy a bevezetés ne járjon a patikáknak többletköltséggel, és a kistelepüléseken lévő gyógyszertárak internetkapcsolata is kielégítő legyen. Azt reméli, hogy számos pozitívummal jár majd a rendszer alkalmazása, így kevesebb lesz a gyógyszerkiadási tévedés, és megszűnnek a mai rendszerből adódó szakmai konfliktusok az orvos és a gyógyszerész, a gyógyszerész és a biztosító között.

Szabó Bálint, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ EESZT fenntartási és üzemeltetési főosztályának vezetője arról beszélt, hogy fontos szerep hárult az egészségügyi informatikai rendszerek szállítóira, hiszen az EESZT "csak" egyfajta háttérrendszer, amely a már meglévő szoftverekhez csatlakozik, ezért is egyszerű a használata.

A jövőbeni fejlesztésekről szólva Szabó Bálint elmondta, a következő nagy lépés az lesz, hogy a november előtt keletkezett adatokat öt évre visszamenőleg feltöltsék a felhőbe, illetve az egészségügyi dokumentumok (laborlelet, zárójelentés) standardizálása is cél. A legfontosabb lépések egyikének az Országos Mentőszolgálatnak az EESZT-hez való jövő novemberi csatlakozását nevezte.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Kapcsolódó hírek

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink