• Pollen
    • Mit érdemes tudni az első allergiavizsgálat előtt?

      Mit érdemes tudni az első allergiavizsgálat előtt?

    • Kezdődik a pázsitfűfélék pollenszórása

      Kezdődik a pázsitfűfélék pollenszórása

    • Felnőttkorban is kialakulhat az allergia

      Felnőttkorban is kialakulhat az allergia

  • utazás
    • Európában is egyedülálló a debreceni utazásorvostan kurzus

      Európában is egyedülálló a debreceni utazásorvostan kurzus

    • Mit tehetünk az utazási betegség, a jetlag ellen?

    • Csupán a négy F-et kell betartanunk

  • napártalom
    • Az UV-sugárzásra figyelmeztet a meteorológiai szolgálat

      Az UV-sugárzásra figyelmeztet a meteorológiai szolgálat

    • Gyulladást okozhat a parfüm és arcszesz a napozóknak

      Gyulladást okozhat a parfüm és arcszesz a napozóknak

    • Tavasszal is figyelnünk kell az UV-sugárzásra

      Tavasszal is figyelnünk kell az UV-sugárzásra

Dél-Budai Centrum, avagy szuperkórház a város szélén

Egészségpolitika 2018.04.28 Forrás: Kórház Szaklap Szerző:
Dél-Budai Centrum, avagy szuperkórház a város szélén

Egy zöldmezős beruházás esetén elsősorban az igények, a szakmai elvárások és a betegbiztonság az, ami határt szabhat.

Az elmúlt tizenöt évben a magyar kórházak többsége uniós és hazai forrásokból megújult. Végre elérkezett az idő, hogy a főváros és környékének intézményei is a XXI. század színvonalára emelkedjenek. A KÓRHÁZ szaklap Dr. Bedros J. Róbert főigazgatóval beszélgetett, aki a Szent Imre Kórház vezetésével párhuzamosan miniszterelnöki megbízottként irányítja DBC tervezését és megvalósítását.

Milyen gondolatokkal vette át a miniszterelnök úrtól a kitüntető megbízást?

Az öröm és a megtiszteltetés gondolatai mellett a feladat jelentősége, méretei, bonyolultsága ösztönzött arra, hogy vállaljam, és minden erőmet, tudásomat ennek a hatalmas közösségi feladatnak a szolgálatába állítsam.

Milyen előzmények mellett és milyen szakmai alapokon indul az új kórház tervezése?

A DBC egy hatalmas kórházi és egészségügyi intézményfejlesztési program része. Ez a folyamat emlékeztet a magyar kórházügy történetének kiemelkedő fejezetére, amelyik 1880-tól az első világháború kezdetéig megteremtette gyakorlatilag az összes megyei kórház és a nagyobb városok kórházainak – jelentős részben még ma is álló – épületeit. Ekkor még olcsó volt az építkezés, bőven volt munkaerő és a gyógyításhoz szükséges, mai szemmel igen kevés felszerelés és gyógyszer is szinte fillérekbe került. Kivétel nélkül pavilonrendszerben készültek, mert ez volt az egyetlen védekezés a fertőzések okozta kórházi járványok ellen. Száz évvel később mindez már a múlté, a modern tudomány hihetetlen kapacitással állt a gyógyítás szolgálatába, hatalmas fejlődés és differenciálódás történt az orvosi szakterületeken, és mindez rendkívül drágává vált. Megváltozott a morbiditás szerkezete is, a fertőző betegségek visszaszorultak, és helyükbe a nem fertőző betegségek, a szív-érrendszer betegségei, a daganatok és sok egyéb olyan betegség lépett, amely gyógyítható, de nagy erőfeszítést, korszerű szervezést és technológiákat, és hatalmas költségeket igényel. Ezen változásoknak megfelelően lettek felújítva, korszerűsítve és új épületekkel, modern felszereléssel megerősítve a vidéki kórházak.

Hogyan áll össze egységes rendszerré ez a hatalmas fejlesztési program?

A Semmelweis-terv (2011) alapján 2012-ben kormányrendelet határozta meg, hogy nyolc nagytérségi ellátó körzet, 1-1,5 millió lakos számára egy-egy centrumkórház kialakításával nyújtson a térségnek III. szintű progresszív ellátást, folyamatosan működő felnőtt- és gyermeksürgősségi ellátással. Ezeknek lényegében minden gyógyító és diagnosztikus szakterülettel és a feladat nagyságához szükséges kapacitással rendelkezniük kell, azért, hogy minden sürgősségi ellátásra szoruló beteget haladéktalanul el tudjanak látni.

Milyen körülmények között kezdődött el a DBC koncepciójának kialakítása?

Magyarországon negyven éve nem épült teljes egészében új, a kor színvonalán megtervezett kórház, amelyik sem az elődintézmény területét, sem épületeit nem hasznosítja. Érthető tehát, hogy amennyiben a politika jön elő egy ilyen javaslattal, azt hatalmas érdeklődés övezi. Mintegy két esztendeje a kormányzat körvonalazta az Egészséges Budapest Programot (EBP), hogy javítson a főváros és környéke kórházi, egészségügyi ellátásán. Ennek egyik legjelentősebb elemeként egy új, zöldmezős kórház megvalósítása is napirendre került. Ez a bonyolult feladat „megtalálta a neki való embert”, és dr. Cserháti Péter miniszteri biztos vezetésével napjainkra kialakult egy hosszú távú, a XXI. század szakmai követelményeit tükröző tervezési program, amely nemcsak az álmokat rajzolja az olcsó papírlapokra, hanem komoly költségvetéssel is rendelkezik. Az Egészséges Budapest Program, amely már sikeresen működik, és forrásokat is juttat a kórházak, rendelőintézetek újratervezéséhez, a legszükségesebb munkák elvégzéséhez és új műszerek beszerzéséhez.

Helyes dolog szuperkórházat emlegetni?

Miután az EBP jóváhagyásra került, már nem ez az egyedüli jelző. Vagy ha ezt a fogamat meg akarjuk tartani, akkor helyesebb a Fővárosban három szuperkórházat említeni, és hozzátenni, hogy a távlati tervekben egy negyedik is megfogalmazódik. De lassan okosabb lenne áttérni a centrumkórház fogalomra. Minden centrumkórháznak el kell tudni látni a hozzá tartozó régióban jelentkező összes gyógyító feladatot, különös tekintettel az életmentő és sürgősségi ellátásra.

Miben különbözik a DBC tervezése a másik két centrumkórháztól?

A legfontosabb különbség, hogy a DBC megvalósítása kiemelt kormányprogram, és az új épületegyüttes nem kapcsolódik közvetlenül meglévő kórházi területhez. Egy új telephely létesül, és ezért jobban koncentrálhat azokra az új orvos-szakmai és betegellátás-szervezési megoldásokra, amelyek a jövőbe mutatnak, és felölelik lényegében az összes fontos gyógyító szakterületet. Míg a meglévő kórházak felújítása, átépítése kapcsán a meglévő falak szabnak határt, egy zöldmezős beruházás esetén elsősorban az igények, a szakmai elvárások és a betegbiztonság az, ami határt szabhat! A kapacitást úgy kell meghatározni, hogy a korábban komoly ellátási nehézségekkel küzdő dél-budai és az agglomerációban élő lakosságnak könnyen megközelíthető és hozzáférhető gyógyító intézménye alakuljon ki.

Olyan fontos ez?

Több szempontból bizonyosan. Az elmúlt évtizedekben nagyon sokat fejlődött nemcsak a tudomány, de a hozzá tartozó technológia is. Ezek leképeződnek  a kórházi épület szerkezetében is. Ez leginkább a sürgősségi ellátás területén látványos, ahol a betegfogadás, a reanimáció, a komplex kivizsgálás, a szükséges beavatkozások, az intenzív betegellátás vagy az akut betegmegfigyelés nemcsak szakmai szervezési, hanem építészeti szempontból is egységet képez. Ilyen továbbá a komprehenzív kardio-cerebrovasculáris és perifériás érbeteg ellátás, ahol a gyógyítás egyre inkább az endovasculáris intervenciót jelenti a hagyományos sebészi ellátások mellett. De sorolhatnám a baleseti ellátást, vagy az onkológiát, ahol több szakterület számára kell biztosítani az együttműködést, amelynek a középpontjában mindig a beteg áll. De ilyen az egész kórházra kiterjedő higiénés rendszer, amely az ultrasteril műtőtől a látogatók által használt terekig mindenütt biztosítja a megfelelő tisztaságot. Ez fontos eleme annak az átfogó betegbiztonsági rendszernek, amelyet Magyarországon először próbálunk meg tudatosan megtervezni, egyidőben a szakmai ellátási feladatok és az épület tervezésével.

Milyen további érvei vannak egy ilyen teljesen új struktúra mellett?

Nem akarok szerénytelen lenni, de hadd induljak ki a tapasztalataimból. Eddig három kórházban voltam vezető. A belügyminisztérium kórháza egy nagyon szép, de régi építésű, pavilon jellegű kórház volt. Az épületek közötti közlekedés, a betegek mozgatása bizony egy gyenge hatékonyságú, folyamatos logisztikai feladat volt. Világosan látszott, hogy a pavilon jellegű kórház nem alkalmas sem a hatékony betegútszervezésre, sem a jelentős kapacitású sürgősségi ellátásra. A kistarcsai Flór Ferenc kórházban érzékeltem először a viszonylag modern tömbkórház előnyeit a betegellátás szervezésében. Itt bőven volt szabad terület a későbbi fejlesztésekhez, és nem jelentett gondot a személygépkocsik parkolása sem a személyzet, sem a látogatók számára. A Szent Imre Egyetemi Oktató Kórház egy régi telephelyre épített, már modernnek mondható épületegyüttes. Itt találkoztam először a meglévő telephely bővítésének és korszerűsítésének olyan kompromisszumaival, amelyek legalábbis nehezítik a szakmai ellátás modern követelmények szerinti szervezését. Ugyancsak itt lehetett tanulmányozni, hogy a DBC ide való telepítése reménytelen vállalkozás, mivel a telephely bővítése szinte lehetetlen, mert a környezetben kellene lakóterületeket elfoglalni, amely rendkívüli problémahalmaz, ugyanakkor költséges, és jogi viták esetén végtelenül elhúzhatja a beruházás megkezdését. Mindezek alapján engem abszolút nem kellett meggyőzni a zöldmezős beruházás szükségességéről, és úgy látom, hogy mostanra már a szakmai és a „civil” közvélemény is maradéktalanul elfogadta.

Eleinte sok vita volt a kórház megközelíthetőségéről.

Ezt a kérdést megbízatásom kezdetétől nagyon komolyan vizsgálom. Kezdjük az egyszerűbbekkel: a helikopterközlekedést egy ilyen beruházásnál optimálisan meg lehet tervezni, nincsenek akadályozó épületek, tereptárgyak. Közel a budaörsi mentőbázis, ez is kedvező. Ugyanakkor a DBC saját mentőállomással is rendelkezik majd. A közúti megközelíthetőség viszonylag csekély bővítésekkel, kiegészítő utakkal optimálisan megoldható, hiszen a telephely az M1-M7 autópályák közös szakasza közelében van (tehát jó a kapcsolat a budai városrész belső területeivel és a szomszédos megyékkel is), és az M0 körgyűrű is segíti a megközelítést. Ha ennek észak-nyugati szakaszát is befejezik, ez lesz a fővárosban a legkönnyebben megközelíthető kórház mind mentőautóval, mind személygépkocsival. Az M1-M7 autópályáról és a régi 7-es útról is modern lehajtó épül a kórházhoz. A személygépkocsival történő megközelítést és parkolást támogatja a közel 2000 férőhelyes mélygarázs is. Mivel a nem túl távoli Kelenföldi pályaudvarra nagyon sok buszjárat érkezik, ezek többségének meghosszabbítása a kórházig megoldható feladat. A legnehezebb kérdés a kötött pályás (villamos, elővárosi vasút) közlekedés megvalósítása. Erre is készülnek tervtanulmányok, és mindenképpen azon vagyok, hogy a főváros közlekedésfejlesztési programjába illesztve ez a fontos kapcsolat is megvalósuljon. Elképzelésem szerint az 1-es vagy a 49-es villamos jöhet szóba elsőként.

 

 Milyen szakmák kerülhetnek az új központba?

Lényegében minden fontos gyógyító szakterülettel számolunk, amely szükséges a nagytérség betegeinek teljes körű sürgősségi és programozott ellátásához. Egy nagyon súlyos elmaradást is pótolnunk kell, ugyanis a budai oldalon rendkívül csekély, és szakmailag is hiányos a gyermekek egészségügyi-sürgősségi ellátása. Az új kapacitás közel harmadát, mintegy 300 ágyat, saját sürgősségi osztállyal, diagnosztikával, műtőkkel, intenzív osztállyal, baba-mama centrummal, egy klinikai szintű gyermekellátó egységre fordítunk, amelynek része lesz egy európai gyermek-szervtranszplantációs központ is. Külön helikopterleszálló is kerül a részleghez. A szülők részvétele a beteg gyermekek ápolásában végre tervezett formában, komfortosan valósulhat meg. A nyugati trendeknek megfelelően a Dél-budai Centrum egy egészségplázaként is funkcionál majd, ahol a betegek kórházban töltött idejét számtalan szolgáltatás teszi majd kellemesebbé.

Milyen technikai-technológiai színvonalat terveznek?

Minden olyat, amit a XXI. század lehetőségei megengednek. A betegek komfortját zömmel egyágyas kórtermek szolgálják, felszerelve az ápolás, a higiéne, a légtechnika, a szükséges betegmegfigyelés és kommunikáció összes vívmányával. A betegdokumentáció teljesen számítógépekre épül, a papírt még a betegágy mellől is száműzzük. Orvosok tablettel vizitelnek, nővérek számítógéppel dokumentálnak, a leletek elektronikusan érhetők el. Okostelefonok, hordozható szenzorok segítik a vezeték nélküli kommunikációt, törekedve a teljes körű informatikai biztonságra. Minden lehetséges képalkotó eljárás megjelenik az intézetben, több CT, MR, PET-CT, PET-MR, Spect-CT. A nagyon modern felépítésű műtőkben megjelennek a képalkotó és endoszkópos eszközök, de már tervezzük a robotsebészeti megoldások bevezetését is. Többfajta intervenciós műtő és kezelő teszi lehetővé a leginkább betegkímélő beavatkozásokat.

A bemutatott rendszer annyira korszerű, hogy felmerül a kérdés, hogyan fog ez beépülni az orvosok és egyéb szakemberek képzésébe, továbbképzésébe?

Erre igazán könnyű a válasz:  a Szent Imre Kórház oktató kórházi hagyományait kiterjesztjük annyira, amennyire az egészségügynek szüksége lesz rá. Számos oktatótermet, konferenciahelyiséget tervezünk, nagyméretű digitális kijelző panelekkel, képernyőkkel, hogy akár műtéteket is közvetíthessünk a hallgatók számára. Lehetőség lesz skill-laborok telepítésére, hogy a fiatal orvosok műtéti tréningjeit elősegítsük. Jelentős kapacitásainkkal mi is fontos színtere leszünk a szakorvosok, szakasszisztensek képzésének, de minden egyéb szakterületeken is szoros együttműködésre törekszünk az egészségügyi szakemberképzésben meghatározó egyetemekkel, főiskolákkal.

Mi lesz a sorsa a Szent Imre Egyetemi Oktató Kórháznak?

A DBC részeként működik tovább, de feladatai megváltoznak. Előtérbe kerül a rehabilitáció, lehetőség lesz krónikus betegek hosszú ápolást igénylő ellátására, de a programozott ellátást segítő beteghotel funkció is megvalósítható itt. Egy régi álmunk is megvalósulhat, a kórház területén évtizedekkel ezelőtt megtalált, de sokáig kihasználatlan gyógyvizes kút bázisán egy modern gyógyszálló kialakítása is bekerül a terveink közé. A ma meglévő, gondosan karban tartott, még modern épületeink hasznosítása így válik lehetővé.

Honnan lesz elegendő, szakképzett orvos, ápoló és egyéb szakember az új kórházban?

A válaszom itt is a Szent Imre Kórházra mutat: a kórház szakember gárdája alkotja az új kórház szakmai stábjának magját. Az aktív osztályok elsőként költöznek az új területekre. De itt nem állhatunk meg. Időben gondosan eltervezve elkezdjük keresni, toborozni azokat a munkatársakat, akik az új kórház működtetéséhez szükségesek. Ha már elkészülnek az új kórház tervei és elindul a kivitelezés, akkor a figyelem középpontjába ez a hatalmas emberi erőforrás-projekt fog kerülni. Nem aggódom, egy ilyen új kórház sok jó szakember számára biztosan vonzó lesz. Szeretnénk ezzel az intézménnyel az egészségügyi hivatás presztízsét is magasabb szintre emelni. Az új kormány további lépésekkel javíthatja az egészségügyi bérhelyzetet, és akkor számos hazatelepülő orvosra és egyéb szakemberre is számíthatunk, akik hazahozva a tapasztalataikat tovább javíthatják az ellátás színvonalát. Nem fogunk megfeledkezni az új kórház működtetéséhez szüksége technikai szakemberekről, a kisegítőkről, de a menedzsmentről sem. A folyamatos sürgősségi ellátás, a hatalmas üzemméretek ezeken a területeken is megkövetelik a tervezett létszámfejlesztést, amit össze kell kapcsolni az új feledatokra való képzésekkel.

Hogyan tervezi a következő éveit?

A következő mintegy öt évre bőven el vagyunk látva feladatokkal, de ez így van rendjén. Meg kell felelni annak a hatalmas kihívásnak, amit a társadalom, a betegek és a politika állított elénk. Ez inspirál, erőt ad és ki fogja tölteni a mindennapjainkat.

(Másodközlés. Az interjú a KÓRHÁZ szaklapban jelent meg, 2018. április 25-én. Köszönjük a Magyar Kórházszövetség engedélyét!)

Kapcsolódó hírek

Legolvasottabb cikkeink