• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: nem fenyegettek sztrájkkal a tárgyalófelek

      Ónodi-Szűcs: nem fenyegettek sztrájkkal a tárgyalófelek

    • 2021-ig plusz 4100 orvos állhat itthon  munkába

      2021-ig plusz 4100 orvos állhat itthon munkába

    • Előrehozzák a szakdolgozók novemberi béremelését

      Előrehozzák a szakdolgozók novemberi béremelését

  • EBP
    • 2019 tavaszára megújul az Irdalmasrendi Kórház

      2019 tavaszára megújul az Irdalmasrendi Kórház

    • A jövő kórháza épül Dél-Budán

      A jövő kórháza épül Dél-Budán

    • 8 milliárdos fejlesztés a Szent Imre-kórházban

      8 milliárdos fejlesztés a Szent Imre-kórházban

  • EESZT
    • 100 napja működik már az EESZT

      100 napja működik már az EESZT

    • Nem elég rugalmas  az e-recept

      Nem elég rugalmas az e-recept

    • Hekkerek tarolták le a lett egészségügyi rendszert

      Hekkerek tarolták le a lett egészségügyi rendszert

Egy havi plusz bért követelnek az érdekképviselők

Egészségpolitika 2017.11.29 16:02 Forrás: MTI
Egy havi plusz bért követelnek az érdekképviselők

Jövő év novembere helyett januárra szeretnék előre hozni az esedékes szakdolgozói bérfejlesztést.

Karácsonyig plusz egy havi bér kifizetését, és a jövő év novemberében esedékes szakdolgozói bérfejlesztés januárra történő előrehozatalát követelik egyebek között az egészségügyi sztrájktárgyalás érdekképviseleti vezetői.

A témában tartott szerdai, budapesti sajtótájékoztatón Cser Ágnes, a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (MSZ EDDSZ) elnöke elmondta azt is, hogy a kormánnyal folytatott sztrájktárgyalásokon továbbra is ragaszkodnak az egészségügyben műszaki-gazdasági területen foglalkoztatottak bérfejlesztéséhez, valamint ahhoz, hogy külön kollektív szerződés szülessen a védőnőkre és a mentődolgozókra vonatkozóan. Mint mondta, az érdekképviseletek által már többször hangoztatott bérkorrekcióra szükség van erre az évre, hiszen a 2017 év eleji - egyébként örvendetes - minimálbéremelés és a garantált bérminimum-emelkedések miatt a 2016-os bérmegállapodásban kiharcolt bérek "összecsúsztak".

"Mi most még egy hajrában vagyunk, és nem kétséges, hogy a kormánytól igen komoly, soron kívüli intézkedéseket várunk" - fogalmazott Cser Ágnes, hozzátéve, hogy az egy havi bérkifizetésbe be kell vonni a gazdasági-műszaki területen dolgozókat is. Ezen kívül az orvosok részére egy 8 százalékos bérfejlesztést követelnek január 1-jétől.

A sztrájktárgyalásokon stratégiai partnerként részt vevő Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke azt mondta, teljesült a 2016-ban megkötött bérmegállapodás orvosokra vonatkozó része, azonban a fenti követeléseket jogosnak tartja. Kiemelte, hogy az ágazati kollektív szerződés valamennyi közfinanszírozású intézmény dolgozójára kiterjedjen, függetlenül attól, mely intézménynek ki a fenntartója. Jelezte, hogy a plusz béremeléseket a finanszírozásba építve kapják meg az intézmények, azonban sok esetben a munkavállaló már nem kapja meg az őt megillető emelést.

Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke arról beszélt, hogy egy jó differenciált bértáblát tudtak elfogadni 2016-ban. Mint mondta, a szakdolgozók esetében garanciát kérnek arra, hogy a munkáltatók az alapellátás területén is továbbadják a bérfejlesztéseket a munkavállalóknak. Ennek záloga pedig a kollektív szerződés kiterjesztése, ez biztosítaná a védőnői, a fogászati és asszisztensi ellátásban dolgozók jobb bérhelyzetét - hangoztatta.

Toma Lajos, a Mentődolgozók Önálló Szakszervezetének (MÖSZ) elnöke azt hangsúlyozta, hogy minden híreszteléssel ellentétben a mentődolgozók is részesülnek bérintézkedésekből. A szakszervezeti elnöke azt mondta, létre fog jönni egy helyi szintű kollektív szerződés, amelyet az ágazati kollektív szerződés fejezeteként ír alá a kormányzat és az EDDSZ. Cser Ágnes hozzátette: szeretnék azt is elérni, hogy a kormány a bérfejlesztést külön soron jelenítse meg, továbbá kezdeményezték, hogy az otthoni szakápolás területén is történjen meg a bérfelzárkóztatás.

Arra a kérdésre, hogy a kormányzat a tárgyalásokon hogyan fogadta a követeléseket, Cser Ágnes úgy fogalmazott, "a kormány befogadó, tárgyaló, de nem rábólintó" magatartást mutat. Az érdekvédő úgy látja, ha nem lehet egy összegben megoldani a kért korrekciókat, annak ütemezéséről meg kell tudni állapodniuk.

Kapcsolódó hírek

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink