• Ónodi-Szűcs
    • Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

      Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

    • Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

      Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

    • Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

      Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

  • EBP
    • Megújul és modernizálódik a Semmelweis Egyetem

      Megújul és modernizálódik a Semmelweis Egyetem

    • Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

      Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

    • 352 millió a szigetszentmiklósi rendelőnek

      352 millió a szigetszentmiklósi rendelőnek

  • EESZT
    • Kell egy kis idő a digitális egészségügyhöz

      Kell egy kis idő a digitális egészségügyhöz

    • EESZT: minden patika határidőre csatlakozott

      EESZT: minden patika határidőre csatlakozott

    • Informatika az egészségügy szolgálatában

      Informatika az egészségügy szolgálatában

Egynapos sebészet: van hová fejlődnünk

Egészségpolitika 2017.11.16 06:30 Forrás: Weborvos Szerző: Sándor Judit
Egynapos sebészet: van hová fejlődnünk

A nyolcmilliárdos uniós forrásból húsz vidéki helyszínre jut, míg Budapest majd az EBP-ben kap támogatást.

Egynapos sebészeti részlegek kialakítását kezdte 18 vidéki fekvőbeteg-ellátó intézmény 20 helyszínén az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK, kórházfenntartó) kiemelt uniós projektként. A nyolcmilliárdos forrásban részesülő vidéki kórházakban immár önállóan működő részlegeken legalább négy szakmában (a sebészettől kezdve az urológián, traumatológián át a szemészetig) kell beavatkozásokat végezni – jelentették be ma a kórházfenntartó „Aktív fekvőbeteg-ellátási forma kiváltása az egynapos sebészeti ellátás rendszerének fejlesztésével" elnevezésű EFOP-2.2.0-16-2016-00004 európai uniós projektjének sajtótájékoztatóján. Mint kiderült, az uniós forrásból nem jut a fővárosnak, az egynapos sebészeti ellátást az Egészséges Budapest Programban fogják fejleszteni.

A kiemelt uniós projektben hosszas egyeztetések után választották ki a jelentkezők közül a 18 intézményt. A feltételeket vállaló kórházak a kubatúra fejlesztésére az összeg közel felét, míg orvostechnikai műszerek, gépek beszerzésére a másik felét használhatják fel a projekt legkorábbi, 2018-19-es, illetve legkésőbbi, 2020-as zárásáig.

Új épületet húznak fel a Bács-Kiskun Megyei Kórházban, amely a szegedi egyetem orvosképzésének oktatókórháza. A többi, főként megyei intézményben, mint Győr, Veszprém, Miskolc, Szolnok, Székesfehérvár, Eger, Salgótarján, Kaposvár, Szekszárd, Zalaegerszeg – illetve Békés és Szabolcs-Szatmár megyében két helyszínen – átalakítással, felújítással hozzák létre az ES részlegeket.

Bár elmaradunk a nyugat-európai trendektől, ahol magasabb és folyamatosan növekvő arányban végeznek egynapos sebészeti (ES) ellátást, nálunk is pozitív elmozdulás tapasztalható, hiszen 2010-hez képest megduplázódott az egynapos beavatkozások száma, fogalmazott Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár, aki jelezte: van hová fejlődnünk. Nem fiskális, hanem betegbiztonsági kérdés az ES támogatása, hiszen a betegek rövidebb időt töltenek a kórházban, kisebb esélyük van fertőzést összeszedni például valamelyik betegtársuktól, s hamarabb munkába állhatnak ismét, hangsúlyozta. Az ES ellátás növelése érdekében további fejlesztésekre van szükség, tette hozzá azzal, hogy az itt alkalmazott orvosi megoldások egyáltalán nem egyszerűek példaként felhozva a laparoszkópos eljárásokat.

Csak a 24 órát meg nem haladó ellátást lehet ES-nek minősíteni, mutatott rá Mészáros János helyettes államtitkár, ám nemcsak az időbeliség a kritériuma az ES-nek, hanem az is, hogy a legmodernebb technológiát alkalmazzák. Nélkülözhetetlen továbbá az orvos jártassága, feltétel például, hogy az operatőr ötéves gyakorlattal rendelkezzen. Beszélt arról is, hogy preferált finanszírozási környezetet biztosítanak: 2017. január elsejétől 1,1 szorzót alkalmaznak, vagyis 10 százalékkal többet fizet a NEAK az egynapos ellátásokért. Egy korábbi fórumon elmondta, hogy az elmúlt hét év alatt az igazi trendváltozás 2014-15-ben következett be, amikor is 2015 júliusától az országos átlagot meghaladó fekvőbeteg szakellátók számára TVK-mentessé tették az egynapos sebészeti beavatkozások elszámolását. Most a legfrissebb esetszámokat ismertette: 270 ezerre nőtt, azaz megduplázódott a 2010-es beavatkozások száma.

A hotelszolgáltatás költségeit tudják igazából megspórolni az ellátók, hiszen a költségráfordítás egyébként nem csökken a fekvőellátáshoz képest. Bár kedvező a finanszírozás (marad is belőle egy intézménynek, hogy például teljesítményösztönzőt fizessen a dolgozóinak) és szakmailag is indokolt az ellátási forma, mégis ódzkodnak a kórházak, ezt mutatják a NEAK adatai: 2015-ben csak minden 10. beteget láttak el ES-ben. Ennek hátterében több ok állhat: hiányzik az önálló részleg, felkészületlenek az intézmények a komoly logisztikai feladatra és a szigorú kiválasztási rendszer megvalósítására.

Ahhoz, hogy a beteget 24 órán belül haza tudják engedni, szükség van arra, hogy megfelelő legyen az indikációs kör, a finanszírozás, kiváló legyen az anesztézia és érzéstelenítés, megfelelő legyen a sebészeti technika és eszközpark, valamint különlegesen megfelelőnek kell lennie az ápolásnak, hangsúlyozta Németh László, az ÁEEK főigazgatója. Elmondta azt is, hogy a projektben 12 ezer új eszközt szereznek be, amelyek a meglévő eszközök cseréjét is biztosítják az új beszerzések, s ezáltal esetleg új szakmák meghonosítása mellett.

A sajtótájékoztató helyszínéül nem véletlenül választották a Szent Rókus Kórház Rendelőintézetet, mutatott rá Ónodi-Szűcs, hiszen Európa egyik legrégibb intézménye aktív ellátását elveszítve 2007 óta az egynapos sebészetben keresi a további lehetőségeit. Mint Göböl Zsolt főigazgató elmondta, a negyvenszakmás rendelőintézeti ellátás mellett 2007 óta hét szakmában végeznek egynapos beavatkozásokat, immár túl vannak a 40 ezres esetszámon. Előnyként említette az ES tervezhetőségét, a nosocomialis fertőzések számának drasztikus csökkenését. Jelenleg nyolcvan orvos jár operálni az intézménybe, amely szoros együttműködésben dolgozik az onkológiai intézettel, míg esetleges szövődményes eseteiket a Péterfy kórházban látják el.

Az egynapos sebészet tudománnyá vált, és nem beavatkozást, hanem ellátási módszert jelent szögezte le Gamal Eldin Mohamed, a Multidiszciplináris Egynapos Sebészeti Társaság elnöke, aki megjegyezte: máshol már nappali sebészetnek hívják az ES-t. Különálló, független részleget kell kialakítani az ES-nek, hiszen nem keverhető az itt folyó ellátás a sürgősségi ellátással, az orvost nem lehet elhívni, a műtéteknek ugyanis tervezetten, mondhatni, futószalagszerűen kell folyniuk. Az ES részlegen nincs betegágy, úgynevezett „Trolly" van, amely alkalmas a beteg fektetésére, szállítására. A távozó betegnek otthonról vissza kell hívnia a részleget, valamint több telefonszámot is kap, így az operáló orvosáét is, avatott a részletekbe Gamal doktor.

A várakozások szerint 350-360 ezerre emelkedhet a fejlesztésnek köszönhetően az ES-ben ellátott betegek száma, s a kitűzött arány: 50 százalékot meghaladó mérték az összes beavatkozásból.

Kapcsolódó hírek

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink