Kötelező vagy sem - nagyon ajánlott

Magyarországon is az életkorhoz kötött kötelező védőoltások közé kerül a bárányhimlő elleni vakcina 2019. január 1-jétől a kormányzat korábbi bejelentése szerint. Az intézkedésnek köszönhetően a következő generációk végre mentesülnek egy igen kellemetlen és potenciálisan súlyos szövődményekkel járó betegségtől, amelyet hatékonyan megelőzni kizárólag védőoltással lehet. Hogy pontosan mely korosztályt oltják majd be a nemzeti oltási programban, azt később hozza nyilvánosságra az egészségügyi szaktárca. A kétadagos védőoltás első adagját 12-18 hónapos korban, a második adagot pedig minimum 6 héttel az első után ajánlott beadni.

„Lesznek tehát olyan gyerekek, akik életkoruknál fogva nem esnek bele az állami vakcinációs programba, a szülők figyelmét azonban fel kell hívni, hogy az ő esetükben is éppolyan fontos a megfelelő védettség kialakítása, mint társaiknál – hangsúlyozta Dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke közleményben.

A gyermekorvos hozzátette: Ezzel azt is megelőzhetjük, hogy a kimaradók később, kamasz- vagy felnőttkorukban kapják el a betegséget. Az az optimális, ha a védettséget még a gyermek közösségbe kerülése előtt kialakítjuk, ezzel is elejét véve a bölcsődékben, óvodákban járványszerűen kialakuló megbetegedéseknek.”

A bárányhimlő korunk egyik leggyakoribb fertőző betegsége: Magyarországon évente 35-40 ezer bárányhimlős esetet jelentenek, de a tényleges fertőzöttek száma valójában megközelíti a százezer főt. Az alapbetegséggel nem rendelkező, tehát egyébként egészséges gyermekek mintegy 2,5%-ában alakul ki szövődmény, leggyakrabban bakteriális felülfertőződés és neurológiai komplikáció. Egy Belgiumban végzett vizsgálat szerint 100-ból legalább 1 négy év alatti kisgyermek kórházi kezelésre szorul a bárányhimlő szövődményei miatt. Egy hazai infektológiai gyermekintenzív osztály 13 évet átfogó adatai alapján az osztályon a bárányhimlő szövődményei miatt ápolt gyermekek 76%-a korábban egészséges volt.

A magyar társadalom átoltottsága egy 2016-os tanulmány szerint 10-15%-ra tehető, márpedig az össztársadalmi „védettséghez” a WHO a legalább 80%-os átoltottsági arányt tartja elérendőnek. Ha a populáció legalább 80%-a védett, elkerülhető az is, hogy a betegség tömeges kialakulása felnőttkorra tolódjon.

Gyermekvállalás előtt is gondolni kell a védőoltásra!

A bárányhimlő anyára és babára egyaránt veszélyes lehet, akár vetéléshez is vezethet. A bárányhimlő magzatkárosító kockázata a terhesség első három hónapjában jelentős: komplex, az idegrendszert, a látást, a hallást, a szívet, a végtagokat érintő gyógyíthatatlan rendellenességek is kialakulhatnak a magzatnál, míg a 2-3. trimeszterben a várandós anyában jöhet létre súlyos fertőzés.

„Ezért a gyerekvállalást tervező családok figyelmét mindig felhívjuk, hogy a védőoltás különösen ajánlott a betegségen át nem esett, terhesség előtt álló fiatal nők számára” – magyarázta a gyermekorvos. Ha a családtervezés előtt álló nő nem tudja biztosan, hogy átesett-e a betegségen, ez egyszerű szerológiai vizsgálattal kideríthető, és ha szükséges, érdemes megkapnia a védőoltást.”

Az újszülöttek számára akár életveszélyt is jelenthet a bárányhimlő-fertőzés, különösen, ha a betegség az anyában a szülést közvetlenül megelőző vagy követő napokban alakul ki. A terhesség idején elkapott bárányhimlő-fertőzés mind a várandós édesanya, mind a magzat számára fokozott kockázatot jelent, a gyermeknél nagyobb eséllyel alakul ki övsömör az első néhány életévben.

A gyermekvállalást tervező nőknek, amennyiben még nem estek át a betegségen, mindenképpen érdemes megfontolni a védőoltást még időben, ugyanis a terhes nők már nem olthatók, sőt az oltás után legalább egy hónapot várni kell a teherbe eséssel- áll a közleményben.