• Ónodi-Szűcs
    • Növekedési pályán van a mentőszolgálat

      Növekedési pályán van a mentőszolgálat

    • 221 milliárddal több jut egészségügyre 2018-ban

      221 milliárddal több jut egészségügyre 2018-ban

    • Az államtitkárt nem lepte meg az egészségügy lelete

      Az államtitkárt nem lepte meg az egészségügy lelete

  • kanyaró
    • Egyre súlyosabb a romániai kanyaróhelyzet

      Egyre súlyosabb a romániai kanyaróhelyzet

    • Kanyaró: nő a nyomás Románia felől

      Kanyaró: nő a nyomás Románia felől

    • Kanyaró: egy hét alatt több száz beteg

      Kanyaró: egy hét alatt több száz beteg

  • bérrendezés
    • Nem az IKEA az egészségügy gyilkosa

      Nem az IKEA az egészségügy gyilkosa

    • Éger az ígéretekről, költségvetésekről

      Éger az ígéretekről, költségvetésekről

    • A miniszter elégedett a mentős bérfejlesztéssel

      A miniszter elégedett a mentős bérfejlesztéssel

Mindig is korporatív típusú vezető voltam

Egészségpolitika 2017.04.29 08:00 Forrás: KÓRHÁZ szaklap Szerző: Sándor Judit
Mindig is korporatív típusú vezető voltam

Reiter József az irgalmasrendi kórház fejlesztéseiről és pályaváltásáról.

Hazánkban egyedülálló keresztény szellemiségű anyasági központ megvalósításán dolgozik a Budai Irgalmasrendi Kórház, ahol más nagy ívű fejlesztések is megvalósulás előtt állnak állami támogatással. A fejlesztési tervekről, a főigazgató pályaváltásáról a KÓRHÁZ szaklap tavaszi száma ad hírt.

Nemrégiben került a figyelem középpontjába a Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház egy új, hálapénz mentes nőgyógyászati osztály kialakítása kapcsán. Az éves szinten ötmilliárd forintnyi bevételből gazdálkodó, mintegy 300 ezer járóbeteget ellátó és 15 ezres fekvőbeteg-ellátási forgalmat bonyolító, ötszáz ágyas kórház főigazgatójával (korábban a GYEMSZI főigazgató-helyettesével), dr. Reiter Józseffel nemcsak pályaváltásáról, hanem az új feladatáról is beszélgettünk, s először a kórház további fejlesztéseit vettük sorra:

– Jóval korábbról kezdődik az intézmény modernizálásának szándéka, s fejlesztési programunknak csak egyik eleme a nőgyógyászat. A fejlesztés egy kidolgozott stratégia mentén folyik: a kórház két telephelyének megújításával a Betegápoló Irgalmasrend több száz éves gyógyító kultúrájára alapozva a 21. századi kihívásainak szeretnénk megfelelni. Van ugyanis egy 1903-ban épült, akkor 120 ágyra tervezett, jelenleg 250 ággyal működtetett épületünk a Frankel Leó utca 17-19. szám alatt, és van egy másik telephelyünk is az Árpád fejedelem útján, amely 1970-ben épült modern épület, illetve hozzá csatlakozva az 1840-ben épített Hild udvar nevű épület, ahol ma is betegellátás folyik.

Konkrétabban mit takar a fejlesztési programjuk?

– A Frankel Leó utcában lévő nagy épületet felújítjuk a magyar kormány 10 milliárd forintos támogatásával és a Betegápoló Irgalmasrend által nyújtott saját erő segítségével. A beruházás során a meglévő épülethez egy modern műtéti és intenzív szárny, modern ambulancia és diagnosztikai részleg épül, valamint építünk egy új betegápoló egységet a telkünk Vidra utcai szakaszán. Azt szeretnénk elérni, hogy minden manuális beavatkozást végző szakma a Frankel Leó 17-19. szám alá kerüljön, vagyis a sebészet, urológia, fül-orr-gégészet, belgyógyászati szakmák, kardiológia és ortopédia. A kórház másik jelentős profilja, a reumatológia és az allergo-immunológia, valamint az ezekhez kapcsolódó rehabilitációs tevékenységek maradnak az Árpád fejedelem úti telephelyen. Ehhez a nagy ívű fejlesztéshez kapcsolódik a kormány által támogatott nőgyógyászati projekt. Olyan új ellátás valósul meg kórházunkban, amilyen más egyházi kórházban sem volt eddig. Nőgyógyászati járóbeteg-ellátásunk jelenleg is van, ez erősödik egy fekvőbeteg-osztállyal, nem is akárhogy.

Mit takar ez a „nem is akárhogy"?

– A szakma is keveset tud arról, mit jelent a Keresztény Anyasági Központ. Annyit tudnak, hogy a Bethesdában lesz a szülészet, de hogy a nőgyógyászat miként fog működni nálunk, már kevésbé ismert. Az új, tizenöt ágyas nőgyógyászati osztály mellett kialakítunk a meglévő kapacitásaink felhasználásával egy mátrix egységet, ahol szükség esetén a gyermeket várók immunológiai, andrológiai, anyagcsere és endokrinológiai kivizsgálása és kezelése is megvalósul. A Keresztény Anyasági Központ a fiatal, serdülő korosztálynak is szeretne nőgyógyászati ellátást nyújtani, nem csak a felnőtteknek. A betegellátás és a szűrések mellett a felnőtteknek további támogatást nyújtunk a családtervezésben, párterápiában. A teljes kivizsgálás keresztény elvek szerint történik. Emellett kisebb, az Apostoli Szentszék tanításaival összhangban, a keresztény etikába beleférő beavatkozások elvégzésére is lehetőség lesz az egynapos sebészet keretében nők és férfiak esetében egyaránt. Az ellátás kiegészül hematológiával, diabetológiával, dietetikával, mindennek megteremtjük a labor hátterét is, valamint kiemelt figyelmet fordítunk a lelki gondozásra is. Kevesen tudják, hogy kórházunk rendelkezik egy 12 fős lelkigondozó osztállyal is.

Hogyan valósul meg a finanszírozás? Mennyi jut a Bethesdával közös program 7,8 milliárdjából, illetve mennyit kapnak a nagy projektre?

– A közös programból 1,4 milliárd forint jut a nálunk megvalósuló Keresztény Anyasági Központ létrehozására. Az engedélyezési tervek már elkészültek. Rengeteg akadályt kellett lebirkóznunk, hiszen nemcsak műemlékvédelem alá esnek az épületeink, de a dunai panoráma, valamint a régészeti lelőhely funkció is megnehezítette a tervezést. Most ott tartunk, hogy a Betegápoló Irgalmasrend hamarosan megjelenteti a kivitelezési pályázati felhívást, vagyis lassan az építkezés ideje jön. A beruházás várhatóan több ütemben fog megvalósulni, de 2018-ban már megkezdődhet az átadás. A Keresztény Anyasági Központ esetében már idén elkezdjük a koordinációs központ kialakítását, a nőgyógyászat feltöltését, a járóbeteg-kapacitások összehangolását, majd amikor az épület elkészül jövőre, akkor odaköltözik a centrum is a Vidra utcai új gyógyászati egységbe.

Az abortuszon túl milyen ellátásokat nem nyújt az anyasági centrum a keresztényi elvek miatt?

– Nem végzünk például IVF-et sem. Megpróbáljuk olyan családtervezési tanáccsal ellátni az anyákat, amelyek nem károsítják egészségüket. Nem az a célunk, hogy mindenkinek megoldjuk a problémáját, mert csak az egyszerű eseteket tudjuk kezelni, ugyanis a Bethesdával együtt egyes progresszivitási szintű ellátást nyújthatunk. Azt akarjuk elérni, hogy Magyarországon legyen lehetősége egy vallásos embernek a keresztény etikai szellemű ellátás választására.

Benne van a támogatási feltételben a paraszolvenciamentesség. Honnan kerítenek olyan orvosokat, akik ezt a kitételt is vállalják?

– Most dolgozunk azon, hogy ezeket az orvosokat összegyűjtsük, még a kezdetek kezdetén járunk, nincsenek tapasztalataink.

Ha nincs hálapénz, nagyobb fizetést kell adni, nem?

– Van egy költségvetésünk és Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő befogadási tervünk.

Visszakanyarodva az intézmény nagy ívű fejlesztési terveihez: miért éppen most indul?

– Tíz éve először Kozma Imre atya vetette fel, hogy kellene egy keresztény szülészet-nőgyógyászat. Majd hosszú egyeztetések zajlottak, többek között a Katolikus Püspöki Karral. Ezzel párhuzamosan pár éve megalakult az Egyházi Kórházak Szövetsége, amiben benne van a Bethesda Református Gyermekkórház, a Szent Ferenc Kórház, a Mazsihisz Szeretetkórház és a mi kórházunk. Mi négyen több éve közös fejlesztési terveket készítettünk. Így amikor a kormányzat 2014-ben megkérdezett minket, hogy mit szeretnénk elérni, be tudtuk mutatni elképzeléseinket. Az anyasági centrum volt az egyik, de közösen pályáztunk más feladatokra is.

Hogyan kapcsolódik több irányú fejlesztésük az EBP-hez? Kapnak-e új kapacitásokat?

– A fővárosi koncepció készítése később indult, mint a Betegápoló Irgalmasrend fejlesztési terve. A mi nagyberuházásunk kormányzati támogatásáról szóló határozattervezet már 2015 novemberében megszületett, igaz, a jóváhagyása elhúzódott 2016 tavaszára. Ezen időszak alatt személyesen egyeztettünk EBP-ügyben Cserháti Péter miniszteri biztos úrral, hogy benne legyünk az Egészséges Budapestért Programban is. Nekünk csak minimálisan szükséges új kapacitás, hiszen valójában csak a nőgyógyászati és az ahhoz kapcsolódó szakmák bővítése a többletigény, vagyis összesen 30 ágy új kapacitásunk lesz, a többit átszervezéssel, korszerűsítéssel oldjuk meg.

Említette, hogy a nőgyógyászat egyes progresszivitási szinten fog működni, de érdekelne, milyen a többi ellátásé?

– Fontos ez a kérdés, hiszen nem éppen köztudott, hogy négy olyan fekvőbeteg-ellátási tevékenységet is végzünk, amely hármas progresszivitási szintű: az egyik a kardiológia, ahol a szívtranszplantáción kívül mindent ellátunk, s minden ötödik nap mi adjuk a 24 órás invazív kardiológiai ügyeletet Budapesten és egész Pest megyében. A másik az ortopédia, ahol természetesen benne vagyunk a várólista-csökkentési programban is. A harmadik az allergológia és immunológia, ahol területi ellátási kötelezettségünk 1,2 millió főre terjed. A negyedik a klasszikus ellátásunk, vagyis a reumatológia. A mi kórházunk ad helyet a Semmelweis Egyetem 1. számú Reumatológiai Tanszéki Csoportjának. A 175 ágyas reumatológiai centrum vezetője, Géher Pál professzor idén március 15-én kapta meg a Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést. Kettes progresszivitási szintű az ellátásunk az urológia, a gasztroenterológia, a diabetológia anyagcsere és endokrinológia, az intenzív és az orvosi labordiagnosztika osztályokon. Emellett általános belgyógyászat és fül-orr-gégészeti osztállyal is várjuk a hozzánk forduló betegeket.

Az intézmény vezetőjeként mely tevékenységüket tartja a legsikeresebbnek most, és melyiket szeretné látni a fejlesztések megvalósulása után?

– Azt mondhatom, hogy mindegyiket, de ha ki kell emelnem, akkor az ortopédiát tekintem az egyik legsikeresebb tevékenységünknek, hiszen olyan eseteket is vállalunk, amit már senki nem mer megoperálni. Aztán természetesen a kardiológiát, hiszen minden csinálunk a hemodinamikától kezdve az elektrofiziológiáig, s van egy 12 ágyas őrzőnk is. A fejlesztésekkel tovább nő a kardiológia szerepe. A reumatológiában egyedülállóak vagyunk, hiszen itt van a Veli Bej Fürdő, amit a Betegápoló Irgalmasrend eredeti állapotának megfelelően állított helyre. Hidroterápiánk van gyógyvízzel, van fizioterápia. Úgy vélem, a 21. század betegsége az allergia és a reumatológia lesz, s a fejlesztéseknek köszönhetően megújultó intézményünk a 21. századi elvárásoknak megfelelő terápiás lehetőséget tud majd nyújtani a betegellátásban. Nincs igazából orvoshiányunk, de ahogy mindenhol, úgy nővérhiány nálunk is van. Működik az egynapos sebészet a szemészetünkön, jövőre szeretnénk a szemészeti várólista-csökkentési programban is részt venni. A Lelkigondozói Szolgálatunkat mint egyik büszkeségünket, már említettem.

Eggyel több fenntartója van az intézménynek, önnek pedig eggyel több főnöke…

– … nincs eggyel több fenntartónk. A Betegápoló Irgalmasrend a kórházunk fenntartója, az osztrák tartományvezető Joachim Macejovsky, aki az állami kórházaknál az egészségügyi államtitkárnak felel meg. A Magyarországi Delegatúra vezetője pedig Kozma Imre atya, aki olyan a kórházunk számára, mint az ÁEEK főigazgatója az állami fenntartású kórházak számára. A mi intézményünk egyébként ugyanúgy közfeladatot lát el a magyar egészségügyi rendszerben, ugyanazt a bértáblát, előmeneteli rendszert alkalmazzuk és ugyanazt a NEAK finanszírozást kapjuk, mint az állami kórházak.

És a rend kiegészíti a finanszírozást?

– Ha szükség van rá, igen. De a mi kórházunk egyenlege tavaly pozitív volt. Amikor még a GYEMSZI-ben dolgoztam, azt fogalmaztam meg célként, hogy minden kórház mozduljon el az egyensúlyi gazdálkodás irányába. Megjegyzem, államtitkár úrnak is ez a célja, tudom, hiszen valamikor együtt dolgoztunk, és együtt tűztük ki célul ezt minden kórház számára.

Hogyan érintette a tavaszi bérbeépítés a kórházat?

– Ha ugyanazt a finanszírozást vesszük, akkor havi ötmilliós a veszteségünk, ám kaptunk plusz TVK-t és más többlet finanszírozást is, így a kórházban a tavalyihoz képest többlet gyógyító teljesítménnyel elvileg el tudjuk érni, hogy idén is egyensúlyi gazdálkodásunk legyen. Ennek a biztosítása a kórházi vezetés feladata. A mi kórházunkban az orvosigazgató, a gazdasági és ápolási igazgató velem együtt a Betegápoló Irgalmasrend által rendszeresített kollegiális vezetéssel irányítja a kórházat. Ez azt jelenti, hogy mindenben együtt döntünk. Főigazgatóként az a feladatom, hogy vita esetén próbáljak kompromisszumot kötni, majd egy személyben képviseljem a döntéseket és azok végrehajtását. Ez közel áll hozzám, mert mindig is korporatív típusú vezető voltam. Véleményem szerint akkor lehet eredményt elérni, ha mindenki azonosulni tud a célokkal.

Több területen dolgozott, a GYEMSZI-től került az OGYÉI-hez, majd az irgalmasrendi kórház élére. Mondhatjuk, hogy a sors szaván fogta…

– Amikor a GYEMSZI főigazgató-helyettese voltam, és a kórházi menedzsmenteket felügyeltük, egy-két kivétellel végigjártam mind a százhárom kórházat, megnéztem az egyes intézményeket és végigbeszéltem a menedzsmenttel, milyen problémái vannak, próbáltam segíteni. A másik oldalon pedig azt kértem, ők is próbáljanak mindent megtenni lehetőségeikhez mérten annak érdekében, hogy az egyensúlyi gazdálkodás felé elmozduljanak. Fantasztikus élmény, hogy 2016 januárjától a másik oldalon látom ezt a helyzetet, és az akkori ajánlásaimat most saját magam végre tudom hajtani. Úgy érzem, az egész vezetés megtalálta a hangot az osztályvezető főorvosokkal, főnővérekkel, nálunk jól működik a korporatív módszer.

Miért pont ide pályázott?

– Megkerestek, hogy pályázni lehet a főigazgatói pozícióra. Jól jött, hogy annak idején harmincévesen megtanultam németül, mert most szükségem van a németre, hiszen Bécsben van a központ, ahol németül tárgyalunk.

Egyáltalán miért pályázott, hiszen az OGYÉI-hez került főigazgató-helyettesnek?

– A GYEMSZI szétválása után az OGYÉI-ben folytattam a munkát általános helyettesként, ahol átszerveztem például az országos tisztigyógyszerészeti szolgálatot, ami szerintem jól sikerült. Aztán ajánlották ezt a helyet, hogy pályázzam meg.

Kutató vegyészmérnök és közgazdász végzettsége szerint, miközben itt a kórházban, a beteg-ellátásban menedzsermunkát végez. Hogy jön össze ez a kettő vagy inkább három terület?

– Egész pontosan gyógyszerkutató vegyészmérnökként végeztem Prágában. Felvidéki származásúak a szüleim, bár én itt születtem Magyarországon, de nekem fontos volt, hogy beszéljem azt a nyelvet is, ezért jártam Prágába. Második diplomámat a Közgazdaságtudományi Egyetemen szereztem, később a PhD fokozatomat a Corvinus Egyetemen, méghozzá a nemzetközi tőkebefektetések hatásáról a gyógyszeripari K+F-re témakörben. Húsz éve vagyok felsővezető, 1996 óta a Reanal Finomvegyszergyár Rt.-nél logisztikai, majd értékesítési igazgató voltam. Később gazdasági igazgatóként dolgoztam az építőiparban, aztán a húsiparban a Herz Szalámigyár Rt. gazdasági vezérigazgató-helyettese voltam, illetve 6 évig voltam ügyvezetője egy lakópark beruházó cégnek. Nagyon bele tudom élni magam abba az iparágba, ahol dolgozom. 2011-ben kerültem a GYEMSZI-hez, a kórházak állami kézbevételkor gazdasági szakértőként alkalmaztak, aztán kineveztek csoportvezetőnek, majd térségi igazgatónak, végül főigazgató-helyettesnek. Úgy érzem, hogy ez egy hatalmas lehetőség, bele tudom élni magam a gyógyítás, betegellátás kihívásaiba. Számomra nagyon fontos, hogy megfelelő válaszokat tudjak adni a magam szintjén az irgalmasrendi kórház főigazgatójaként azokra a kihívásokra, amelyek az egészségügyi szakellátásban és annak megszervezésében, illetve a beruházási és felújítási munkák során várnak rám.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink