• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

Nem egyértelműek a bérekről szóló nyilatkozatok

Egészségpolitika Forrás: MTI

Szakszervezetek: az előrehozott bérfejlesztés nem oldja meg a problémákat az egészségügyben.

Levélben fordult a Független Egészségügyi Szakszervezet és a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége az egészségügyért felelős államtitkárhoz, mert szerintük az egészségügyi szakdolgozók idei 8 százalékos béremelésének előrehozása "gesztusértékű", de nem oldja meg a problémákat.

A szervezetek az MTI-hez pénteken eljuttatott dokumentumban kifogásolják, hogy a béremelésekről szóló nyilatkozatokban nem esik szó azokról, akik évek óta kimaradtak a béremelésekből, valamint arról sem, hogy sok dolgozó alapbére alig haladja meg a 200 ezer forintot, és a bértábla egyes kategóriái nem érik el - még az emelések ellenére sem - a jogszabályban meghatározott szakmai minimálbért.

Véleményük szerint nem egyértelműek a bérekről szóló nyilatkozatok, mert egyszer alapbérről, máskor keresetről beszélnek a kormány képviselői. Azt írták: a 300-400 ezer forint közötti alapbért sem a bértábla, sem a Központi Statisztikai Hivatal adatai nem igazolják, ha pedig keresetnek tekinthetőek ezek az összegek, akkor nem értik, hogy milyen módszerrel számolták ki a fizetéseket.

Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkártól szeretnék pontosan megtudni, mekkora alapbér, hány túlóra és mennyi műszakpótlék szükséges ezek eléréséhez - olvasható a levélben.

Hozzátették, a béremelések előtt annyira alacsonyak voltak a fizetések, hogy százalékban jelentős arányú növelés sem eredményezett magas béreket. A szervezetek továbbra is olyan mértékű béremelést szorgalmaznak, amely lehetővé teszi az ágazat dolgozóinak, hogy főállásban, a törvényes munkaidejük alatt keressenek annyit, amennyit most csak jelentős túlmunkával tudnak.

Emellett azt is javasolják, hogy a félreértések elkerüléséért a jövőben évente legalább kétszer tájékoztassa a kormány a dolgozókat és a közvéleményt a bérek alakulásáról, valamint kiszámításuk módjáról.

Ónodi-Szűcs Zoltán csütörtökön azt mondta az MTI-nek, hogy 2010-hez képest csaknem megduplázódott a mentőszolgálati dolgozók bére. Emlékeztetett: a kormány 2016 nyarán állapodott meg a szakszervezetekkel, hogy több lépcsőben emelkedik az egészségügyi szakdolgozók, illetve orvosok bére.

Első körben 2016 őszén 26,5 százalékkal nőttek a bérek, majd tavaly további 12 százalékkal. Az idén ősszel esedékes 8 százalékos emelést pedig előrehozták január elsejére. Ez 16 hónap alatt átlagosan 53 százalékos növekedést jelent csaknem 100 ezer orvosnak és egészségügyi dolgozónak, ami jelentős előrelépés - értékelt az államtitkár.

A mentőszolgálati dolgozók ezenfelül az év elején további 10 százalékos emelést kaptak - fűzte hozzá Ónodi-Szűcs Zoltán.

Legolvasottabb cikkeink