Nem emelnék az orvoslátogatói díjat a kis cégeknél

Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokat – szám szerint hetvenegyet – tárgyalta az egészségügyi bizottság tegnapi ülésén, ahol Páva Hanna helyettes államtitkár is részt vett. Mint ismeretes, a kormány azzal a céllal nyújtotta be a nyolc törvényt érintő előterjesztést („saláta"), hogy a szabályozást pontosítsa, különösen a népegészségügy, az egészségügyi ügyelet, a gyógyszerellátás területén. A törvényjavaslat általános vitája lezajlott, a bizottság ajánlását is magában foglaló részletes vitára pedig jövő kedden éjjel kerül sor.

A passzív táppénz megszüntetése ellen nyújtottak be a szocialista képviselők javaslatot, ami a várakozásoknak megfelelően elbukott a szakbizottsági szavazáskor, akárcsak a gyógyszergyártók által befizetendő különadó (12-ről 20 százalékra nő 2011. július 1-től) mérséklésére, illetve a későbbiekben teljes megszüntetésre vonatkozó indítványuk.

Ugyanakkor a grémium támogatta Nagy Kálmán (KDNP) orvoslátogatói díjra vonatkozó javaslatát, amelynek lényege, hogy kis cégek esetében (maximum 12 ismertetői tevékenységet végző személyt foglalkoztat) ne emelkedjen ez a tétel. (Mint ismeretes, júliustól tízmillió forintot kell fizetni az orvoslátogatók után évente a korábbi ötmillió helyett). A képviselő indoklása szerint (T/3357/27.) a multinacionális gyógyszercégek az értékesítési hálózatuk csökkentésével, illetve átszervezéssel mérsékelhetik ennek az intézkedésnek a negatív hatását, de a kis- és középvállalatok (kkv) esetén erre nincs mód, mivel eddig sem engedhettek meg nagyobb létszámú értékesítési csapatot. A hazai kkv kategóriába tartozó gyógyszergyártók bevételeik 98 százalékát a belföldi gyógyszerkereskedelemből realizálják, termékeik jellemzően az alacsony árú kategóriába tartozó készítmények.

Szintén elfogadták Nagy Kálmán (KDNP) és Kovács József (Fidesz) javaslatát, amely törvényi szinten megteremteni a szakmai kamarák és a működési nyilvántartás közötti összhangot és a rendszeres adatszolgáltatást.

Az ügyeletet érintő módosítások kapcsán alakult ki a leghosszabb vita, jelezve, hogy ez az évek óta problémás terület még a mostani módosítással sem képes igazán megnyugatóan rendeződni. Gyenes Géza (Jobbik) fontosnak tartotta, hogy a tövényjavaslat igyekszik tisztázni a fogalmakat, s ezzel elejét venni a munkavállalók esetleges „megrövidítésével" járó további gyakorlatnak. Mint Gyenes hangsúlyozta, az első tizenkét óra a munkáltató által elrendelhető munkaidő és ügyelet, ám a következő tizenkét óra már önként vállalt túlmunka, amelyért az ügyeleti díjnál nagyobb összeg jár, sőt: szolgálati időt képző tényező.

Felvetette a pihenőnap pénzbeli megváltását is olyan esetben, amikor a munkáltató nem tudja kiadni munkaerőhiány miatt a pihenőnapot, ám Páva Hanna ezzel nem értett egyet. Végül abban állapodtak meg, hogy az ügyeleti idő egyértelmű jogszabályi hátterét kapcsolódó javaslatokkal igyekeznek rendezni, hiszen mint Nagy Kálmán is megjegyezte: ezek fontos felvetések, mert az ügyelet kiadása, elszámolása napi probléma a kórházakban.