• Ónodi-Szűcs
    • Most a központi régió következik

      Most a központi régió következik

    • Már idén bevezethetik a mentők életpályamodelljét

      Már idén bevezethetik a mentők életpályamodelljét

    • Új prioritások az egészségügyben jövőre

      Új prioritások az egészségügyben jövőre

  • kanyaró
    • Oltáshiány miatt pusztít a kanyaró

      Oltáshiány miatt pusztít a kanyaró

    • Szakszerűek voltak a hazai intézkedések

      Szakszerűek voltak a hazai intézkedések

    • Újabb halálos áldozatot követelt a kanyaró

      Újabb halálos áldozatot követelt a kanyaró

  • bérrendezés
    • Éger az ígéretekről, költségvetésekről

      Éger az ígéretekről, költségvetésekről

    • A miniszter elégedett a mentős bérfejlesztéssel

      A miniszter elégedett a mentős bérfejlesztéssel

    • Ismét minimálbéren az egészségügyben?

      Ismét minimálbéren az egészségügyben?

Ónodi-Szűcs: az igazságosság felé tart az egészségügy

Egészségpolitika 2017.04.27 06:44 Forrás: KÓRHÁZ szaklap Szerző: Zöldi Péter
Ónodi-Szűcs: az igazságosság felé tart az egészségügy

A magyar orvosokat és szakdolgozókat itthon kell tartani részben méltó bérrel és munkakörülményekkel.

A Magyar Kórházszövetség XXIX. Kongresszusa kapcsán dr. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkárral készült interjú olvasható a KÓRHÁZ szaklap tavaszi számában Államtitkári vizit címmel.

- Államtitkár úr, a magyar kórházügy legnagyobb rendezvényén, meghatározó seregszemléjén felmerül az alapkérdés: mégis merre tart a magyar egészségügy?

- Az igazságosság felé. A fenntarthatóság irányába. Az átláthatóság felé. Ezek alapvető fontosságú értékek. Az elmúlt húsz hónapban 121 milliárd forintnyi többletforrást harcoltunk ki a költségvetésből, a kórházak adósságrendezésén és hatékonyságnövelésre fordítható forrásokon keresztül. Ennek köszönhető, hogy soha ilyen jól nem kezdték a gazdálkodást intézményeink, mint 2017 januárjában. 13,4 milliárd forintnyi lejárt tartozás – a januári adat – az ellátórendszer néhány napos fogyasztása. De nem is ez a szám az érdekes, sokkal inkább a konszolidációs trend, ami érezhető csökkenést mutat. Ha már a Magyar Kórházszövetség kongresszusára jelenik meg ez a beszélgetés, hadd dicsérjem a kórházigazgató kollégákat. A korábban havi négymilliárd forintot elérő adósságnövekedés az elmúlt évben átlagosan 2,5 milliárdra csökkent. Ez döntő mértékben az ő érdemük.

- Ám a legfrissebb államkincstári adatok szerint márciusban az előző hónaphoz képest 2,8 milliárd forinttal nőtt ez az állomány.

- Magyar Államkincstár jelentéseit minden hónap huszadika körül én is megkapom, és intézményekre lebontva elemzem is. Néhány nappal később aztán elolvasom a gazdasági és egészségügyi portálok jelentéseit, amelyek csak felületesen nézik az adatokat. Persze, egy felületes elemzés arra nem tud kitérni, hogy hogyan kell értelmezni az adatokat, jelen esetben azt, hogy az intézmények még nem kapták meg a januári minimálbér emelkedés miatti plusz forrásokat, ezek majd javítani fogják a számokat. Ráadásul, véleményem szerint, megteremtettünk egy fenntarthatóbb gazdálkodás alapjait. Már „csak" annyi a feladat, hogy az intézményi menedzsmentek ezt felismerjék, és megfelelően alkalmazkodjanak hozzá.

- Hogyan?

- Nézzük a tényeket. 2011 óta nem emelkedett a HBCS súlyszáma. Ma államtitkárságom első napjához képest 23,33%-kal magasabb ez az érték, csakúgy, mint az OENO-pontok forintértéke. A kórházi ellátórendszer mélyreható elemzésekor érdekes összefüggésekre bukkantunk. Például az elkerülhető kórházi esetek aránya, amelyeket akár szakrendelőben, ne adj isten alapellátásban, akár egynapos sebészetben lehetne kezelni, a városi kórházak esetében eléri a 25%-ot, a megyei kórházaknál meghaladja a 12%-ot. Tagadhatatlan, hogy a súlyszám növekedésével párhuzamosan csökkent az intézményi teljesítményvolumen-korlát, de ezzel csupán abba az irányba próbáltuk terelni intézményeinket, hogy jóval tudatosabban alakítsák ki betegellátási portfóliójukat. Nem szabad engedni az alternatív ösztönzőknek – ennek elérése pedig a menedzsment feladata. Érdemes lenne minden kórháznak végiggondolnia, sőt, akár végig is számolnia, mi változna akkor, ha ezen elkerülhető kórházi esetek csupán felét átterelné a járóbeteg-ellátásba vagy egynapos sebészetbe.

- Segítsen. Mi változna?

- Az intézményi költség csökkenne, fenntarthatóbbá téve az ellátást. A KÓRHÁZ szaklap olvasói közül többen biztosan ott voltak és emlékeznek, hogy az idei első kórházigazgatói beszélgetésen, az Arany János utcában, már előadtam ezt az elképzelést. Bízom benne, hogy sokan végig is gondolják, hogyan lehetne saját intézményükben megvalósítani ezt a terelést.

- Erre az a válasz, hogy akkor viszont nőni fognak a várólisták…

- Tekintsük egymást felnőttnek. Aki kételkedik, az írja be egy keresőprogramba a „információs aszimmetria" vagy a „supplier-induced demand" szavakat, és olvasson utána. Csak ezután érdemes erről a témáról beszélgetni. De bizakodó vagyok. Az elmúlt hónapok részletes finanszírozási adatai alapján már látszik, hogy több intézmény menedzsmentje megértette, mit javaslunk, és merre található az egyensúlyi állapot.

- Pontosan egy év van még az országgyűlési választásokig. Ha az elmúlt húsz hónapban 121 milliárd forintnyi többletforrást harcoltak ki, mi várható a következő 12 hónapban?

- A magyar orvosokat és szakdolgozókat itthon kell tartani. Ennek része a méltó bér és a méltó munkakörülmények. A bérmegállapodás folytatásának fedezetére jelentős forrásokra van szükség. A méltó munkakörülmények kialakításának emblémája a központi régióban az Egészséges Budapest Program. Ezeknek a prioritásoknak a figyelembevételével dolgoztunk a jövő évi költségvetésen is, véleményem szerint sikeresen.

- Kolbászból lesz a kórházak kerítése is?

- Inkább méltó körülményeket építünk. Cserháti Péter miniszteri biztos úr és csapata több mint egy évet dolgozott az Egészséges Budapest Programon, több száz egyeztetésen vettek részt, amelynek végén a kezdeti erős zúgolódás elégedettségbe váltott át. A március végén, határidő előtt a kormány felé a határozatnak megfelelően felterjesztett fejlesztési koncepció óriási szakmai eredmény – és a magyar egészségügy alapjait teheti még robusztusabbá a következő évtizedekben. A központi régió 56 oldalas mentőszolgálati beutalási rendje helyett jóval egyszerűbb, átláthatóbb és jól érthető szabályrendszer fogja meghatározni a felnőtt és gyermek sürgősségi, illetve akut ügyelettel kapcsolatos elvárásokat: a három centrumkórházban napi 24 órában, heti 7 nap kell teljes spektrumú ellátást nyújtani.

- Segítsen olvasóinknak, miről szól az Egészséges Budapest Program? Mi a fejlesztési koncepció lényege?

- Hallgassák meg Cserháti miniszteri biztos úr következő előadását és megértik. De félre a tréfával, a napokban, még megjelenés előtt olvastam miniszteri biztos úr „Informatika és Menedzsment az Egészségügyben" című lapban most megjelent interjúját, abban minden fontos információ benne van. Az elképzelés lényege röviden annyi, hogy az Egészséges Budapest Program a központi régió 4,3 millió lakosa és egészségügyi intézményeiben dolgozó több mint 50 ezer orvos, szakdolgozó és kórházi munkatárs számára szeretne európai körülményeket, modern és hatékony egészségügyet biztosítani. A fejlesztésre 2017 és 2025 között elköltendő nemzeti és uniós források évtizedekre alapozhatják meg a központi régió egészségügyi rendszerét – és valósítjuk meg vele a jövő kihívásaira is válaszolni képes, gyors, fejlett és költséghatékony ellátást.

- Mindig elolvassa munkatársai interjúit megjelenés előtt?

- Sajnos erre nincs időm. Szerencsés véletlen volt, hogy ez az anyag elém került, és kíváncsi voltam rá. De ha a nyilatkozattételi renddel kapcsolatos felzúdulásra céloz, hadd pontosítsam a helyzetet. Az ÁEEK fenntartása alá tartozó intézmények vezetőitől csupán azt kérjük, tudhassunk arról, ha egy intézmény vezetője vagy munkatársa a sajtó képviselőinek a kórházzal, az intézményben zajló betegellátással kapcsolatban nyilatkozik. Az egészségpolitikával kapcsolatos megállapítások viszont nem tartoznak a kórházigazgatói kompetencia körébe.

- Nem úgy, mint a szabályszerű, protokolloknak megfelelő működés megvalósítása, ami egyértelműen kórházigazgatói kompetencia. Hogyan fogják ellenőrizni az intézményeket most, hogy az OEP és az OTH megszűnt?

- Az egészségügy minden területén a szabálykövető működés a cél. Bár valóban beolvadt mindkét háttérintézmény az Egészségügyért Felelős Államtitkárságba, illetve az OEP egy része önállóan, Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő néven működik tovább, a funkciók megmaradtak. Az április az OTH integrációjáról szól, májustól folytatódhatnak az ellenőrzések. Amelyek nem jelentenek majd meglepetést, hiszen azok tényét és tartalmát a Magyar Kórházszövetséggel egyeztettük. Az ellenőrzések során külön figyelmet szentelünk a betegbiztonsági intézkedéseknek, és ha már kifejlesztettük az E-Egészségügyi Szolgáltatási Teret, a betegek számára – terveink szerint – lehetőség nyílik majd az EESZT-n keresztül az ellátásukról történő véleményalkotásra. Ezzel bevezethetjük az ellátórendszerben a minőségi ösztönzőt.

- Mit vár az ősz nagy előrelépésétől, az E-Egészségügyi Szolgáltatási Tértől?

- Elsősorban azt, hogy kezdetben minél több, aztán már az összes információ ezen a téren keresztül jusson el az egészségügyi ellátórendszer szereplőihez. Az intézményeknek, kisebb egészségügyi ellátóknak novembertől kötelező csatlakoznia, és egyértelműen sokkal hatékonyabbá fogja tenni az orvos-beteg kapcsolatot. A rendszert már teszteltük és nagy elégedettséggel tölt el, hogy többéves fejlesztési periódus után idén élesíthetjük az EESZT-t. Az első tapasztalatok alapján néhány modulja olyan jól sikerült, hogy drasztikusan csökkentik a betegellátás vagy adminisztráció időszükségletét. Egy ilyen rendszer bevezetése olyan, mint az okostelefonoké pár évvel ezelőtt. A jelenből visszatekintve már nem is emlékszünk rá, milyen volt a nyomógombos mobiltelefonok használata, de ma meg sem tudunk lenni például navigációs alkalmazások, vagy az okostelefonon azonnal megjelenő e-mailek nélkül. A felhőben tárolt medikai adatokkal is pontosan ez fog történni. Néhány év múlva annyira általánosnak tűnik majd ez a módszertan, hogy nem is fogjuk érteni, az ezredfordulón mit is jelenthetett a „Kartonozó" felirat.

- Tehát az EESZT a felhőben lévő országos kartonozó?

- Nem rossz a hasonlat, de annál sokkal több. A rendszernek – az ágazati bemutatók alapján – olyan munkaszervezési előnyei vannak, amelyet ma még fel sem fogunk, de óriási potenciált jelent az egészségügyi ellátórendszer hatékonyságának növelésében.

- Erre tart a magyar kórházügy? A munkaszervezési előnyök kiaknázása felé?

- Mindannyiunk tapasztalata, hogy az elégtelen beteginformációk, a hiányzó képalkotó diagnosztikai vizsgálatok, a nem elérhető terápiás információk miatt pazarlunk. Az EESZT pontosan arról szól, hogy rendszereinket minél jobban integráljuk, és egy adott betegről az összes medikai rendszerből összegyűjthessük a szükséges anamnesztikus információkat. Ha ez adott, akkor nem kell sötétben tapogatóznunk, hatékonyabb és egyértelműen sikeresebb, tehát nagy valószínűséggel olcsóbb a kórházi terápia. Erre van szükség ahhoz, hogy ellátórendszerünk fenntarthatósága javuljon...

Kapcsolódó hírek

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink