Zöldek bírálják a bioüzemeganyag forszírozását

A környezetvédő szervezetek élesen bírálták Brüsszel legújabb terveit, amelyek célja a bioüzemanyag 10 százalékos részarányát biztosítani az európai közúti szállításban 2020-ra. A zöldek egyre szélesebb körben vallják, hogy a bioüzemanyag végső soron sokkal több kárt okoz, mint hasznot.

Az Európai Bizottság energiapolitikája kötelezően előírja, hogy 2020-ig az EU energiafelhasználásának 20 százalékát megújuló energiaforrásokból kell biztosítani. Ezt egészíti ki a 10 százalékos bioüzemanyag-terv, amely a kőolajfüggőség enyhítésében játszana jelentős szerepet. Jelenleg a szállításkor elhasznált energiából származik a kibocsátott üvegházhatású széndioxid egyharmada, amelynek 98 százalékát a kőolaj rovására írják.
Az EU a 2003-as bioüzemanyag direktíva alapján nem kötelező célként határozza meg, hogy 2010-ig a benzin és a dízelolaj 5,75 százalékát bioüzemanyagra kellene váltani. A Bizottság azóta elismerte, hogy ezt a célt nem lehet elérni.

Szójaföldek az Amazonasnál?
A bioüzemanyagot „szénsemleges" energiaforrásként ünnepelték, mivel felhasználása során elméletileg nem bocsát ki több széndioxidod, mint amennyit egy növény elhasznál növekedése során. Mi több, bizonyos állítások szerint a bioüzemanyag csökkentheti a levegőszennyeződést és a hulladék mennyiségét is. A Bizottság érvei közé tartozik általában az is, hogy a megújuló üzemanyag előállítása új állásokat teremt, új jövedelemforrást a mezőgazdaságnak, egyúttal segíti a kiotói célok elérését, továbbá Európa energiaforrásainak diverzifikálását.

Egyes környezetvédelmi szervezetek ezzel szemben érveket sorakoztatnak fel annak igazolására, hogy a bioüzemanyag végső soron káros lehet. A bioüzemanyag iránt megnövekvő kereslet miatt szegény országok olyan jelentős területei eshetnek „áldozatul", amelyek létfontosságúak a táplálék biztosítása szempontjából, főleg Délen. Ez esetenként akár az ökorendszerek felborulásához vezethet, például akkor, ha a brazíliai Amazonas esőerdőinek területét szójaültetvényekkel népesítik be.

Repce helyett faforgácsból
Bizonyos számítások szerint a bioüzemanyag előállításához több energiára van szükség, mint amennyit az előállított anyag maga tartalmaz. Az ültetvényeket kiszolgáló infrastruktúra kiépítése további környezetrombolással jár. A felhasznált vegyszerek szintén kárt okoznak, és veszélyeztetik az emberek egészségét. Külön is kényes, sokat vitatott kérdés a genetikailag módosított termények felhasználása a bioüzemanyag előállításában.

A problémák legalább részleges megoldása érdekében a Bizottság második generációs bioüzemanyag kialakítását tervezi, amelyet cellulóz alapú, illetve faanyagból nyernének, például szalmából, faforgácsból, trágyából. Brüsszel érvelése szerint ez sokkal kedvezőbb lenne, mint az első generációs bioüzemanyag, amelyet többnyire cukorrépából és repcéből állítanak elő. Az új bioüzemanyag energiahozama és minősége jobb lenne, kevesebb üvegházhatású gáz keletkezne, előállításához pedig a nyersanyagként betáplált biomassza széles skálája felhasználható. Emiatt kevésbé jelentene konkurenciát az élelmiszeriparnak. A technológia egyelőre kidolgozás alatt áll.

Vita a civilek között is
Az európai biotechnológiai ágazat támogatja az EU törekvéseit. Az EuropaBio ipari csoportosulásnak az úgynevezett fehér biotechnológiáról készült tájékoztató tanulmányából kiderül, hogy biomasszából már sikerült etanol-alapú üzemanyagot előállítani. Az enzimek felhasználása által felszabadulhat a mezőgazdasági és erdészeti hulladék-forrás, ily módon alternatív jövedelemforrást teremtve a gazdálkodóknak.

Óvatosabban fogalmaz az Európai Vegyipari Tanács: „A CEFIC üdvözli a bioüzemanyag elismerését, amely jelentős szerepet játszhat a klímaváltozás elleni küzdelemben", ám megkérdőjelezi új, merész célok megfogalmazását, még mielőtt a korábbi célokat sikerült volna elérni. A CEFIC javasolja a 2010-es célok elérését meghiúsító tényezők vizsgálatát.

Latin-amerikai civil szervezetek az EU-hoz intézett nyílt levélben bírálják a bioüzemanyag aránytalan használatát, hangsúlyozzák a klímaváltozásban várható negatív szerepét, és azt, hogy az újításnak a Dél látja majd kárát. „Igen valószínűtlen, hogy Európa képes saját termelésből fedezni bioüzemanyag-szükségletét, így a pótlás nagy valószínűséggel más területekről származik majd" - írják. Szkeptikus a Greenpeace is, amely szintén a bioüzemanyag környezetkárosító hatása miatt aggódik.

Az Európai Bioetanol Üzemanyag Társaság (eBIO) üdvözölte a 2020-as célok megfogalmazását, azt, hogy az Európai Bizottság megértette: a bioüzemanyag kötelező használata a legjobb módja az üvegházhatású gáz-kibocsátás és a kőolajfüggőség csökkentésének.

A 2020-as célokat tartalmazó javaslatot a Bizottság március végéig készíti el.