hirdetés
  • nagymajor
    2011-03-03 21:40
    Előzmény: tom72

    kedves Tom72! - azt hiszem a ti generációitok már annyira anyuci-apuci szoknya-nadrágja mellett nevelkedett, hogy el sem tudjátok képzelni azt, hogy egy diplomát szerzett fiatal orvos önállóan KELL dolgozzon és önállóan kell felelősségget vállaljon minden gyógyítási aktusáért, mert ez a természetes az egész világon! A szakmai segítségadás meg az idősebb szakorvos-kollégák kötelessége, mert ezt is törvény írja elő. Igenis, a kezdő orvos is kell ügyeletet vállaljon és kell egyedül dolgozzon, úgy hogy tudja, hogy a segítő idősebb kolléga mindig elérhető... akár a kórházban, akár otthon, telefonon.

  • nemethma
    2011-02-17 23:02
    Előzmény: tom72

    Hát elavultam, úgy látszik. Még büszke voltam magamra, hogy felavattak. Remegett a lábam az első ügyeleteknél ( néha még most is..), de büszke voltam, örültem, ha megoldottam problémát, beteget gyógyithattam. Amit nappal tanitottak, használtam éjjel. Akkor tanultam csak igazán, egyedül, amikor dönteni kellett.. És lestem. És kerestem, hol tudok az idősebb kollégának ( akit tanáromnak tekintettem) segíteni, olyan kisegítő feladatokkal, ami esetleg számukra fárasztó vagy unalmas volt. Mert jó értelemben is van adok/kapok. Szerencsém is lehetett, nagyon sokat kaptam, mindig. Próbáltam vissza is adni, ami tőlem tellett.(Tanáraimnak is és a fiatal kollégáknak is, felfelé és lefelé is.) Senkivel nem tolnék ki, azért mert fiatal. Nem azért kell ügyelni, mert kitolás, hanem mert ez egy feladat, és ezalatt fokozatosan, de önállóvá kell válni. Teljesen egyetértek azzal, hogy nem szabad jogi bizonytalanságban hagyni az embereket, a végzősök akkor érezhetik magukat biztonságban, ha szerződésük van. Nem ismerem pontosan az előírásokat, de jól értem ? valóban két évig az egyetem után nem lehetne ügyelni ? Ez - ha én lennék ilyen helyzetben - súlyosan rontaná az önbecsülésemet. A jogos igényeket ki kell harcolni,viszont az erkölcsi kérdéseket, a kötelességet mindenkinek éreznie kell. Különlegesen fontos ez az orvosi munkában !

  • tom72
    2011-02-17 14:08
    Előzmény: nemethma

    Kicsit bosszantó kötelességeket emlegetni ebben a helyzetben,főként szerencsétlen gyakornokot illetően. Kötelesség (!) lenne először is szerződést kötni a GYAKORNOKKAL. A szerződésben megfogalmazni a kompetencia-határokat, tehát elvárásokat, jogokat, kötelességeket, kétoldalúan(!). Ez után emlegessünk csak kötelességet! Olyan, hogy rezidens pedig nincsen,központi gyakornok a neve, és tudomásom szerint az nem ügyeltethető, csak szub-ügyelet van számára előírva, az pedig szakorvosi felügyelet alatt. Az, hogy anno pofátlanul kihasználták a kezdő orvosokat, nem jogosít ma fel senkit, hogy ugyanezt tegye. Kedves kollégák, gondoljatok csak bele hogyan lehetett szakvizsgázni egykor és milyen feltételei vannak ma!! Mindennek ára van. Akkor úgy volt, ma mások az elvárások is. Ma már nem gyűjtögethet senki szakvizsgákat kapcsolatok útján. Mást jelent a szakvizsga fogalma is.

  • nemethma
    2011-02-15 21:22

    Remélem én nem értem félre a rezidensi nyilatkozatot és engem sem értenek félre. Szóval rezidens = orvos. Szakorvosjelölt. Vagyis orvosi munka végzésére jogosult, és köteles ilyen munkát végezni, adott munkakörben. Természetesen felügyelettel, ahogy én pld 1979-ben mások 89-ben vagy 99-ben stb. végeztem, végeztünk. Azaz nem ritkán akár 9-11 ügyeletet teljesítettünk havonta. Egyedül. És mindig megkaptuk a segitséget, amit kellett. Telefonon, szükség esetén behivással. Ezt biztositani kell, a segitséget. Egyik oldal se essen a ló másik felére, a kötelességet mind a fiatalnak mind az idősnek teljesítenie kell. A jogok csak ezzel párhuzamosan értelmezhetők. (USA-ba távozott belgyógyász szakorvos jelölt mesélte, hogy mi a dolga az első, másod és harmadéves rezidensnek. Ez utóbbi a főnök az ügyeletben, irányitja az első és másodéves fiatalokat - és kér segitséget az otthon telefonvégen ülő szakorvostól szükség esetén.)