Az állam rátenné a kezét a gyógyszerkutatásokra is

Átlátható és egységes képet szeretne kapni a kormány a klinikai gyógyszerkísérletekről, ezért tervbe vette egy központi adatbázis és egy kvótarendszer kialakítását. Az évente csaknem százmilliárdos forgalmat lebonyolító, jelenleg teljesen szabad piacon működő orvosok attól tartanak, hogy a központosítás mögött elsősorban a pénzlenyúlás szándéka húzódik meg  – olvasható a 168ora.hu portálján.

A klinikai kísérletek állami irányítás alá helyezéséről máris heves viták folynak, a fő kérdés, hogy a betegek vajon az előnyeit vagy a hátrányait érzékelik majd inkább a tervezett változtatásoknak.

Ma Magyarországon leginkább a gyógy­­szergyártó cégek és az orvosok személyes kapcsolatán múlik, hol végeznek úgynevezett klinikai kísérleteket. Orvosaink jól képzettek, felkészültek, a nemzetközi cégek pedig nemcsak a magas színvonalat értékelik, de azt is, hogy kedvező áron jutnak az eredményekhez. Ami nem elhanyagolható annak tükrében, hogy egy-egy hatóanyag kifejlesztése a gyógyszercégek legnagyobb költségtétele, milliárdokat és persze éveket emészt fel.

A legfrissebb jelentések szerint Magyarország a klinikai vizsgálatok számát illetően a tizedik, a lakosságarányos betegszám vonatkozásában a negyedik helyen áll Európában.

A klinikai gyógyszerkutatásoknak jelentős a gazdasági hatásuk, évente átlagosan 90 milliárd forintnyi for­­gal­­mat generálnak. A cégek által ingye­­nesen rendelkezésre bocsátott gyógyszerek az egészségügyi büdzsé kiadásait is csökkentik, ennek hatása szintén milliárdokban mérhető. Ráadásul az elemzések szerint ez további 20-30 százalékkal fokozható lenne, ami a nemzetgazdaságnak évi 18–28 milliárd forint többletbevételt jelentene. Vagyis óriási pénzekről van szó.

...

A központosítással kapcsolatos elképzelések azonban megosztják a szakmát. Többen egyenesen a klinikai vizsgálatok végét vizionálják, ha megtörténik a centralizálás. Szakemberek szerint több okból is ellenérdekeltek a piaci szereplők abban, hogy központi irányítás alapján kvóta szerinti leosztást vezessenek be.

Az egyik tényező a hálapénz. Az orvosok nem szívesen adják át a betegeiket egy másik intézménynek, egy másik kollégának azért, hogy ott részt vehessenek egy klinikai vizsgálatban, hiszen akkor a többletfigyelem is ott kamatozik majd. Másrészt, ha egy orvos átadja egy kollégának a páciensét, azzal a teljes „előéletét" is feltárja előtte, így könnyen kiderülhet, ha addig esetleg nem megfelelően látták el a beteget.

A szakmai okoknál és a hálapénznél is nagyobb akadályt jelent a pénzügyi érdekeltség. Ma ugyanis az orvosok a személyes kapcsolataik révén megszerzett klinikai vizsgálatok költségeinek legalább 70-80 százaléka fölött maguk rendelkeznek – az egyéni kórházi szerződések függvényében. Ők osztják el a pénzt a kutatásban részt vevő kollégáik között. Ha a forrás egy központi elosztás révén jutna el hozzájuk, nyilván jóval kevesebb javadalmazáshoz jutnának.

További részletek a weboldalon.