Listázták a gyógyszerhamisítási gócpontokat

Bő egy hete tette közzé az Egyesült Államok Kereskedelmi Képviselőjének Hivatala (USTR) az ország kereskedelmi partnereinek szellemitulajdon-védelmi helyzetét elemző jelentését. A Special 301 Report által tartalmazott megfigyelési listák azokat az országokat elemzik, amelyek hiányosságokat mutatnak a szellemi tulajdonjogok védelme és a jogérvényesítés területén.

A dokumentum a gyógyszerhamisítás kérdésére is kitér a kiemelt megfigyelési listán szereplő 11 ország esetében, kiemelve a szabadalmaknak járó védelem hiányosságát vagy épp elmaradását, és a helyzet javítására tett esetleges erőfeszítéseket.

A jelentés Kína esetében hangsúlyozza, hogy bár a kormány komoly szabályozási erőfeszítéseket tett a szellemitulajdon-védelem területén, a jogérvényesítő munkája továbbra sem elrettentő és egyáltalán nem hatékony. Ennek okán az országban a hamisítás és a kalózkodás továbbra is széleskörű. A USTR megállapítása szerint Kína jelentős mennyiségű hamis gyógyszert gyárt évről évre, ráadásul jellemző, hogy a hamis és minőségi követelményeknek nem megfelelő terméket előállító gyógyszeralapanyag-gyártók oly módon próbálják meg kikerülni a hatósági ellenőrzést, hogy a hatóságoknak tett bejelentésükben azt állítják, termékeiket nem gyógyszeripari készítmények előállításához használják.

India esetében a Hivatal szintén értékelte a kormány erőfeszítéseit, de megállapítja, hogy a jogérvényesítés erőtlen, a gyógyszerhamisítás pedig széles körben elterjedt tevékenység.

Oroszországra vonatkozóan a jelentés megállapítja, hogy az eredeti termékgyártók részéről számtalan jogsértési panasz érkezik, amelyek a termékek széles skáláját, köztük a mezőgazdasági vegyi anyagokat, biotechnológiai és gyógyszeripari termékeket érintik.
Az értékelt országok közül Thaiföld az, amelynek esetében szintén a hamisítás elterjedtségét emeli ki a jelentés, hangsúlyozva, hogy a gyógyszerhamisítás visszaszorítása érdekében jelentős erőfeszítésekre lenne szükség.

A dokumentum kitér arra, hogy Algéria a helyi gyógyszergyártás erősítése érdekében nem engedi be a külföldi termékeket az országba, ráadásul gyógyszerszabadalmi rendszere sem kielégítő. Szintén szabadalmi hiányosságokat állapított meg a jelentés Argentína és Pakisztán esetében, míg Venezuelára vonatkozóan kiemeli, hogy az ország egyáltalán nem ismeri el a gyógyszerészeti szabadalmakat.
A jelentés Chilére vonatkozóan az ország együttműködési hajlandóságát emeli ki, hozzátéve, hogy ennek ellenére is számtalan elégtelenség érhető tetten. Indonéziára vonatkozóan megállapítja, hogy a szellemitulajdon-védelmi és jogérvényesítési rendszere olyannyira erőtlen, hogy a kormány gyakorlatilag képtelen a hamis gyógyszerek arányának visszaszorítására.

A listára Kanada is felkerült jogérvényesítési hiányosságai és a határellenőrzések nem kellően hatékony megvalósítása okán.