• Pollen
    • Nagyon fogynak az allergiagyógyszerek

      Nagyon fogynak az allergiagyógyszerek

    • Allergia: a megelőző kezelések csökkentik a tüneteket

      Allergia: a megelőző kezelések csökkentik a tüneteket

    • Mit érdemes tudni az első allergiavizsgálat előtt?

      Mit érdemes tudni az első allergiavizsgálat előtt?

  • utazás
    • Kockázatos az utazás az oltások nélkül

      Kockázatos az utazás az oltások nélkül

    • Utazást tervez? Erre mindenképpen gondoljon!

      Utazást tervez? Erre mindenképpen gondoljon!

    • Európában is egyedülálló a debreceni utazásorvostan kurzus

      Európában is egyedülálló a debreceni utazásorvostan kurzus

  • napártalom
    • Melyik jelölés mit jelent a naptejeken?

      Melyik jelölés mit jelent a naptejeken?

    • Nagyon erős UV-sugárzásra figyelmeztetnek

      Nagyon erős UV-sugárzásra figyelmeztetnek

    • Az UV-sugárzásra figyelmeztet a meteorológiai szolgálat

      Az UV-sugárzásra figyelmeztet a meteorológiai szolgálat

Miért jutnak késve korszerű terápiához a betegek?

Egészségpolitika 2018.06.05 Forrás: Weborvos Szerző:
Miért jutnak késve korszerű terápiához a betegek?

Az európai gyógyszerügynökség által elfogadott gyógyszerek csupán negyven százaléka jut el hozzánk.

Nem sikerült az országgyűlési választások előtt „abszolválni” a tavaly év végén már megígért, innovatív terápiákra vonatkozó befogadását, s az akkori lista ráadásul fokozatosan szűkül az idő múlásával párhuzamosan. A korszerű gyógyszerek befogadása azóta is késik, mert úgy látszik, a minisztériumok egyelőre saját maguk installálásával vannak elfoglalva. Az utolsó érdemi döntés két éve történt, ám mire a betegek hozzájutottak a terápiához, több mint fél év is eltelt a bonyolult rendszer miatt – hangzott el az Innovatív Gyártók Egyesületének (AIPM) mai sajtóbeszélgetésén, ahol dr. Vereckei Péter, az AIPM nemrég megválasztott elnöke és dr. Holchacker Péter, az AIPM igazgatója vázolta az ágazat gondjait, illetve a szervezet javaslatait.

Hogy mindez betegéletben, a betegek életminőségében mérhető, ahhoz kétség sem férhet. A befogadandó szerek ugyanis nagyrészt daganatos, szív- és érrendszeri, valamint sokízületi gyulladásos betegségek kezelésére szolgálnának, s köztudott, hogy az első két betegségtípus halálozási adataival szomorú éllovasok vagyunk az EU-ban. Holott szakértői becslések szerint az innovatív gyógyszerek 73 százalékban járulnak hozzá a várható élettartam növekedéséhez - a jövedelem, az iskolai végzettség, immunvédettség, egészségügyi hozzáférés, rizikófaktorok csökkentése mellett.

Mára kilencven fölé emelkedett a várakozó terápiák száma, amely tavaly ősszel még csak 55 volt. S hogy meg tudjuk ítélni, mennyi is az annyi, ahhoz érdemes ismerni azt a tényt, miszerint az EMA (Európai Gyógyszerügynökség, amely a gyógyszerek tudományos kiértékelését, felügyeletét végzi az EU-ban) által törzskönyvezett új készítmények csupán 40 százaléka jut el hozzánk.

Az új innovatív terápiák nem csak végtelenül sokat várnak nálunk – 690 nap hazánkban, szemben a szlovákok 180, csehek 165 napjával –, de befogadásuk is bonyolult, sokszereplős és hosszadalmas procedúra (lásd lejjebb a képet). A tender kiírásáig ugyanis 10 „állomáson” kell sikeresen átvergődniük, nem beszélve a gyógyszer megszületéséig, amelyhez milliárdokra és hosszú évekre van szükség. Mindez nem csak a betegeket érinti hátrányosan, de a gyártók számára is kedvezőtlen.

 

A befogadások prolongálását az egyedi méltányosságra adott gyógyszerekkel igyekszik ellensúlyozni a NEAK, amely szerint szinte minden, az Unióban befogadott terápiához hozzá lehet jutni nálunk. Csakhogy az egyedi méltányosság minden egyes betegnél hosszas adminisztrációval, döntési idővel jár, olyannyira, hogy előfordul: a megkezdett terápiát nem tudják időben folytatni, mert újabb hivatali procedúrát kell végig csinálni, s bár a beteg valóban megkapja a gyógyszert, ám késve, ami esetleg az életébe kerülhet.

Az AIPM javaslata szerint az állami gyógyszerkiadást körülbelül 25-30 milliárd forinttal kellene megtoldani a költségvetésből ahhoz, hogy legalább a V4-ek átlagát elérjük: 2012 óta (Széll Kálmán Terv életbe lépése) a mutató alatt vagyunk, pedig az átlagot jelentősen rontják a lengyelek. A gyártók különböző címen folyó befizetései a teljes gyógyszerköltség egynegyedét teszik ki, s elmondható, hogy befogadás ugyan nincs, s az állami gyógyszerkiadás reálértéken is csökken, ugyanakkor a gyártói terhek nőnek, mutatott rá Holchacker Péter, aki hozzátette: ez így nem tartható sokáig, s mindenképpen szükség van az ágazatot sújtó különadók mérséklésére.

Vereckei Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy az AIPM támogatja a demográfiai súlypontú kormányzást, ám ehhez a születésszám növekedése mellett a lakosság várható életkilátásainak javítása is elengedhetetlen. Ez csak úgy sikerülhet, ha az egészségügyi ellátások fejlesztésével a gyógyszerekhez való hozzáférés is javul, s a gyógyszerkasszát legalább a V4 országok átlagára visszapótolja a kormány.

Kapcsolódó hírek

Legolvasottabb cikkeink