Szomorú az OGYÉI főigazgatója az EMA miatt

Politikai döntés születhetett, amikor eldőlt, Magyarország nem pályázza meg, hogy a Londonból költözni kényszerülő Európai Gyógyszerügynökség (EMA) új székhelye Budapest legyen - mondta szerdán egy háttérbeszélgetésen az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) főigazgatója. Pozsgay Csilla szerint ugyanis minden szakmai és gazdasági érv amellett szólt, hogy próbáljuk elérni, nálunk találjon otthonra az európai szervezet. Erről korábban kormányhatározat is született, de a kabinet meggondolhatta magát, végül mégsem pályázott, ami miatt a főigazgató, mint mondta személy szerint szomorú.

A háttérbeszélgetés fő témája azonban nem az EMA székhely-pályázata, hanem a gyógyszerhiány volt. Pontosabban az a hiány, ami nincs is igazán, illetve azok a hírek, amelyek sokszor tévesen foglalkoznak a gyógyszerhiánnyal.

Az intézet vezetője elöljáróban leszögezte, hogy OGYÉI, mint hatóság nem felel a gyógyszerek behozataláért, nem rendel, nem raktároz gyógyszert, szakmai, koordináló hátteret biztosít a gyógyszerellátáshoz. A jogszabályok szerint a gyógyszergyártó felel azért, hogy a magyarországi éves becsült gyógyszerkészítménnyel ellássa a piacot.

A gyártónak kell jeleznie azt is, hogy ha valamilyen oknál fogva átmenetileg vagy tartósan nem tud egy terméket szállítani. Ezeket a jelzéseket, gyógyszerhiányokat az intézet naprakészen vezeti a honlapján, sőt az OGYÉI azt is feltünteti, hogy a nem kapható készítményt milyen más, azonos vagy hasonló hatóanyagú termékkel lehet helyettesíteni. Pozsgay Csilla hangsúlyozta jelenleg nincs olyan gyógyszer, amelynek ne lehetne alternatívája egy másik készítmény. Beteg így gyógyszer nélkül nem marad. Igaz, ehhez az is kell, hogy a recepteket felíró orvosok nyomon kövessék ezt a listát, amelyen jelenleg 480 hiányzó gyógyszer szerepel, ezen belül 300 tartósan nem fellelhető a piacon. Egyébként ha az OGYÉI nem is felel a gyógyszerhiányért, szakmai javaslatokkal segítheti például a nagykereskedőket, honnan szerezzék be a magyar piacon éppen nem kapható készítményt.

A hiánynak egyébként több oka is lehet - mondta a főigazgató. Váratlan helyezetek, egy járvány vagy egy katasztrófa felülírhatja azt a gyógyszermennyiséget, amelyet egy-egy gyártó betervezett egy évre. Ilyen volt például a két évvel ezelőtti migrációs helyzet, amikor a szokásosnál több Hepatitis A oltásra volt szükség. Meg kellett oldani azt az idei problémát is, amelyet a budaörsi raktártűz okozott, amelyben több nagy gyógyszergyártó cég akár féléves készlete is odalett. A főigazgató szerint sikerült úgy koordinálni a helyzetet, hogy a magyar piac nem érezte meg ezt a katasztrófát.

A nemzetközi piac miatt az is megbillentheti a gyógyszerellátást, ha például egy ország kötelezővé tesz egy oltást - mondta az OGYÉI vezetője. Hiszen így az adott országba a gyártónak sokkal több vakcinát kell szállítania és nem biztos, hogy így eleget tud tenni más országok igényeinek. Ugyanis akár fél évbe is beletelhet egy-egy érintett készítmény újragyártása. Pozsgay Csilla erre az esetre is mondott példát: Franciaország egyszerre 11 oltást tesz mostanában kötelezővé, ami hirtelen óriási plusz gyógyszermennyiséget igényel. Ezt a mennyiséget a gyártók nyilván majd más országoktól csoportosítják át. Szerencsre Magyarországot ez a konkrét helyzet nem érinti.

A főigazgató végül az hiány lehetséges okai között megemlítette azt az esetet is, amikor kiderül, nincs akkora kereslet egy készítményre, hogy megérje gyártani. Ilyenkor a hiány bejelentése csak egy első lépés a gyógyszer végleges megszűntetése előtt.