39 csecsemőt betegített meg a fertőzött babatejpor

Magyarországon is visszahívták annak a francia cégnek a csecsemőtápszereit, amely készítményei az eddigi vizsgálatok szerint egy év alatti babákat fertőztek meg szalmonellával. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Hivatal (ECDC) legutóbbi jelentése szerint a fertőzött termékektől január 18-ig bizonyítottan összesen 39 csecsemő lett beteg a szalmonella Agona típusától, 37 Franciaországban, egy Spanyolországban és egy Görögországban.

Az első tömeges fertőtőzést tavaly december 2-án regisztrálták Franciaországban, amikor is, a jelentés szerint 20, fél év alatti csecsemő kapta el a szalmonellát egy helyen feldolgozott, de különböző készítményektől. Idén január 12-én, már 37 egy év alatti fertőzött babáról számoltak be, akik közül 18 kórházba került. Haláleset nem történt, valamennyi csecsemőt azóta hazaengedték. A jelentés szerint a fertőzések főleg tavaly augusztus és december között törtétek, de visszamenőleg áprilisban is azonosítottak egy esetet.

Az epidemiológiai vizsgálatok megállapították, hogy egy franciaországi cég feldolgozó üzemének csecsemőtápszere a felelős a fertőzésekért. A cég elővigyázatossági intézkedésként 2017 decemberében visszavonta és visszahívta az összes termékét, amelyet 2017. február 15-től az érintett üzemben gyártanak vagy dolgoznak fel, beleértve az anyatej-helyettesítőket is.
Az európai gyorsvészjelző rendszer (RASFF) január 18-i közlése szerint az érintett termékeket a cég 85 országba exportálta köztük 66 unión kívüli és 19 uniós államba: Belgiumba, Bulgáriába, Ciprusra, Csehországba, Franciaországba, Németországba, Görögországba, Írországba, Olaszországba, Luxemburgba, Hollandiába, Lengyelországba, Portugáliába, Romániába, Szlovákiába, Szlovéniába, Spanyolországba, az Egyesült Királyságba és Magyarországra.

A jelentés azt is megjegyzi, hogy a Pasztőr Intézet vizsgálata kimutatta: a mostani járvány kórokozójának atipikus biokémiai jellemzői vannak. Ennek alapján azonosítani lehet, hogy egyes szalmonellás fertőzések a mostani esethez kapcsolódnak-e. Így sikerült kimutatni, hogy egy spanyol és egy görög megbetegedés a franciaországi járványhoz tartozott és azt is, hogy kért skót eset viszont független volt ettől. A konkrét baktérium jellemzőinek meghatározásával az esetleges későbbi szalmonellás fertőzéseknél is megállapítható majd, hogy ehhez a járványhoz kapcsolódnak-e vagy sem.

Az ECDC jelentése azt is megjegyzi, hogy volt egy szalmonella Agona járvány már 2004-ben és 2005-ben is Franciaországban, és az is ugyanazon gyártótól származó csecsemőtápszerrel volt kapcsolatos.

Azt is megjegyik azonban, hogy a francia illetékes hatóság és a gyártó cég 2017 óta megtett intézkedései (a termékek visszahívása, megsemmisítése) valószínűleg jelentősen csökkenti az emberi fertőzés kockázatát. Mindazonáltal új esetek elképzelhetőek.

A szalmonella Agona a szalmonellás fertőzések közül a tízedik leggyakoribb szerotípus Európában. 2012 és 2016 között évente 400-581 esetet jelentettek a régióból. A legtöbb megbetegedés az Egyesült Királyságban, Németországban és Franciaországban volt. A legtöbb fertőzött a 25-44 éves, és az 5 év alatti korcsoportból került ki.