Weborvos.hu
  • Pollen
    • Évről évre súlyosbodhatnak az allergiások tünetei

      Évről évre súlyosbodhatnak az allergiások tünetei

    • OKI: Másodfokú riasztás a parlagfű miatt

      OKI: Másodfokú riasztás a parlagfű miatt

    • OKI: már tüneteket okoz a parlagfű

      OKI: már tüneteket okoz a parlagfű

  • utazás
    • Egzotikus utazás egzotikus betegség nélkül

      Egzotikus utazás egzotikus betegség nélkül

    • Kockázatos az utazás az oltások nélkül

      Kockázatos az utazás az oltások nélkül

    • Utazást tervez? Erre mindenképpen gondoljon!

      Utazást tervez? Erre mindenképpen gondoljon!

  • napártalom
    • A napégés meggyógyul, a hatása megmarad

      A napégés meggyógyul, a hatása megmarad

    • Milyen szempontok szerint válasszunk naptejet?

      Milyen szempontok szerint válasszunk naptejet?

    • Rendszeresen kell használni a fényvédőt

      Rendszeresen kell használni a fényvédőt

A KSH szerint ilyen az egészségügyünk

Hírek 2018.07.17 Forrás: Weborvos Szerző:
A KSH szerint ilyen az egészségügyünk

A kiadvány szerint nőtt a halálozás, csak Bulgária és Románia előzi meg hazánkat.

Megjelent a KSH 2017. évről szóló, mintegy kétszáz oldalas statisztikai évkönyve, amely öt oldalnyi fejezetet szentel az egészségügynek.

Növekvő halálozás

A halálozási mutatókban kedvezőtlen változások történtek, ugyanis mind a férfiak, mind a nők halandósága emelkedett. Nemzetközi adatok (2015) szerint a magyarok százezer lakosra jutó halálozása Bulgáriát és Romániát követően a harmadik legkedvezőtlenebb az Európai Unióban. A halálozások több mint negyedét daganatok (26 százalék) és felét pedig a keringési rendszer betegségei (49 százalék) okozták 2016-ban (is).  A statisztika nem tér ki az elkerülhető (ami az egészségügyi ellátástól függ) és a megelőzhető (ami a primer és szekunder prevenciótól függ) halálozásra, bár a MÉRTÉK tanulmány már rendelkezésre áll e tárgykörben.  

Leterhelt háziorvosok

A statisztikai évkönyv foglalkozik a háziorvosok fokozódó leterheltségével: 2000 óta az egy orvosra jutó betegforgalom 26, illetve 18 százalékkal nőtt.  2016-ban 4755 háziorvos és 1444 házi gyermekorvos dolgozott az országban. Számuk az ezredforduló óta folyamatosan csökken: 7,8, illetve 8 százalékkal. A legnagyobb csökkenés a községekben volt, ahol a háziorvosok száma 27, a házi gyermekorvosoké 45 százalékkal lett kevesebb. Ezzel párhuzamosan 69, illetve 64 százalékkal csökkent a rendelőn kívüli ellátások száma, s arányuk 2016-ra néhány százalékra esett vissza. Egy-egy felnőtt háziorvos több mint kétszer annyi beteget irányított EKG-ra, röntgenre vagy laborvizsgálatra, ugyanakkor kórházba csak valamivel (2,8 százalék) kevesebbet utalt, mint 2000-ben.

Népbetegségek

A népbetegségnek számító kórokokról is közöl adatokat a KSH. A 18 évesek és fiatalabbak közül közel 5 ezren küzdenek diabétesszel, közel 12 ezer fiatalnak magas a vérnyomása, és 114 ezren asztmások. A betegségek jelenléte a felnőtt populációban sokkal erőteljesebb. A magas vérnyomással élők száma több mint 3 millió, a szívkoszorúér-betegeké meghaladja az 1 milliót, a diabéteszeseké pedig megközelíti az 1 milliót. Krónikus alsó légúti betegséggel 544 ezren, asztmával 363 ezren élnek együtt. Az alapellátásban történő hatékony terápia lassíthatja vagy akár meg is állíthatja az állapot rosszabbodását, és csökkentheti a szükségtelen kórházi kezelések számát. Jelenleg ugyanis túl sokan kerülnek e betegségek miatt kórházba, a gyógyítás egy költségesebb szintjére. Az OECD adatai szerint 2015-ben százezer lakosra számítva 428 kórházi felvétel történt asztma vagy COPD miatt hazánkban, ami a legmagasabb az országkörben, és jóval az OECD-átlag (237) feletti. Pangásos szívelégtelenség miatt is az átlagnál (228) jóval több, százezer lakosra számítva 441 magyar került kórházba. Ennél csak Litvániában és Lengyelországban volt magasabb a kórházba utalás.

Szakápolás és palliatív ellátás

Egyre több a beteg a szakápolásban: 2000 óta a kezelt betegek és a vizitek száma is másfélszeresére emelkedett – 2016-ban a szakápolás keretében közel 57 ezer beteget gondoztak az 1 266 ezer vizit alkalmával. A gyógytornát igénylő betegek aránya 17 százalékkal emelkedett (49 százalékra), míg a szakápolást és a fizioterápiát igénylőké 8–8 (46 és 5,6 százalékra), a logopédiai fejlesztést igénylőké fél százalékponttal csökkent.  A vizitekre legnagyobb arányban az alsó végtag fekélye (18 százalék) és felfekvés (9,5 százalék) miatt volt szükség. A legtöbb beteget Dél-és Nyugat-Dunántúlon gondozták, míg a legkevesebbet Észak-Alföldön.

A palliatív ellátásra az öregedő – elsősorban fejlett – társadalmakban egyre nagyobb az igény, ahol mind a haldoklók, mind a hozzátartozók inkább választanák kórházak helyett az otthoni, vagy speciális intézményi ápolást. A modern nyugati egészségügynek ezen a területén (a halál felé kísérés) érvényesül leginkább a holisztikus szemlélet és a multidiszciplináris csapatmunka a beteg érdekében. 2016-ban közel 6 ezer beteget ápoltak közel 176 ezer napon keresztül a hospice ellátásban Magyarországon. Mind a betegek, mind az ápolásukkal töltött napok száma több mint háromszorosára nőtt 2006 óta. A hospice gondozásban részesülők döntő többsége rosszindulatú daganatban szenvedett.

Orvosok, szakdolgozók

2016-ban több mint 43 ezer orvosi állás volt az országban, ezek nagy részét (96 százalékát) betöltötték, magas arányban (45 százalék) vállalkozóként dolgozó orvosokkal. 6596 háziorvosi és házi gyermekorvosi praxis volt az országban, 127-tel kevesebb a 2008. évinél. 397 praxisban helyettesítéssel látták el a betegeket, ezeknek a praxisoknak a 86 százalékában nem volt állandó orvos. Ez utóbbi praxisok száma 2,6-szeresére nőtt 2008 óta. A helyettesítésben ellátott praxisok száma legnagyobb mértékben – négyszeresére, illetve 3,4-szeresére – Budapesten és Nyugat- Dunántúlon emelkedett (számuk 22-vel nőtt), míg Észak-Magyarországon 52-vel, Dél-Alföldön 44-gyel lett több 8 év alatt. A legtöbb praxisba Észak-Magyarországon (83) Észak- (60) és Dél-Alföldön (58) kerestek orvost.

Csak az orvosok keresete haladja meg nemzetgazdasági átlagot

Nemzetgazdasági átlag alatti az egészségügy bruttó átlagkeresete A humán egészségügyi ellátásban dolgozók bruttó havi átlagkeresete 2012 óta közelíti a nemzetgazdasági átlagot (akkor több mint 26 ezer forint volt a különbség), de még 2017-ben sem érte el (96%-a volt), ekkor 285 ezer forint volt, 12 ezer forinttal alacsonyabb az átlagnál. 2016-ban csak az orvosok bruttó átlagkeresete haladta meg a nemzetgazdasági átlagot.

Külföldi hallgató száma nő

Orvosi egyetemeken a 2000-es évek elejétől több mint egyharmaddal emelkedett a végzettek száma, ám ez leginkább a külföldi hallgatói létszám emelkedésének köszönhető.  Az utóbbi években végzett magyar diákok száma rendre kevesebb volt, mint azoké a magyar orvosoké, akik hatósági bizonyítványt kértek szakképesítésük külföldön történő elismerése céljából, azaz akik külföldi munkavállalásra készültek. Csökkent a hatósági bizonyítvány kérő orvosok száma, a kiugróan magas 2012-es év 1106 kérelme után 2016-ban 823-ra, s tavaly első félévben 324-re. A szakdolgozóknál a 2015-ös év volt a csúcs, ekkor 707 bizonyítványt kérdek, 2016-ban 631-et, míg 2017 első félévében 327-et.

Az egészségügy forrásai

Hazánkban a GDP 7,2 százalékát költik egészségügyre, írja a kiadvány, amelyben az is olvasható, hogy a visegrádi négyek közül Magyarország költi GDP-jének legnagyobb részét az egészségügyre. A vásárlóerő paritáson számított egy főre jutó érték Csehországban és Szlovákiában magasabb a hazainál, míg Lengyelországban alacsonyabb. Az egy főre számítva legtöbbet költő országok a magyarországinál két és félszer, vagy annál is többet szánnak egészségügyre.

Az egészségügy forrásaival kapcsolatban érdemes felidézni Kovács Árpád professzor, a Költségvetési Tanács elnökének adatait. Ezek szerint hazánk az egészségügyre fordított összes kiadást tekintve állja a versenyt a környező országokkal, ám mindez a magánforrások magas arányának köszönhető, ugyanis az állami hozzájárulás területén elmaradunk a környező országoktól. Az állami finanszírozás mértéke csak az utóbbi években emelkedett kicsit jobban, mint a magánforrásoké. Az elmúlt 25 év során 14-ről 34 százalékra nőtt a magánfinanszírozás aránya a teljes kiadásban.

­­***

­A kiadványban szereplő adatok (2017-re vonatkozóan többnyire előzetesnek tekintendők) elsődleges forrása a KSH, míg a nemzetközi adatok elsősorban az Eurostatadatbázisából és kiadványaiból származnak.

KSH

Legolvasottabb cikkeink