• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

      Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

    • Ónodi-Szűcs: sok minden jobb, de a lakosság nem érzi

      Ónodi-Szűcs: sok minden jobb, de a lakosság nem érzi

    • Több lombikbébi-eljárást finanszíroz majd az állam

      Több lombikbébi-eljárást finanszíroz majd az állam

  • költségvetés
    • A jövő évi költségvetés gyógyszerészi szemmel

      A jövő évi költségvetés gyógyszerészi szemmel

    • Fókusz: népegészségügy, alapellátás és betegbiztonság

      Fókusz: népegészségügy, alapellátás és betegbiztonság

    • Ónodi-Szűcs: csökken a lemaradásunk

      Ónodi-Szűcs: csökken a lemaradásunk

  • EESZT
    • Jön az E-vény, lesz, aki kiadja az orvosságot?

      Jön az E-vény, lesz, aki kiadja az orvosságot?

    • Hétfőn road-show-ra indulnak az ÁEEK szakértői

      Hétfőn road-show-ra indulnak az ÁEEK szakértői

    • EESZT-csatlakozás: tapasztalatok, típushibák

      EESZT-csatlakozás: tapasztalatok, típushibák

A térbeli tájékozódásért felelős agysejteket vizsgálták

Hírek 2017.04.15 14:01 Forrás: MTI
A térbeli tájékozódásért felelős agysejteket vizsgálták

A tér méretére adaptívan reagáltak az agysejtek, vagyis más a tájékozódás a kisebb és nagyobb terekben.

A térbeli tájékozódásért felelős agysejteket vizsgálta két magyar kutató - hangzott el az M1 aktuális csatorna szombat délelőtti műsorában. Egyikük, Török Ágoston, a Magyar Tudományos Akadémia kutatója az M1-en elmondta, hogy a rágcsálóknál, például patkányoknál a bajusz fontosabb a tájékozódásban, mint a látás, míg az embereknél a vizualitás a meghatározó.

Felidézte, hogy korábban rágcsálókon végzett kísérletek alapján megállapították, az agyban a térbeli tájékozódásához szükséges rácssejtek egy koordinátarendszert alkotnak, és sokáig azt hitték, hogy ezek a rácssejtek függetlenek a tér sajátosságaitól.

Most az embereken végzett vizsgálatok során fedezték fel, hogy a tér méretére adaptívan reagáltak az agysejtek, vagyis más a tájékozódás a kisebb és nagyobb terekben.

Arra a kérdésre, hogy ezt a felfedezést az orvostudományban milyen irányban lehet hasznosítani, Török Ágoston az Alzheimer-kórt hozta fel példának. Elmondta, vannak az Alzheimernek típusai, amelyeknél a tájékozódási képesség romlása egy korai jele a betegségnek. Az Alzheimerre jelenleg nincs gyógymód, de a tüneteit lehet enyhíteni, minél korábban diagnosztizálják a betegséget - emelte ki a kutató. A témáról bővebben itt olvashat

Kapcsolódó hírek

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink