Ők kapták idén az Érintettek díjait

„Mi érintett családok egymásra találtunk, hogy egymást erősítve segítsük a sorstársainkat. Az átélt nehéz élmények erőforrássá alakultak bennünk, tenni akarássá, egyfajta felelősséggé, kötelességgé. Az Érintettek Egyesületünk által alapított Érintettek Díjjal szeretnénk kifejezni hálánkat a gyógyítóinknak, akik kiemelkedően sokat tesznek a daganatos gyerekekért és családjukért -mondta el Borszékiné dr. Cserháti Erika, az Érintettek Egyesület elnöke az idei díjátadón.  Az Érintettek Díjjal az idei esztendőben Fodor Évát, a Pécsi Gyermekklinika pszichológusát, valamint Dr. Kállay Krisztiánt, a Dél-pesti Centrumkórház gyermekhematológusát tüntették ki.

Érintettként mindannyian tudjuk, hogy az otthonunkból kiszakítva, életünk talán legnehezebb időszakában a kezelések és kontrollok szigorú rendjében milyen fontos az odafigyelés, a kedvesség és egy kis mosoly. Az ellátásunkon dolgozók talán nem is tudják, hogy egy-egy apró figyelmességgel, segítő szerepük hitelességével képesek megtöbbszörözni a beteg gyerekek és szüleik erejét. Ezért is tartjuk fontosnak, hogy ezt számukra is jelezzük, és ezért szeretnénk az ilyen varázslatos személyiségekre, közösségünk kiemelkedő tagjaira néha egy kis reflektorfényt irányítani - mondta az elnök. 

„Nagyon megtisztelő, hogy neveztek erre a díjra. Köszönöm. Pszichológusként az érintett családokkal és a gyermekekkel való munka sosem feladat a számomra. Hálával tartozom nekik, hogy velük tarthatok az "úton" és mellettük lehetek az út adta nehézségekben és örömökben is. Velük tanultam meg, hogy a percek néha órák, a napok időnként évek, hogy mindig az adott napra koncentráljunk, és az itt és most pillanatát próbáljuk megélni - mondta el az ünnepség után Fodor Éva pszichológus.

Dr. Kállay Krisztián (képünkön) a díj átvétele után az Érintettek Egyesületet is méltatta: „Hiánypótló volt az Érintettek Egyesület létrejötte két évvel ezelőtt. Volt már szakmai szervezetünk, rengeteg alapítvány segíti a finanszírozást, de egészen más szerepet tud betölteni egy szülői szervezet egy ilyen helyzetben. Amikor mi, orvosok, akár a szakmai szervezetünkön keresztül felemeljük a szavunkat valamiért, vagy kérünk valamit, sokszor legyintenek, hogy ’jaj, az orvosok mindig követelőznek’. A felnőtteknél rengeteg betegszervezet van, akik harcolnak a betegek jogaiért, vagy akár gyógyszerhez juttatják őket. Ha ők felszólalnak valamiért, arra bármilyen döntéshozó egészen máshogy figyel, hiszen ők maguk a betegek, akiknek az érdekeiről szó van. Mi gyerekekkel foglalkozunk, akik képtelenek lennének kiállni a saját érdekeikért, jogaikért, ezért van szükség az őket képviselő szülői szervezetre. Ők a mi betegszervezetünk, ők tudják leghitelesebben képviselni a betegeinket.

Ezért az Érintettekre legszorosabb partnerként tekintünk. Személyesen, óriási megtiszteltetés tőlük díjat kapni. Elismerések, címek, rangok érkeznek az idővel, járnak a korral is. Ha azonban maguk a betegek szülei méltatnak, bízvást érezhetjük, hogy mind szakmailag, mind emberileg jó úton járunk.”