Gyermekkorban veszélyesebbek a plusz kilók

Az első 1000 nap soha vissza nem térő lehetőséget jelent a szülők számára, hogy megalapozzák gyermekük egészségét: a fogantatástól 2 éves korig tartó időszak megfelelő táplálásával olyan felnőttkori népbetegségek előzhetők meg, mint az elhízás, a cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések, de hatással van a szellemi és nyelvi képességek, valamint az immunrendszer fejlődésére is.

Az európai népesség több mint fele elhízott

Ha a túlsúly vagy az elhízás kerül szóba, sok szülő hajlamos kizárólag a génekben keresni a megoldást, pedig az állapot kialakulásában az örökölt tulajdonságoknál nagyobb szerepet játszik a korai táplálás. A negatív tendencia ráadásul egyre meghatározóbb világszerte: a gyermekek körében az elmúlt 20 évben csaknem megduplázódott az érintettek száma.2

„Mára az európai népesség több mint fele túlsúlyos vagy elhízott1, és ez az arány a jelenlegi tendencia szerint tovább fog növekedni.3 Sokan közülük már gyermekként súlyproblémákkal küzdenek, életvitelükön azonban korai felnőtt éveikben sem változtatnak. A felnőttek naponta legalább 5 órát töltenek ülő helyzetben annak ellenére,4 hogy a mozgásszegény életmód számos krónikus betegség ismert kockázati tényezője” – hívta fel a figyelmet az Európai Elhízás Elleni Nap alkalmából Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke, az Első 1000 Nap Program szakértője. „Az élet első 1000 napjának megfelelő táplálása nem csak a kisgyermekkori egészség miatt fontos, de az ekkor rögzült szokások is végigkísérik felnőttkorunkat.” – tette hozzá.

A mozgásszegény életmód nem csak a felnőttek körében jelent problémát, a legfrissebb felmérések szerint sajnos a gyerekek sem mozognak eleget. Európában a serdülőkorúak kétharmada egyáltalán nem él aktív életet, amely kiemelt szerepet játszik abban, hogy a 13 évesek csaknem harmada és a 11 éves gyerekek 33 százaléka túlsúlyos vagy elhízott – közülük tízből hatan felnőttként is túlsúlyosak maradnak4. A felmérés a 15 év feletti korosztályban is aggasztó eredményeket közölt: a kamaszok 60 százaléka ritkán vagy sohasem sportol, a megkérdezettek több mint fele pedig soha vagy csak ritkán végez bármilyen más típusú fizikai aktivitást, például kerékpározik vagy táncol4.

Gyermekkorban veszélyesebbek a plusz kilók, mint felnőttként

A közelmúltban végzett vizsgálatok szoros összefüggést tártak fel az elhízás és olyan felnőttkori népbetegségek kialakulása között, mint a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás vagy a stroke. A gyermekkori elhízás ráadásul sokkal súlyosabb következményekkel járhat, mint ha felnőttként küzdünk plusz kilókkal: az érintett gyermekeknél közel 30 százalékkal nagyobb az elhízáshoz köthető betegségek kialakulásának esélye, és ugyanennyivel nő a korai halálozás kockázata is2.

Ma Európában csaknem 60 millió ember szenved 2-es típusú cukorbetegségben, az elkövetkező években pedig további 32 millió embert érinthet a megbetegedés5. A statisztikák alakulásában az elhízás központi szerepet játszik: a cukorbetegséggel diagnosztizált európai esetek 65-80 százalékáért felelős.5

Az elhízás már magzati korban megelőzhető

A kisgyermekkori elhízás legfőbb oka, hogy a szülők jelentős része nem megfelelő időben kezdi a hozzátáplálást, és nem a megfelelő ételeket kínálja a babának: minden harmadik családban egyéves kor felett ugyanazt eszik a babák, mint a család többi tagja, így jóval több szénhidrátot, fehérjét, sót és cukrot visznek a szervezetükbe, mint amire szükségük lenne.6 Rendkívül fontos, hogy a babát nem szabad “mini felnőttként” táplálni, hiszen tápanyag-, vitamin- és ásványianyag-igénye jelentősen eltér a felnőttekétől.

„A felnőttkori elhízás megelőzésében a magzatkori táplálásnak is szerepe van, ezért fontos, hogy már várandósként odafigyeljünk a megfelelő tápanyag- és vitaminbevitelre. A minőségi táplálék biztosításáról a baba születése után sem feledkezhetünk meg, hiszen az anyatejes táplálás és a hozzátáplálás kiemelt szerepet játszik a gyermek későbbi egészséges fejlődésében. Nem győzzük hangsúlyozni: a kisgyermekkori elhízás egyik leggyakoribb oka nem a genetika, hanem a helytelen korai táplálás” – hangsúlyozta Kubányi Jolán.

Az Európai elhízás elleni naphoz kapcsolódóan a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének friss hírlevele is az elhízás témáját járja körül, összefoglalva az étrendi kezelésre vonatkozó legfontosabb szempontokat is. A hírlevelet itt olvashatja

Források
1 http://www.euro.who.int/en/health-topics/noncommunicable-diseases/obesity/data-and-statistics
2 Lifetime Indirect Cost of Childhood Overweight and Obesity: A Decision Analytic Model, Diana Sonntag, Shehzad Ali and Freia De Bock, Obesity (2016) 24, 200–206. doi:10.1002/oby.21323
3 OECD: Obesity Update 2017
4 European sitting championship : Prevalence and correlates of self-reported sitting time in the 28 European Union Member States"Anne Loyen & all, PloS Online 2016; 11(3): e014932
5 http://www.diabetesatlas.org/
6 0-3 éves csecsemők, kisdedek és szoptató anyák táplálkozási felmérése, MDOSZ - TNS Hoffmann - Nutricomp, 2015.