• Pollen
    • Aki érzékeny a csalánfélék virágporára

      Aki érzékeny a csalánfélék virágporára

    • Magas a csalánfélék pollenkoncentrációja

      Magas a csalánfélék pollenkoncentrációja

    • Allergiás a poratkára? Ne válasszon rákféléket az étlapról!

      Allergiás a poratkára? Ne válasszon rákféléket az étlapról!

  • utazás
    • Egzotikus utazás egzotikus betegség nélkül

      Egzotikus utazás egzotikus betegség nélkül

    • Kockázatos az utazás az oltások nélkül

      Kockázatos az utazás az oltások nélkül

    • Utazást tervez? Erre mindenképpen gondoljon!

      Utazást tervez? Erre mindenképpen gondoljon!

  • napártalom
    • Erre figyeljen, ha nyáron antibiotikumot szed

      Erre figyeljen, ha nyáron antibiotikumot szed

    • Nyári bőrvédő anyagok a konyhából

      Nyári bőrvédő anyagok a konyhából

    • Öt makacs és veszélyes tévhit a napozásról

      Öt makacs és veszélyes tévhit a napozásról

Herpeszvírusok állhatnak az Alzheimer-kór hátterében

Hírek 2018.06.22 Forrás: MTI Szerző:
Herpeszvírusok állhatnak az Alzheimer-kór hátterében

A kutatócsoport közel 1000 mintát elemzett: Alzheimer-kórosok és a betegségtől mentesen elhunytak szöveteit.

A Neuron című szaklap friss számában közölt tanulmány szerzői kétszer annyi herpeszvírust találtak az Alzheimer-kórban elhunytak agyában, mint azokéban, akiknél nem alakult ki a betegség - írta a LiveScience.com.

Valójában elég régi az az elmélet, mely szerint vírusok vagy más kórokozók játszhatnak szerepet az Alzheimer-kór kialakulásában, már az ötvenes években felvetődött, ám az évek során sok orvos és kutató szállt ezzel szembe - mondta Benjamin Readhead, a tanulmány vezető szerzője, az Arizonai Állami Egyetem kutatója.

Readhead és kutatócsoportja eredetileg nem vírusokat keresett, hanem olyan agyi hálózatokat vizsgáltak, amelyeket létező gyógyszerekkel "újra lehetne indítani", hogy ezzel a betegség új gyógymódjait lehessen kidolgozni.

A tanulmányban - mely az Alzheimer-kóros agyszövetek eddigi egyik legnagyobb részletes elemzését végezte el - a kutatócsoport majdnem 1000 mintát elemzett, voltak köztük Alzheimer-kórosok és a betegségtől mentesen elhunytak szövetei.

Átrostálták a mintákból származó DNS- és RNS-szekvenciákat és azonosították, melyek közülük az emberi és a nem emberi gének. A nem emberi génszekvenciákat összevetették több mint 500 vírus génjeivel.

Noha az Alzheimer-kór vírusos vagy bakteriális eredetéről alkotott elméletek nem túl népszerűek a tudományos életben, volt olyan kutatás, amelyik kapcsolatot állapított meg a kór és a herpex simplex vírus (HSV1) között.

Az új kutatásban azonban két másik törzs, a herpesz 6A és a herpesz 7 agyi előfordulását mutatták ki.

A kutatók szerinte nem meglepő herpeszvírusok jelenléte az agyban, ezek a kórokozók "szinte minden ember szervezetében megtalálhatók". A vizsgált agyszövetminkák 40-50 százalékában mutatták ki őket, az Alzheimer-kóros szövetekben azonban kétszer annyi volt belőlük, mint az egészséges szövetekben.

Ennyi azonban nem lenne elegendő, hogy kijelenthessék, ez a fertőzés okozza az Alzheimer-kórt.

"Nyilvánvaló, hogy más fontos változások is lezajlanak, amiért egyes emberek így reagálnak a vírusra. A vírus mégis szerepet játszhat, ott lehet az okok között vagy felgyorsíthatja az Alzheimer-kór kialakulását" - mondta Readhead.

A vírus szerepének kiderítése további kutatásokat igényel.

 

Legolvasottabb cikkeink