Kevesebb só, cukor van a menzai ételekben

Az elmúlt három évben csökkent a közétkeztetésben kínált ételek só- és cukortartalma, több zöldséget és gyümölcsöt kínálnak a gyerekeknek, számos új étel jelent meg a menzákon és a szolgáltatók törekednek arra, hogy a hagyományos ételeket egészségesebben készítsék el – ez derült ki abból a hatásvizsgálatból, amelyet az Egészségügyi Világszervezet, a WHO megbízásából készített el az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI). A 2015 óta kötelezően alkalmazandó közétkeztetési rendelet életbe lépése óta eltelt időszak tapasztalatait ismertették az OGYÉI munkatársai egy szakmai konferencián.

Az egészséget támogató iskolai környezet érdekében a kormány az elmúlt években számos intézkedést léptetett hatályba, ezek közül az egyik leghangsúlyosabb a közétkeztetésben kínált ételek összetételének szabályozása volt. 

A közétkeztetési rendelet bevezetése (2015.) előtt több alkalommal − 2008-2009-ben és 2013-ban − is felmérték a közétkeztetés helyzetét Magyarországon. Az eredmények akkor azt mutatták, hogy az óvodai és iskolai közétkeztetés sem minőségében, sem mennyiségében nem felelt meg az egészséges táplálkozás irányelveinek. 

Annak érdekében, hogy a rendelet eredményessége mérhető legyen − az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) között létrejött kétoldalú együttműködési megállapodás alapján −, 2017-ben az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet lefolyatta a közétkeztetési rendelet hatásvizsgálatának elemzését. Ma egy budapesti konferencián az OGYÉI szakértői ismertették a vizsgálat legfontosabb megállapításait, és ezzel párhuzamosan szakértői diskurzust hívtak életre, hogy a területen dolgozó valamennyi hatósági szakértő és a szakmai társszervezetek képviselői is ismertethessék a gyermekétkeztetéssel kapcsolatos tapasztalataikat, valamint további megoldási javaslatokat fogalmazzanak meg a közétkeztetés helyzetének javítására.

A hatásvizsgálat főbb megállapításai azt bizonyítják, hogy az iskolai menzákon kínált ételek átlagos sótartalma jelentősen csökkent: ez 2013-ban étrendenként 8,6 gramm volt, mára azonban 6,4 grammra változott. A hozzáadott cukor mennyisége tekintetében is javult a helyzet, az esetek háromnegyedében a WHO által javasolt szint alatt maradt ez az érték. Öt évvel ezelőtt az iskolák valamivel több mint felében kaptak a gyermekek naponta friss zöldséget, gyümölcsöt, de 2017-ben ez az arány már 82 százalékra nőtt. Tavaly az iskolák csaknem háromnegyedében tudtak naponta biztosítani tejet vagy tejtermékeket: az Európai Unió Iskolatej-programjához 2013-ban még csak az iskolák 47 százaléka, 2017-ben azonban már 70 százaléka csatlakozott. Pozitív változás az is, hogy tavaly az iskolák több mint felében a gyerekek naponta kaptak teljes kiőrlésű lisztből készült ételt. A közétkeztetők a rendelet előírásai alapján a vizsgált iskolák egyikében sem adtak az ízesített tejkészítményekhez utólag cukrot, illetve szénsavas vagy cukrozott üdítőt és szörpöt sem kínáltak. Fontos és érdekes tény, hogy 2013-hoz képest jelentősen, csaknem a kétszeresére nőtt azoknak az általános iskoláknak az aránya, amelyekben igényelték a diétás étkeztetést. Ezt 2013-ban még csak minden harmadik intézményben, 2017-ben pedig már az iskolák 85 százalékában meg tudták oldani. A felmérés szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy az ebédre szánt idő nagyon kevés, a gyerekek sokszor kapkodva fogyasztják el az ételt, átlagosan 28 perc alatt kell végezniük az étkezéssel, azonban 2017-ben is volt olyan iskola, ahol 10 perc alatt kellett megebédelniük a gyerekeknek.

Az OGYÉI a szülők és pedagógusok számára is készített egy, a diétás étkeztetéssel kapcsolatos útmutatót, amely hasznos tanácsokkal szolgál az érdeklődők számára.