• Pollen
    • Aki érzékeny a csalánfélék virágporára

      Aki érzékeny a csalánfélék virágporára

    • Magas a csalánfélék pollenkoncentrációja

      Magas a csalánfélék pollenkoncentrációja

    • Allergiás a poratkára? Ne válasszon rákféléket az étlapról!

      Allergiás a poratkára? Ne válasszon rákféléket az étlapról!

  • utazás
    • Egzotikus utazás egzotikus betegség nélkül

      Egzotikus utazás egzotikus betegség nélkül

    • Kockázatos az utazás az oltások nélkül

      Kockázatos az utazás az oltások nélkül

    • Utazást tervez? Erre mindenképpen gondoljon!

      Utazást tervez? Erre mindenképpen gondoljon!

  • napártalom
    • Erre figyeljen, ha nyáron antibiotikumot szed

      Erre figyeljen, ha nyáron antibiotikumot szed

    • Nyári bőrvédő anyagok a konyhából

      Nyári bőrvédő anyagok a konyhából

    • Öt makacs és veszélyes tévhit a napozásról

      Öt makacs és veszélyes tévhit a napozásról

Nukleinsavak: az orvosi diagnosztika új perspektívája

Hírek 2018.06.24 Forrás: Debreceni Egyetem Szerző:
Nukleinsavak: az orvosi diagnosztika új perspektívája

A jövő útja ez lesz minden betegség diagnosztikájában és a kezelések nyomon követésében is.

A tumorok, a szív-érrendszeri betegségek és a fertőzések kimutatására is alkalmas az a módszer, melyet az anyai vérből történő magzati DNS-vizsgálatnál is használnak. A legújabb kutatási eredményekről a Debreceni Egyetemen tartottak nemzetközi konferenciát. 

A magzati diagnosztikában áttörést jelentett az az eljárás, amely az anya vérében lévő magzati DNS-t vizsgálja. Az úgynevezett nem-invazív módszer alkalmas arra, hogy már a várandósság első trimeszterében kimutassa a magzat esetleges kromoszóma rendellenességeit, például a Down-szindrómát. Az eljárás teljesen veszélytelen a magzatra, szemben a hagyományos, méhlepényből és magzatvízből történő invazív tesztekkel. 

- A nem-invazív diagnosztikai eljárás során a vérből, vagy más testfolyadékból, például a nyálból bizonyos DNS, vagy RNS molekulákat lehet kinyerni. Ezeket szabad nukleinsavaknak nevezzük, és diagnosztikus célra lehet felhasználni. A legújabb kutatási eredmények arra utalnak, hogy nem csak a magzati diagnosztikában van forradalmi jelentőségük. Alkalmasak a tumorok, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint bizonyos fertőzések kimutatására is – mondta az unideb.hu-nak Nagy Bálint, az Általános Orvostudományi Kar Humángenetikai Tanszékének vezetője azon a nemzetközi konferencián, melyet június 21-22-én tartottak a Debreceni Egyetem Élettudományi épületében. 

A találkozón a Debreceni Egyetem szakértői mellett hazai és nemzetközi szakemberek ismertették a terület aktualitásait. A résztvevők áttekintést kaptak a különböző kutatócsoportok legújabb eredményeiről és az orvosi diagnosztikában várható újdonságokról. 

- A szabad nukleinsavaknak egyre jelentősebb a diagnosztikai alkalmazhatóságuk. A vérből, vagy bármilyen testfolyadékból vett mintákból hamarabb lehet következtetni a beteg állapotára, mint a hagyományos képalkotó eljárásokkal. A jövő útja ez lesz minden betegség diagnosztikájában és a kezelések nyomon követésében is – tájékoztatott a tanszékvezető. 

A szabad nukleinsavakkal kapcsolatos kutatások és azok klinikai alkalmazásai kiemelkedő jelentőségűek a Debreceni Egyetemen. A Humángenetikai Tanszék az orvoskar több elméleti intézetével és a Klinikai Központtal szorosan együttműködve végzi az onkológiát, a szív- és érrendszeri betegségeket, az infektológiát és a magzati diagnosztikát is lefedő vizsgálatokat, ami egyedülálló az országban. 

- Olyan biomerkereket keresünk, amelyek segítik a tumorok és a kardiovaszkuláris betegségek korai kimutatását. Mindez forradalmasíthatná az orvosi diagnosztikát – mondta Nagy Bálint. A szakember hozzátette: a szabad nukleinsavak elvileg kezelésre is alkalmasak lehetnek, de a kutatások még gyerekcipőben járnak. Ha azonban sikerül beavatkozni például a tumoros sejtek működésébe, akkor azokat le lehetne blokkolni, ami új generációs terápiákat tenne lehetővé. 

A „5th Central-Eastern European Congress on Cell-Free Nucleic Acids” elnevezésű nemzetközi konferenciát minden évben más-más országban rendezik. Hazánk másodjára adott otthont a tudományos találkozónak. Budapest után most Debrecenben, az egyetem Humángenetikai Tanszékének szervezésében valósult meg a csaknem 120 fős kongresszus. A közép-kelet európai régió neves kutatói és klinikusai mellett az Amerikai Egyesült Államokból, Törökországból és Pakisztánból is érkeztek résztvevők.

Legolvasottabb cikkeink