• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: több fejlesztés, magasabb bér

      Ónodi-Szűcs: több fejlesztés, magasabb bér

    • Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

      Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

    • Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

      Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

  • EBP
    • Mitől lesz szuper a szuperkórház?

      Mitől lesz szuper a szuperkórház?

    • Rákosmente rendelőjét is fejlesztik

      Rákosmente rendelőjét is fejlesztik

    • EBP: Fejlesztik a nagykátai rendelőintézetet

      EBP: Fejlesztik a nagykátai rendelőintézetet

  • EESZT
    • Nem elég rugalmas  az e-recept

      Nem elég rugalmas az e-recept

    • Hekkerek tarolták le a lett egészségügyi rendszert

      Hekkerek tarolták le a lett egészségügyi rendszert

    • EESZT - az egészségügyi ellátás új dimenziója

      EESZT - az egészségügyi ellátás új dimenziója

Szülői szerepek, feladatok, dilemmák

Hírek 2018.01.03 07:04 Forrás: Weborvos
Szülői szerepek, feladatok, dilemmák

A fogantatástól a tankötelezettség kezdetéig tartó életszakaszban támogatják a gyermeket és az őt nevelő családtagokat.

Szülőknek kívánnak segítséget nyújtani azok a klubszerű csoportfoglalkozások, amik januártól folyamatosan indulnak az EFOP-1.9.5-VEKOP-16-2016-00001, „A kora gyermekkori intervenció ágazatközi fejlesztése" című kiemelt projekt keretében. Kereki Judit, a projekt szakmai vezetője, a kora gyermekkori intervenció szakértője, aki végzettségét tekintve gyógypedagógus, közgazdász és társadalomkutató is egy személyben beszélt a programról.

Hosszú évek óta foglalkozik a kora gyermekkori intervencióval, számos kutatásban vett részt a hazai intézményrendszer működésének feltárásával kapcsolatban. Mik azok a fő problématerületek, amik életre hívták ezt a projektet?
Itthon a kora gyermekkori intervenciós ellátásra szoruló gyermekek közel 40%-a nem kapja meg a számára szükséges ellátást/szolgáltatást. A projekt célja, hogy a fogantatástól a tankötelezettség kezdetéig tartó életszakaszban a jelenleginél hatékonyabb, magasabb színvonalú, a szükségletekhez jobban igazodó ellátáshoz, szolgáltatásokhoz juthassanak hozzá a gyermekek és az őket nevelő családok.

Ehhez a szakemberek képzésén, fejlesztésén túl szükség van bizonyos strukturális változásokra is. Jelenleg az érintett ágazatokban dolgozó szakemberek egymástól elszigetelve, más-más szemlélettel és más-más szakmai protokollok szerint végzik a munkájukat. Az ágazatok közötti együttműködés közös irányelvek, protokollok, megfelelő szakmai, módszertani háttér kidolgozását igényli, amelynek eredményeképpen jól átlátható gyermekút segíti a gyermekek nyomon követhetőségét. Ezt a folyamatot támogatja az érintett (egészségügyi, szociális, köznevelési) ágazatok informatikai szakrendszereinek összekapcsolása is.

A projekt keretében korszerű, adaptált szűrési módszerek, vizsgálóeljárások kidolgozására és bevezetésére kerül sor. A szolgáltatási formák bővítése, nagyobb körben elérhetővé tétele mellett fontos szempont a családokkal való partneri együttműködés kialakítása, a szülők fokozottabb bevonása, széleskörű tájékoztatása, informálása.

Milyen lényeges változást fognak érzékelni az érintett kisgyermekes családok? Az ellátó rendszerek összekapcsolásával, mennyivel lesz hatékonyabb a szűrés-jelzés, a diagnosztika és a terápiás ellátás?
A cél az, hogy – bármilyen fejlődésbeli eltérés esetén – a szülők felismerjék, mikor kell lépniük, és pontosan tudják, milyen esetben kihez kell fordulniuk. Emellett természetesen nagyon fontos, hogy a gyermeket ellátó szakemberek felelősségkörei és feladatai is pontosan tisztázottak legyenek. Tehát egy olyan átlátható, együttműködő és hatékony rendszerre van szükség, ahol mindenki megfelelő információval rendelkezik, mindenki tudja a feladatát. Másrészt a szakmai színvonal is lépést tart a korral: új szűrővizsgálatok és diagnosztikai eljárások bevezetésével, a szakmai kompetencia folyamatos fejlesztésével, így a kisgyermekek magasabb színvonalú ellátása tud megvalósulni.

A gyermekek ellátásában részt vevő szakemberek felkészítésén túl, ha jól értem, külön hangsúlyt kap a szülőkkel való partneri együttműködés kialakítása is, ami gyerekcipőben jár még nálunk. Hogyan tud változtatni ezen a projekt?
Valóban nem könnyű egy többgenerációs beidegződést megváltoztatni. Különösen, ha arra gondolunk, hogy ez a nehézség nemcsak a szülők és a szakemberek közötti partnerségre terjed ki, hanem az erősen hierarchizált viszonyokra is az egyes szakmák képviselői között. A képzések, továbbképzések egy része éppen ezért a szakemberek együttműködésének kialakítását célozza.

Kuriózuma a programnak, hogy az egy-egy ágazaton belüli szakemberek mellett a különböző ágazatokban dolgozókat is egy asztalhoz ülteti. Lesznek olyan csoportjaink, amelyekben a gyógypedagógus, az óvodapedagógus, az orvos, a védőnő, a szociális munkás együtt tanulnak, vagy éppen együtt gondolkodnak, dolgoznak majd egy-egy eset lehetséges közös megoldásán.

Ez izgalmasan hangzik! A különböző ágazatok szakembereinek együttműködése hogyan teszi partneribbé a szülőkkel való viszonyt?
Az egymással való kommunikációban nekünk, szakembereknek is tanulnunk kell az egymásra figyelést, az egymás iránti tiszteletet, az együttműködést, az információ megosztását, az összehangolt cselekvést, a kompetenciák elfogadását, elismerését, sőt a segítség kérését is. Ez szintén hiányzik a kultúránkból.

A kérdésére válaszként egy egészen szokatlan képzésforma kezdeményezéséről tudok beszámolni. A szakembereknek szóló továbbképzések közt lesz olyan, aminek tematikáját úgy dolgoztuk ki, hogy szülők is részt vesznek rajta. Nem külső, passzív megfigyelőként, hanem aktív részesei lesznek a folyamatnak. Ezeket a szülő-szakember csoportokat speciálisan felkészült és tapasztalt szakemberek vezetik majd, akiknek felelőssége, hogy a fent említett partnerség kommunikációját mederben tartsa, fejlessze.

Ez tényleg egészen újszerűen hangzik. Kapnak-e a szülők másfajta segítséget is a gyermekük neveléséhez?
Természetesen! Szülőcsoportokat is indítunk. A projekt a fogantatástól a tankötelezettség kezdetéig tartó életszakaszban támogatja a gyermeket és az őt nevelő családtagokat. Ennek megfelelően várunk szülőket, leendő szülőket a 10-12 fős csoportjainkba az 5 alkalmas, alkalmanként 4 órás időtartamú foglalkozásokhoz. A foglalkozások során azokat a kérdéseket érintjük, amelyek a fenti életkorú gyermekek szüleit, családtagjait foglalkoztatják.

Segítünk tájékozódni a gyermek fejlődésével kapcsolatos kérdésekben, tapasztalatot és információt osztunk meg a különböző ellátási formákról, szolgáltatásokról, beszélünk nehéz élethelyzetekről, és teljesen általános, hétköznapi gyermeknevelési kérdésekről. Az információnyújtáson felül fontos, hogy a szülőket megerősítsük saját szülői kompetenciáikban. Oly sokszor bizonytalanodunk el szülőként, és veszítjük el a hitünket abban, hogy a gyermekünk számára mi vagyunk a legkompetensebb felnőttek.

Szükség van hétköznapi gyermeknevelési kérdésekről is beszélni egy ilyen szülőcsoporton?
A szülővé válást nem tanítják az iskolákban, otthonról hozzuk. A családunkban, a szüleinktől tanuljuk, aztán kísérletezgetünk. S hogy mennyire mozgunk biztonságosan szülői szerepünkben, az nagymértékben függ attól az útravalóul kapott csomag tartalmától, ahogyan minket neveltek. Egyrészt nem mindenki mondhatja el, hogy családban nőtt fel, vagy olyan családban, amelynek mintáját szívesen továbbadná. Másrészt egy generációváltás ideje során is rengeteg változás történik; a most kisgyermeket nevelő családok másfajta kihívásokkal találják szembe magukat. A gyermekneveléssel kapcsolatos információk hihetetlen mennyisége és hozzáférhetősége nem könnyíti meg a szülők dolgát, inkább elbizonytalanít.

Mit tegyünk, ha a 3 éves gyermekünk üvöltve a földhöz vágja magát, és kalimpáló lábakkal követeli a kiszemelt édességet, amit egyáltalán nem áll szándékunkban megvásárolni? Ilyenkor minden jelen lévő felnőtt okosabbnak tűnik nálunk. Az is, aki a gyereket hibáztatja, az is, aki a szülőt; az is, aki egy kedves, biztató mosollyal vagy éppen flegma, netán bosszankodó tekintettel átlép a gyermekünkön; az is, aki bevonódik és kéretlen tanácsot ad; esetleg lekenyerezi őt egy falat süteménnyel, hogy elvonja a figyelmét. Hogy egy ilyen helyzetben ennyiféleképpen viselkednek a felnőttek, azt mutatja, hogy nem véletlenül vagyunk ennyire bizonytalanok.

Másik gyakori kérdés, hogy mit tegyünk, ha egy közeli családtag (pl. a nagymama) meghal. Mit mondjunk a gyermeknek? Elvigyük-e a temetésre? Egyáltalán hány éves kortól lehet vinni? Ha elvisszük, hogyan készítsük fel? Vagy íme még egy dilemma: hogyan kezeljük, amikor gyermekünk a mássággal szembesül; ha az utcán, buszon találkozik egy más bőrszínű, mozgássérült, érzékszervi vagy értelmi sérült, vagy valamiért eltérően viselkedő emberrel? Ottfelejti a tekintetét, s közben ezer és ezer kérdés cikázik a fejében, aztán némelyik kérdése hangosan is megfogalmazódik.

Aztán szintén hétköznapi, de az érintett gyermeknek teljesen egyedi probléma: válnak a szülők. Mit tudhat a gyerek? Ki mondja el? Mikor? Hogyan? Mennyire vonjuk őt be? Megoszthatjuk-e vele az érzéseinket? Mennyi időt szánjunk az ő kérdéseire, miközben még mi is bizonytalanok vagyunk? Mit ne tegyünk? Mi segít, hogy elviselhetőbbé tudjuk számára tenni az elviselhetetlent?

Számtalan helyzet van, ami a szülőnek fejtörést okoz, s jó, ha ezeket meg tudja osztani egy olyan csoportban, ahol hasonló helyzetű szülők vannak jelen, s még szakember is támogatja őket.

Említette az előbb a sérült gyermeket. Van-e valamilyen speciális lehetősége azoknak a szülőknek, akik sérült gyermeket nevelnek?
Igen. A szülőcsoportjaink egy részét kifejezetten megkésett/eltérő fejlődésű gyermeket nevelő szülőknek, családtagoknak indítjuk. Ezeknek a foglalkozásoknak nem csupán a célcsoportja lesz más, mint az előbb említett „Szülőség" elnevezésű csoportoknak.

A „Gyöngyhalász" csoportjainkat speciálisan fejlesztett tematikával indítjuk, s a két csoportvezető közül legalább az egyikük gyógypedagógus. A résztvevők sajátos problémákkal küzdenek, amelyek nem csak a gyermek fejlődésével, szakszerű ellátásával, fejlesztésével, a megfelelő szolgáltatások elérhetőségének nehézségeivel kapcsolatosak. Egészen más a család időbeosztása, munkamegosztása, a terhek, a felelősségek, az aggodalmak és kételyek sora, a környezettel való kapcsolattartás. És főként a jövőtervezés. Az ő esetükben előfordulhat, hogy egyáltalán nincs olyan, hogy „ha majd felnő", „ha majd kirepül". A szülői gondoskodás nem 2-3 évtizedre szól, hanem az egész életre; soha nem letehető. S ha van idősebb vagy kisebb testvér, nagyon sok kérdést vet fel a megfelelő fókuszálás, hogy a családban mindegyik gyermek azt kaphassa, amire szüksége van.

Mikor és hol indulnak ezek a csoportok, s hogyan lehet jelentkezni?
Egyelőre 10 csoportot indítunk Budapesten, a XIII. kerületben, januári kezdő időpontokkal. Tavasztól további kb. 60 csoportot tervezünk országosan, elsősorban megyeszékhelyeken, nagyobb városokban. Jelentkezni a honlapunkon (www.csbo.hu) látható szuloszakembercsoportok@csbo.hu e-mail címen lehet, név és elérhetőség (telefonszám) megadásával. Kollegáink visszahívják a szülőket, és időpont-egyeztetést követően ajánlanak induló csoportot.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink