• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

    • Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

      Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

A több az orvostól nem jobb az egészségügy

Lapszemle 2018.08.08 Forrás: 24.hu
A több az orvostól nem jobb az egészségügy

Az egész országban hiányszakmának számít az infektológia, a sürgősségi orvostan, a patológia, a radiológia és a sebészet is.

Orbán Viktornak igaza van: tényleg több orvos dolgozik az egészségügyben. Négy pontban világítunk rá, hogy a több orvos nem egyenlő a jól működő egészségüggyel - olvasható a 24.hu-n.

Szerencsére Magyarország jó úton halad, minden stabilizálódik, fejlődik – legalábbis ezt sugallta Orbán Viktor Tusványoson. A miniszterelnök beszédének elején percekig sorolta „az egész magyar élet stabilitását” alátámasztó tényeket, így a sikertörténetek közé sorolta az egészségügyet is, amit beszédeiben nagyon ritkán érint. Most is csak egyetlen adattal próbálta szemléltetni, hogy a magyar egészségügy rendben van: 3665-tel több orvos dolgozik ma, mint 2010-ben. Ez tényleg jó dolog, de hiú ábránd azt hinni, hogy ettől lesz jól működő és stabil az állami ellátás. A problémák ugyanis sokrétűek.

1. Az alapellátásban nincs több orvos

Az, hogy 2010 és 2016 között, tehát hat év alatt 3655 orvossal több lett Magyarországon, korántsem jelenti azt, hogy az ellátás javult. Ha például az alapellátásra vonatkozó KSH-számokat vesszük, egészen biztosan nem tudnak dicsekedni Orbán Viktorék: A kormány próbálkozik, tavaly például 2,3 milliárd forintot költött a tartósan betöltetlen háziorvosi praxisok vonzóbbá tételére, de sokat nem ért el a pénzzel.

Májusban írtunk arról, hogy áprilisban 308 háziorvosi praxis volt tartósan betöltetlen. A háziorvosok kétharmada a nyugdíjkorhatár közelében van vagy nyugdíjasként látja el feladatait, utánpótlás pedig nincsen – sorolta a bajokat cikkünkben dr. Selmeczi Kamill, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke. Márpedig ha nincs elég háziorvos és gyerekorvos, annak terhét a kórházak cipelik. És hiába dolgozik érzékelhetően több orvos, a gyenge alapellátás miatt a kórházakban, többnyire a sürgősségi osztályokon találják magukat azok a betegek, akiket normális esetben a kórházi szintnél lejjebb kellene ellátni.

Ráadásul az is a KSH adataiból derült ki, hogy miközben egyre kevesebb a háziorvos, a betegek száma nő: 2010-ben 8 593 866 volt a háziorvoshoz bejelentkezettek száma, 2016-ban már 8 709 513.

2. Egyre több orvos a magánt választja

Azért is baj, hogy Orbán Viktor a több orvossal szemlélteti az egészségügy stabilizálódását, mert egyre több orvos osztja meg energiáit és idejét az állami és a magánellátás között, és ma már nem is az elvándorlás mértéke a legaggasztóbb a magyar egészségügyben, hanem a belső migráció üteme.

Rékassy Balázs egészségügyi szakközgazdász néhány hete egy konferencián prezentálta saját felmérését, amiből kiderült, hogy már csaknem minden tizedik orvos kizárólag a magánszférában dolgozik. Tavaly volt az első olyan év, amikor már több orvos választotta a magánszektort, mint a külföldi klinikákat. Vagyis hiába több az orvos, ha ők az első adandó alkalommal menekülnek az állami ellátásból.

3. Még így is több ezer orvos hiányzik

Az orvosok számával azért sem jó példálózni, mert nem feltétlenül a valóságot mutatja. Tavaly év elején az azóta megszűnt Magyar Nemzet foglalta össze a KSH Egészségügyi statisztikai évkönyvéből, hogy 2015-ben az orvosok országos nyilvántartásában 63 460 szakember szerepelt, ám a valóságban csupán 35 854-en tevékenykedtek a hazai egészségügyi ellátásban. Az adatbázisban szereplők nagy része ugyanis nem végez aktív betegellátást: nyugdíjasok, szülési szabadságon vannak vagy külföldre mentek dolgozni.

Ráadásul óriási hiányok vannak. Az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) 2017-es adatai szerint mindenhol hiányszakmának számít

az érsebészet,

a gyermek- és ifjúságpszichiátria,

a fül-orr-gége gyógyászat,

az igazságügyi orvostan,

a nefrológia (a vese belgyógyászatával foglalkozó szakma),

az orvosi mikrobiológia,

az ortopédia,

a traumatológia,

a pszichiátria,

a transzfuziológia (a vérátömlesztéssel foglalkozó szakma) is.

Továbbá az egész országban hiányszakmának számít

az infektológia,

a sürgősségi orvostan,

a patológia,

a radiológia és

a sebészet is.

Néhány hónappal ezelőtt megnéztük, hány orvos hiányzik egyes településekről. Kiderült, Zalaegerszegen keresik a legtöbb szakembert: a Zala Megyei Szent Rafael kórházban idén februárban 26 orvos hiányzott:

További részletek a cikkben.

Legolvasottabb cikkeink