• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: nem fenyegettek sztrájkkal a tárgyalófelek

      Ónodi-Szűcs: nem fenyegettek sztrájkkal a tárgyalófelek

    • 2021-ig plusz 4100 orvos állhat itthon  munkába

      2021-ig plusz 4100 orvos állhat itthon munkába

    • Előrehozzák a szakdolgozók novemberi béremelését

      Előrehozzák a szakdolgozók novemberi béremelését

  • EBP
    • 2019 tavaszára megújul az Irdalmasrendi Kórház

      2019 tavaszára megújul az Irdalmasrendi Kórház

    • A jövő kórháza épül Dél-Budán

      A jövő kórháza épül Dél-Budán

    • 8 milliárdos fejlesztés a Szent Imre-kórházban

      8 milliárdos fejlesztés a Szent Imre-kórházban

  • EESZT
    • 100 napja működik már az EESZT

      100 napja működik már az EESZT

    • Nem elég rugalmas  az e-recept

      Nem elég rugalmas az e-recept

    • Hekkerek tarolták le a lett egészségügyi rendszert

      Hekkerek tarolták le a lett egészségügyi rendszert

A sürgősségi osztályok nélkül bedőlne az ellátórendszer

Lapszemle 2018.02.12 07:28 Forrás: medicalonline.hu
A sürgősségi osztályok nélkül bedőlne az ellátórendszer

Az információhiány miatt sokan téves, vagy hamis elvárásokkal jelennek meg az SBO-kon.

Rendszerszintű, vagy helyi hibákból eredő események irányítják ismét a figyelmet a sürgősségi ellátásra? Többek között erről is kérdezte dr. Bognár Zsoltot, a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság (MSOTKE) új elnökét, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Sürgősségi Betegellátó Osztályának főorvosát a medicalonline.hu.

- A sürgősségi ellátást ugyanúgy érinti a munkaerőhiány, mint az egészségügy bármely más területét, azonban a mi osztályaink jelentik az ellátórendszer „nyitott kapuit", ide bárki bármikor bejöhet. Ennek következtében a munkaerőhiány itt sokkal látványosabban jelenik meg, mint másutt. Bár a sürgősségi szakterület nagyon sok kórkép akut, gyors, közvetlen ellátásában jártas, a biztonságos betegellátáshoz szükségünk van más szakterületek véleményére. Amíg ezek a szakmák ugyanúgy emberhiánnyal küszködnek, mint mi, késhetnek a konzíliumok, a leletezések. Emellett a járóbeteg-szakellátás, vagy a diagnosztika jelentős részben előjegyzés alapján működik, az ott tapasztalható várakozási időt a beteg megpróbálja elkerülni, és az SBO-n elintézni a szükséges vizsgálatokat.

- Maguktól tudják a betegek, hogy ide kell jönniük?
- Nem tudom, hogy súg-e nekik valaki, viszont időnként találkozunk „sürgős" jelzéssel ellátott háziorvosi beutalóval, és a beteg is elmondja, hogy a háziorvosa tanácsolta neki, hogy jöjjön be a sürgősségire. Nem állítom, hogy a háziorvosok döntő többsége ezt teszi, de valamilyen szinten ők is bele vannak kényszerítve ebbe, hiszen a beszűkült kapacitások ellenére szeretnének segíteni a betegeiken.

- Van bármilyen párbeszéd az MSOTKE és a háziorvosi szervezetek között annak érdekében, hogy ez változzon?
- A Házi Gyermekorvosok Egyesületével jó az együttműködés, két évvel ezelőtt indult el a gyermeksürgősségi konferenciák sorozata, melynek ők is aktív résztvevői. Az alapellátásban dolgozó felnőtt háziorvosok részéről nem nagyon érzünk hasonló érdeklődést. De ez a helyzet klasszikusan a tyúk vagy a tojás esete: vajon azért nem érdeklődnek, mert a betegektől azt hallották vissza, hogy az SBO-n megkérdezték, ki volt az a „botor" aki ide beküldte, vagy egyszerűen azért, mert nem hajlandóak követni az új szakmai irányvonalakat, és a 30-40 éve megszokott ellátási elvek szerint kezelik a beteget és küldik tovább vizsgálatokra. De az tény, hogy a háziorvosokkal nem túl szoros az együttműködésünk. A teljes cikk a medicalonline.on.

Kapcsolódó hírek

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink