• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: nem fenyegettek sztrájkkal a tárgyalófelek

      Ónodi-Szűcs: nem fenyegettek sztrájkkal a tárgyalófelek

    • 2021-ig plusz 4100 orvos állhat itthon  munkába

      2021-ig plusz 4100 orvos állhat itthon munkába

    • Előrehozzák a szakdolgozók novemberi béremelését

      Előrehozzák a szakdolgozók novemberi béremelését

  • EBP
    • Felújítják és bővítik a dunakeszi szakrendelőt

      Felújítják és bővítik a dunakeszi szakrendelőt

    • 2019 tavaszára megújul az Irdalmasrendi Kórház

      2019 tavaszára megújul az Irdalmasrendi Kórház

    • A jövő kórháza épül Dél-Budán

      A jövő kórháza épül Dél-Budán

  • EESZT
    • 100 napja működik már az EESZT

      100 napja működik már az EESZT

    • Nem elég rugalmas  az e-recept

      Nem elég rugalmas az e-recept

    • Hekkerek tarolták le a lett egészségügyi rendszert

      Hekkerek tarolták le a lett egészségügyi rendszert

A szélütést meg kellene előznünk

Lapszemle 2017.09.14 08:52
A szélütést meg kellene előznünk

Már kisiskolás korban komoly és rendszeres egészségnevelést kellene folytatni.

Nem kampányszerű, hanem folyamatos programok kellenének, mondta a MedicalOnline-nak Vécsei László professzor, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán a Neurológiai Klinika tanszékvezető egyetemi tanára.

- A nyugati társadalmak elöregszenek, és emiatt folyamatosan növekvő arányban kell számolni a főleg időskorban jelentkező betegségekkel. Hogyan alakulnak ezek a trendek nálunk?

- A European Brain Council felmérése szerint Európa lakosságának megközelítően 35%-a szenved valamilyen idegrendszeri kórképben. Első hallásra talán megdöbbentő ez az adat, de ha figyelembe vesszük, hogy Magyarországon megközelítően 1,5 millióan szenvednek migrénben (és még nem is a migrén a leggyakoribb fejfájás!), évente közel 40 000 honfitársunk kap szélütést, közel 80 000 epilepsziás beteg van, s hozzávesszük a nagyszámú fájdalomszindrómában (például alsó gerinctáji fájdalom) szenvedő betegeket, a számok nem meglepőek. Parkinson-kórral megközelítően 18 000 beteget kezelünk. A sclerosis multiplex esetek száma, igaz, viszonylag kevesebb (8000), de ez a leggyakoribb fiatalkori neurológiai kórkép.

Érthető, hogy a lakosság elöregedésével egyre nagyobb feladat hárul az ellátórendszerre, amely részben érinti a sürgősségi ellátást (például stroke vagy epilepszia), de nagyszámú rehabilitációs és krónikus ágyra is szükség van. Ezeket a kérdéseket a döntéshozóknak át kell gondolniuk és jelentős erőforrást kell csoportosítani az idegrendszeri kórképek kezelésére.

- A stroke súlyos terhet jelent a betegnek, a családnak és a társadalomnak egyaránt. Hol tartunk most a prevencióban és a terápiában? Mi várható a jövőben?

- A stroke a leggyakoribb fekvőbeteg-ellátást igénylő neurológiai betegség. Nem véletlen az, hogy a közelmúltban a Neurológiai Világszövetség a „World Brain Day" mottójául a „Stroke is a brain attack. Prevent it – treat it" felhívást választotta.

Hazánkban a Sürgősségi Osztályok (SBO) megszervezésével valamennyi szélütést szenvedett beteg itt kerül első ellátásra. Nagyon komoly megoldandó feladat azonban, hogy kellő számú, jól felkészült sürgősségi szakember legyen az egyes SBO egységeken, hogy ténylegesen gyorsan szülessen állásfoglalás a páciensről. A beteg érkezését követően a neurológus konzíliumot ad, és eldöntődik a kérdés, hogy sor kerülhet-e a thrombolysisre, illetve indokolt esetekben a thrombectomiára. Ez utóbbi két terápiás lehetőség igen komoly előrelépést jelent a stroke ellátásában. Itt is fel kell azonban a figyelmet hívni arra, hogy kellő számú speciálisan képzett szakemberre van szükség arra, hogy minden indokolt esetben a thrombectomia megtörténhessen. Természetesen a stroke-ellátás szoros együttműködést igényel a neuroradiológus kollégákkal és a mentőszolgálattal is. A szélütést azonban meg kellene előznünk! A kezeletlen magas vérnyomás, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az elhízás, a magas koleszterinszint, az elhanyagolt cukorbetegség és végül, de nem utolsósorban a stressz azok a tényezők, amelyek felelőssé tehetők e szörnyű betegségért. Már kisiskolás korban komoly és rendszeres egészségnevelést kellene folytatni. A média adta lehetőségeket pedig jó értelemben kihasználva nem kampányszerű, hanem folyamatos egészségnevelő programok kellenének. A valóság az, hogy sajnos az emberek a megrögzött szokásaikon sokszor nehezen tudnak változtatni.

A teljes interjú a MedicalOnline portálon olvasható.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink