• Ónodi-Szűcs
    • Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

      Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

    • Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

      Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

    • Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

      Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

  • EBP
    • Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

      Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

    • EBP: Új épületet kap a Szent Ferenc Kórház

      EBP: Új épületet kap a Szent Ferenc Kórház

    • 352 millió a szigetszentmiklósi rendelőnek

      352 millió a szigetszentmiklósi rendelőnek

  • EESZT
    • EESZT: minden patika határidőre csatlakozott

      EESZT: minden patika határidőre csatlakozott

    • Informatika az egészségügy szolgálatában

      Informatika az egészségügy szolgálatában

    • EESZT: Határidőre minden gyógyszertár csatlakozik

      EESZT: Határidőre minden gyógyszertár csatlakozik

A tudománypolitikával elégedettek a kutatók, de...

Lapszemle 2017.12.02 08:50 Forrás: Válasz.hu
A tudománypolitikával elégedettek a kutatók, de...

Miközben a demokrácia jobb napokat is látott Magyarországon, az alapkutatás támogatása sosem volt ennyire előremutató.

A magyar tudománypolitikáról közölt hangulatjelentést november 23-i számában a világ egyik vezető természettudományos szakfolyóirata, a Nature. A külföldi sajtóban általában megjelenő sablonos kép helyett a lap árnyaltan ír az Orbán-kormány tevékenységéről - olvasható a valasz.hu oldalán.

„Bár autokratikus és xenofób hajlamaik miatt az ország vezetőit gyakran éri kritika, a kutatók szerint a tudomány helyzete sohasem volt rózsásabb" – állapítja meg a Nature. A lap kiemeli, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) több tagja tavaly lemondott tagságáról, mivel a köztestület nem emeli fel a szavát elég erélyesen a kormány szerintük antidemokratikus intézkedései ellen. A magyar tudósok nem szívesen nyilatkoznak politikai kérdésekről, a folyóiratnak több fiatal kutató arról számolt be, hogy a kormány kritizálása veszélybe sodorhatja karrierjüket.

Eközben azonban korszerű, versenypályázatokra épülő kutatásfinanszírozási infrastruktúra épült ki az országban, és kutatás-fejlesztésben Magyarország a többi közép-európai ország előtt jár.

A Nature szerint a rendszer alapjait Pálinkás József kezdte el lerakni, amikor 2008-ban az MTA elnökévé választották, és elindította a Momentum pályázatot, mely fiatal tudósoknak biztosított ötéves, évi 50 millió forintos támogatást önálló kutatócsoport elindítására. A Momentumnak köszönhetően maradt itthon és költözött haza több ígéretes magyar tudós.

Pálinkás két akadémiai elnöki ciklusa után 2015-ben a több intézmény összevonásával újonnan létrehozott Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) alapító elnöke lett, és itt is világos szabályokra épülő, teljesítményalapú, kompetitív versenypályázati rendszer alapjait tette le. Az egyik ilyen pályázat az Élvonal, melyen öt éven át átlagosan évi 60 millió forint vissza nem térintendő támogatást lehet elnyerni alapkutatásra.

A lap megszólaltatja Reményi Ádám sejtbiológust is, aki tíz éve tért haza, és most az Élvonal pályázaton elért sikerének köszönhetően tudja folytatni a Momentum keretében elkezdett kutatását. „A tudomány helyzete jobb, mint korábban volt" – fogalmaz.

Magyarország rendre sikeresebb az Európai Kutatási Tanács pályázatain, mint exkommunista szomszédai, jóllehet a GDP arányában még mindig kevesebbet (1,2 százalékot) fordít kutatás-fejlesztésre, mint a 2 százalékos európai uniós átlag. Félő azonban, hogy az EU Strukturális Alapokból érkező támogatás, amellyel az elmúlt években jelentős fejlődésen esett át a fejletlenebb régiók kutatási infrastruktúrája, 2019 után elapad. Pálinkás ennek pótlására az innovációra fordított összeg megduplázását kéri a kormánytól a jövő évi költségvetésben.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink