Átszabnák az EU-támogatások rendszerét

Lengyelországot, Magyarországot és Csehországot érintheti a legkeményebben az a reform, ami az Európai Bizottság 2021-2027-es EU-költségvetési tervezetének részeként átalakítaná az úgynevezett kohéziós támogatások rendszerét - idézte a Financial Timest a 444.hu. A 350 milliárd eurós alapból fizetett kohéziós pénzekből zárkóztatják fel az Unió kevésbé fejlett régióit.

Az FT szerint a reform lényege, hogy gyökeresen megváltoztatnák azt a jelenlegi szisztémát, ami a kohéziós támogatásokat lényegében mechanikusan, a gdp alapján osztja ki. Az új rendszerben egy rakás további szempontot is mérlegelnének, például az ifjúsági munkanélküliséget, az oktatás helyzetét. a migrációs helyzetet, illetve olyan tényezők is fontos szempontnak számítanának, mint a jogállamiság helyzete, nem beszélve arról, hogy részletesebben definiálnák, egyáltalán milyen célokra fordítható kohéziós alapból származó EU-támogatás.

A Financial Times részletesen elemzi, hogy a reform egyértelműen Varsót és Budapestet érintheti a legérzékenyebben, Lengyelország és Magyarország ugyanis egyfelől a kohéziós támogatások legnagyobb haszonélvezői, miközben a jogállam és a demokrácia kérdéseiben egyre gyakrabban kerülnek konfliktusba az Unióval. A lengyelek nemrég hoztak a bíróságok függetlenségét súlyosan veszélyeztető törvényt - Orbán éppen most készül erre - hogy utána azon puffogjanak, hogy a támogatások bírói függetlenséghez való kötése az ország szuverenitásának korlátozása lenne.

Bár a reform még korai fázisában tart, az FT-vel beszélő diplomaták szerint a változások azt fogják jelenteni, hogy Lengyelország, Magyarország, Csehország és a balti államok helyett komoly támogatási összegek vándorolnak majd Görögország, Spanyolország, Olaszország, sőt Franciaország egyes régióiba.