• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: több fejlesztés, magasabb bér

      Ónodi-Szűcs: több fejlesztés, magasabb bér

    • Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

      Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

    • Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

      Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

  • EBP
    • Mitől lesz szuper a szuperkórház?

      Mitől lesz szuper a szuperkórház?

    • Rákosmente rendelőjét is fejlesztik

      Rákosmente rendelőjét is fejlesztik

    • EBP: Fejlesztik a nagykátai rendelőintézetet

      EBP: Fejlesztik a nagykátai rendelőintézetet

  • EESZT
    • Nem elég rugalmas  az e-recept

      Nem elég rugalmas az e-recept

    • Hekkerek tarolták le a lett egészségügyi rendszert

      Hekkerek tarolták le a lett egészségügyi rendszert

    • EESZT - az egészségügyi ellátás új dimenziója

      EESZT - az egészségügyi ellátás új dimenziója

Cser Ágnes: Ha ez kevés, akkor tovább lehet állni

Lapszemle 2018.01.14 13:44 Forrás: zoom.hu
Cser Ágnes: Ha ez kevés, akkor tovább lehet állni

A szakszervezeti vezető szerint, ha valakinek nem elég, ami itt van, akkor gondolja végig, hova született.

Nem a jelenlegi kormány felelős az egészségügyben tapasztalható problémákért – véli Cser Ágnes. A szakszervezeti vezető a korábbi háttéralkukban, a privatizációban és Sólyom Lászlóban véli felfedezni minden baj okát. Kórházi fertőzéseket nem nagyon lát, rendezett kórtermeket, műtőket, és tiszta vécéket annál inkább - olvasható a zoom.hu-n.

Mit szokott mondani azoknak a pályakezdő egészségügyi dolgozóknak, akik arról kérdezik, miért ne hagyják el az országot?

Nagy vihart kavart, amikor egyszer azt nyilatkoztam, ha valakinek nem elég, ami itt van, akkor gondolja végig, hova született. Ezt a mai napig fenntartom, egy ember nem véletlenül születik az adott országba. Feladata van. Ettől elválaszthatatlan a nemzet családpolitikája, ami sehol a világon nem éri el a jelenlegi magyar színvonalat. A tudatos kormányzati intézkedéseknek köszönhetően a kormánnyal kötött 2016-os megállapodással olyan többéves bérfelzárkóztatást valósítottunk meg az egészségügyben, hogy a kezdő szakemberek, orvosok, egyéb diplomások és szakdolgozók is láthatják, mennyi lesz a kezdő fizetésük és azt is, hogy az évek során mennyivel emelkedik majd. Egy fiatal szakorvos jelenleg 400 ezer forintos fizetéssel kezd. 2016 óta összesen 207 ezer forinttal nőtt egy orvos alapbére. A bérfelzárkóztatási programnak köszönhetően megduplázódott a minimálbér és a garantált bérminimum is. Ezek olyan eredmények, amelyek alapján azt hiszem, el lehet dönteni, hogy valaki itthon marad vagy elmegy.

Nemrég egy műtőssegéd fizetési papírjából kiderült, hogy egyetlen forinttal sem kapott többet decemberben, pedig béremelést ígért a kormány. Neki mit mondana?

A műtőssegéd nem szakmunkás, ezért nem kaphatná meg a garantált bérminimumot sem. Ő a jelenlegi közalkalmazotti-szakdolgozói bértábla A és B kategóriájába tartozik. Az más kérdés, hogy egy-egy intézményben, a létszámhiány csökkentése miatt sokakat a szakképzettek közé soroltak. A műtőssegédek képzettsége nem egyenlő a szakdolgozókéval, ezért ők alacsonyabb bérben részesülnek. A 2016. szeptember 1-jével általunk elfogadott szakdolgozói bértáblán korrekciót szeretnénk végrehajtani, hogy a 2017-es és 18-as minimálbér és garantált bérminimum-emelés miatt a felső harmadba tartozó és a munka dandárját végző szakdolgozókat megillető magasabb alapbért elérjük. A segédmunkások máshol a minimálbért keresik, nem pedig a garantált bérminimumot.

...

Kit terhel a felelősség azért, hogy az egészségügyi bérekben ekkora a lemaradásunk a nyugati országokhoz képest?

Nem a mostani magyar kormány hibája, hogy ekkora bérkülönbségek vannak Nyugat-Európa és a volt szocialista államok között. Sokkal inkább a magyar szakszervezeti mozgalmat teszem felelőssé, amelyeknek vezetői háttéralkukat kötöttek 1988-tól a multinacionális cégekkel. Sólyom László volt köztársasági elnök is felelős, aki kijelentette, hogy a szakszervezetek nem reprezentálják a munkavállalók többségének akaratát. Meg kellene vizsgálni azt is, hova tűnt a Szakszervezetek Országos Tanácsának vagyona. Az sem mindegy, hogy az állami vagyon „szétosztása" és a privatizáció milyen vagyonokat halmozott fel, illetve milyen nélkülözést teremtett annak eltüntetése. Az, hogy most milyen lehetőségei vannak egy pályakezdőnek, nem a jelenlegi kormány időszakában dőlt el.

...

Ezek szerint hátra lehet dőlni, minden rendben az egészségügyben?

Szó sincs róla, de egyedül a mostani kormánnyal tudtunk érdemben tárgyalni a négyéves bérfejlesztési programról, az egyéb juttatások ügyében pedig folytatjuk az egyeztetéseket. A garantált bérminimum emelkedése miatt a magasabb fizetésű dolgozók bére, akik sok esetben 20-30 éve a pályán vannak, összetorlódott az alacsonyabb keresetűekével. Az ő fizetésük korrekcióját is kértük, ez az egy havi pénz, amit reményeink szerint januárban megkapnak. Ezzel egyidejűleg az orvosok számára kértünk további nyolc százalékos bérfejlesztést. 2004-ben célként fogalmaztuk meg azt is, hogy az uniós átlagfizetések 75 százalékát kapja meg az ágazat, ez továbbra is fontos célunk. Szeretnénk megemeltetni az alapellátásban dolgozó védőnők járandóságát is. Elértük a többmunkáltatós kollektív szerződés megkötését, ennek ágazati kiterjesztését, aminek jogszabállyal azonos ereje van. Így biztosítjuk, hogy annak a magánmunkáltatónak is kötelessége legyen megadni a béremelést, amelyik költségvetési pénzt is felhasznál. Ha ezek a célok teljesülnek, folytatjuk a bérfelzárkóztatásról a tárgyalást, hogy pénzügyileg teljesen rendbe jöjjünk. Ha a humánerőforrás kérdést megoldjuk, akkor sem tudnék más mondani annak, aki elégedetlen, hogy ha ez kevés, akkor tovább lehet állni. Azt viszont egyetlen kormánytól sem lehet elvárni, hogy mindent egyszerre oldjon meg, ha az elődök a szakszervezetekkel együtt eltáncolták az állam vagyonát.

További részletek a weboldalon.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink